Elcsapta a gyomrát a tengerparti halasnál, ezért alkohollal öblöget? Nem tudja, merjen-e fogat mosni a fürdőszoba csapvízével? De azt sem, hogy mit tegyen, ha többször szólítja a természet? Dietetikus szakértőnk összegyűjtötte, hol, mire érdemes figyelni egy egzotikusabbnak ígérkező utazásnál, de cikkéből az is kiderül, hogy egyáltalán nem ördögtől való bébiétellel túlélni a nyaralás legkritikusabbra sikerült napjait.
„Tíz, tiszta víz! Ha nem tiszta, vidd vissza, majd a csacsi megissza!" - már évtizedekkel ezelőtt is ilyen élelmiszer-biztonsági tippekkel gazdagodtak a gyerekek, még ha az állatvédelem akkoriban nem is volt az erőssége a mondókáknak. A lényeg persze átjött: a tiszta víz kincs, ha nem tiszta, ne igyuk meg! Na, de mi van akkor, ha nem tudjuk biztosan, hogy tiszta-e? Mikor, hol, és milyen forrásból ne igyunk vizet? Dietetikus szakértőnk segített utánajárni.
Ne járjon úgy, mint Charlotte!
Aki látta a Szex és New York filmváltozatának első részét, annak minden bizonnyal örökre a retinájába égett az a jelenet, amelyben Charlotte, egy luxushotel kültéri teraszán zuhanyozik önfeledten a mexikói szállodaszobájában, amikor, egyetlen idillinek tűnő pillanatra elfeledkezik az örök érvényű szabályról, miszerint „ne igyál csapvizet egzotikus országban"! Az egzotikus szót persze felcserélhetjük trópusira vagy Európán kívülire is, mert ez akár közelebbi desztinációkra is érvényes lehet. Charlotte-unk esete azonban oktatófilmnek is beillene a hosszabb utazást szervezők számára. Jól szemlélteti, hogy milyen nem várt és sürgető következményei lehetnek a helytelen forrásból származó vízfogyasztásnak.
Ahol kockázatos lehet a vízivás
Magától értetődik a kérdés: utazáskor hol ne igyunk vizet, mire figyeljünk, és mit tegyünk, ha mégis rossz forrásból oltottuk a szomjunkat? Az első és legfontosabb: az utazás szervezésekor tájékozódjunk előre, hogy a célországban milyen a közegészségügyi és járványügyi helyzet. Praktikusan szólva, iható-e egyáltalán a vezetékes víz vagy sem. Majd eszerint tervezzük meg a szállásfoglalást, az útipatikánk és az úti elemózsiánk összeállítását is!
Mivel igen hosszadalmas lenne felsorolni minden kockázatosabb úti célt, olvasóink figyelmébe ajánlom a Konzuli Szolgálat minden kontinensre kiterjedő és azon belül országonkénti keresőt tartalmazó utazási tanácsait. Itt a belbiztonsági helyzetnek ugyanúgy utánanézhetnek, mint a vízumkötelezettségnek. (Arról pedig, hogy hol, milyen oltásokat érdemes beadatni, részletes tájékoztatást az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjától kérhetnek ITT.)
TUDTA?
- A fejlődő országokban és a trópusi területeken, a rosszabb higiénés viszonyok miatt az utazók közel harmada-fele betegszik meg az ún. „utazók hasmenésében".
- A betegség forrása többnyire a széklettel szennyezett étel vagy ivóvíz.
- Az esetek nagy részében baktérium okozza: az Escherichia coli (enterotoxicus típus, vagyis röviden ETEC), a Shigellák, a Salmonellák vagy a Campylobacter jejuni.
- A fiatal utazókat gyakrabban érinti, mint az idősebbeket. Ennek oka, hogy a fiatalok kalandosabb úti célt, utazási módot választanak, étkezési szokásaik is lazábbak, valamint az életük során szerzett immunitásuk is hiányosabb.
Jegeskávé, limonádé, jégkrém OFF!
Ha már tudjuk, hogy problémás tájékra visz az utunk, jó, ha mantraként ismételgetjük magunkban: a víz által közvetített fertőzésveszély ott is megtalálható, ahol nem számítunk rá. Ilyenkor ugye egyértelmű, hogy a vezetékes csapvízről a kockázatos helyeken le kell mondanunk.
Jó, nem iszunk vizet a csapból. De a korlátozás itt még nem áll meg: fogat se mossunk csapvízzel, az öblögetésre ott a palackos víz, és ezután már a kútvíz, a forrásvíz, a szökőkút vize, az utcai vízcsap is több mint gyanús. Mindezen felül mondjunk szépen nemet a jégkockával hűtött italokra is: koktélok, jeges kávé, limonádé (ez esetben a citrom-, narancskarika is fertőzőforrás lehet), jeges tea; és sajnos, az ismeretlen eredetű fagylalt, jégkrém is kerülendő.
De tiltólistára kerül az esetünkben fertőzésforrásnak számító vízzel bármilyen szinten érintkező élelmiszer is: a friss, nyers gyümölcsök, zöldségek, és vegyes saláták. A zöldségekre, gyümölcsökre a könnyen megjegyezhető „hámozd meg, főzd meg, vagy hagyd ott"! szabály érvényes. És nem feltétlenül a víz miatt, de ha már itt tartunk: a tojásos, pláne a nyers tojással készült, a gombás, a nem kellően hőkezelt, vagy már langyos, kihűlt ételek és a pasztőrözetlen tej és tejtermékek esetében is inkább legyünk önmegtartóztatók! Hogy a szintén neuralgikus pontnak számító halakat, kagylókat és a tenger gyümölcseit, ill. a nyers húst és az abból készülő tatár beefsteaket már ne is említsem.
Kik a legsérülékenyebbek egy víz útján terjedő fertőzés, mérgezés kapcsán?
Azok, akiknek még vagy már nem kellően felkészült az immunrendszere, így például a csecsemők, kisgyerekek, a várandós és szoptató édesanyák, az idősek, és azok, akik már eleve betegek - különösen a hematológiai betegségben, immunológiai kórképekben vagy éppen AIDS-ben szenvedők. Az ő esetükben kétszer is meggondolandó az olyan országba történő utazás, ahol a közegészségügyi, járványügyi helyzet nem a legkedvezőbb. Jobb megelőzni a bajt.
Jó, de akkor mit igyunk?
Top helyre kerül a palackozott ásványvíz, ez lesz utazásunk legfőbb értéke. A vízforraló, merülőforraló szintén jó szolgálatot tehet. A forró tea és a kávé ugyanis fogyasztható, persze tej nélkül. De a fém vagy sértetlen, tetra brick csomagolású italokban is bízhatunk. Ámbár ha tehetjük, ezeket is célszerű ivás előtt kívülről fertőtleníteni (nem csapvízzel), és inkább szívószállal magunkhoz venni a bennük található már-már felbecsülhetetlen értékű nedűt, hogy a szánk ne érintkezhessen a dobozzal. A palackozott italokból is inkább akkor igyunk, ha előttünk nyitották ki, vagy mi magunk!
És mit (t)együnk, ha már beütött a krach?
Izzadás, remegés, hányinger, sürgető, szinte visszatarthatatlan hasmenés, émelygés, hányás, gyomorgörcs, láz, levertség, gyengeség, fejfájás, rossz közérzet - nem feltétlen ebben a sorrendben, akár tetszőlegesen variálható kombinációban. De sose várjunk eddig! Már a kezdeti rosszullét, émelygés esetén keressünk orvost, kórházat, patikát! A saját magunk által kitalált gyógymódok nem feltétlenül használnak, és gyakran nem is elegendők ahhoz, hogy következmények nélkül átvészeljünk egy komolyabb fertőzést.
A helyi egészségügy felkészült már a hozzánk hasonló bajba jutott turisták mielőbbi, szakszerű ellátására. Hiába merül fel sokakban az alkohol gyógymódként, ez csak ideiglenesen fogja megoldani a helyzetet. Kicsit tompít, bódít, oldhatja a görcsöket, de mivel vízhajtó hatású, pont az ellen fog hatni, mint amire szükség van: a folyadék és az ásványi sók pótlására.
Az alkohol inkább a megelőzésben segíthet, mivel némileg „fertőtlenít", segíti az emésztést, de ettől még a vízminőségre, élelmiszer-higiéniára oda kell figyelni. Ráadásul a már irritált, gyulladt gyomor esetén csak a bajt tetézi. Az, aki nem vezet, nem szed olyan gyógyszert, ami esetén nem ihat, az étkezés előtt-után persze felhajthat egy kupicával (de tényleg csak annyival, nem a részegség a cél), hogy némileg száműzze az európai gyomorhoz kevéssé szokott menü okozta problémákat.
Így tesz minden alkalommal az egyik közeli ismerősöm is, aki hol Teheránba, hol Iránba jár eredeti, kézzel szőtt szőnyegeket vásárolni. Mivel a többi, már említett praktikát is követi a vízivás, gyümölcsök, zöldségek esetében is, ezért mindeddig ő volt az, aki egyetlenként úszta meg hasmars nélkül az utazást, útitársai pedig rendre kidőlnek 1-2 napra a sorból. Nota bene: ő maga itthon szinte sosem iszik, talán ez is szükséges az alkohol ebbéli varázserejéhez, ki tudja.
Legyen nálunk ORS!
Ez egy olyan sókeverék, amit bármelyik patikában megvásárolhatunk. Voltaképpen egy rövidítés: orális rehidráló oldat. Hasmenés esetén a tasakban található port vízben kell feloldani és meginni. Ez segít pótolni az elvesztett ásványi sókat, így megelőzhető az akár kórházi ellátást is igénylő kiszáradás. Ha mégsem voltunk ennyire előrelátók, akkor só, cukor és palackos ásványvíz segítségével állíthatjuk elő a szükséges kombinációt: egy kávéskanál sót és hat kávéskanál cukrot keverjünk el egy liter vízben! Ebből kortyoljuk el lassan 1-2 dl-t hasmenés és hányás után!
Ide progresszív diéta kell!
A háborgó gyomor és az émelygés miatt kezdetben nem árthat egy rövidebb ideig tartó koplalás. Persze nem sokáig, mert a hasmenés, hányás eleve sok energiát emészt fel, a nem evés pedig ezt csak tetézi. Akinek van tartaléka, az meg sem érzi adott esetben a fél-, egynapos koplalást, de például a vékonyabb alkatúak, a cukorbetegek, az ájulásra (hypoglykaemiára) hajlamosak ezt nem jól tolerálják (köztük e sorok írója sem).
Szakkifejezéssel élve, ekkor vessük be a progresszív diétát! Nem, ez nem valami metál zenei irányzat menüje, hanem arról szól, hogy fokozatosan vezessük vissza az étrendünkbe a különféle táplálékokat!
1. Kezdjük a zömmel csak szénhidrátot tartalmazókkal: sós vízben főtt krumpli, sós keksz, pirítós, főtt rizs... Ilyenkor megengedettek a cukros üdítők is, mert pótolják az elvesztett energiát, de ne essünk át a ló túloldalára sem! A kóla beválhat a hányinger csillapítására, és bár egyébként sosem javasolnám a fogyasztását, ha már a szubjektív tüneteinket enyhíti, jól jártunk vele.
2. Amikor ez már jól megy, jöhetnek (mondjuk másnaptól) a fehérjét is tartalmazó ételek: joghurt, főtt tojás, túró, főtt/sült csirkemell (még zsiradék nélkül). A tejet még egy ideig hanyagoljuk a lehetséges átmeneti laktózérzékenység miatt.
3. A következő szint a zsiradékok visszavezetése. De csak óvatosan! Ne a rántott, zsírtól csöpögő dolgokra gondoljunk! Elég például a sajtra, a pirítósra kent némi vajra, margarinra gondolni és már használható zsiradék az ételkészítésre is.
4. Majd ahogy egyre jobban vagyunk, visszatérhetünk a normál, vegyes étrendre, ügyelve a már említett higiénés rendszabályokra.
Egy hónapos probiotikumkúra - utazás előtt érdemes ezzel felkészülni, sőt, még jobb, ha olyan terméket választunk, ami prebiotikumot is tartalmaz (vagyis a hasznos bélbaktériumok eledelét). Ez segít némileg megacélozni a bélrendszerünket, és kialakítani egy egészséges bélflórát, ami a megfelelő immunvédelem kulcsa is egyben. Kapszulák helyett, mellett persze az élőflórás joghurt, kefir, savanyú káposzta is hasznos.
Bébiétel, te csodás! És nem csak a gyerekeknek az! Ha olyan helyen járunk, ahol találunk megfelelő élelmiszerüzletet vagy drogériát, érdemes néhány üveg bébiételt is beszerezni. Vagy itthonról vinni, bár lehet, hogy a súlya és törékeny volta miatt nem ez lesz az első, amit bepakolunk. Ha azonban elfér a csomagban, megéri.
Igyunk smoothiet! A friss, nyers gyümölcsök pótlására a csavaros kupakkal ellátott mini gyümölcspépes tasakok is segítségünkre lehetnek. Ezek már jóval könnyebbek, egyet-kettőt célszerű magunknál tartani akár itthoni túrák esetén is! Az alapvetően gyerekekre pozicionált termékek ár/érték arányban talán nem a legkifizetődőbbek, de webshopokban már kapható utántölthető változat is.
Persze a legjobb, ha útipatikánk mellett lelkileg is felkészülünk arra, hogy a leggondosabb odafigyelés ellenére is áteshetünk távoli utazásaink során rövidebb hasmenéses, hányásos rosszulléteken. Ezek komolyságát, veszélyességét, időtartamát azonban jelentősen csökkenthetjük, ha az étkezés terén betartjuk az említett intelmeket.
Cikkünk szerzője Schmidt Judit, dietetikus.