Az állatövi fény kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika (a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton) és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Az állatövi fényt a bolygóközi porfelhőről visszaverődő napfény okozza - írja a Wikipedia vonatkozó szócikke.

A tavaszi csodaként is emlegetett jelenséget csak nagyon tiszta éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.

Az MTI fotósa február 16-án csütörtökön készítette ezeket a képeket a Bükk-fennsíkon Felsőtárkány közelében a Három-kő csúcsáról, amelyeken az állatövi fény és a Vénusz, valamint a Tejút fehér sávja is látszik. Felsőtárkány egyébként kora tavasztól őszig különösen népszerű a túrázók körében már csak kisvasútja miatt is, amelynek szerelvényei a kevesebb mint öt kilométeres szakaszon Felsőtárkány és a Stimecz-ház között ingáznak. Miközben sokan az őszi szarvasbőgés túrák miatt keresik fel a település látogatóközpontját.