Északkelet-magyarországi körutunk során nemcsak a gyönyörű táj túrázható útvonalai győztek meg minket, de az is, hogy hazánk leghíresebb borvidéke gasztronómiában is erős (hamarosan erről is írunk). Persze a gönci barack zamatos ízét és az aszú ásványi anyagokban gazdag eszenciáját a természeti kincsek kiváló adottságainak köszönheti, amelyek a felszínen és a föld alatt is érdekes látnivalókat nyújtanak. Ezek közül mutatunk most néhányat.

Tegyen egy mini Kéktúrát Boldogkő váráig!

Az Országos Kéktúra Magyarország északkeleti tájain végighaladó, közel 1100 km-es túraútvonal, amely Írott-kőtől Hollóházáig tart - így ez számít Európa első hosszútávú turistaútvonalának. Mivel nekünk egy nap alatt a zempléni szakasz bejárása soknak tűnt, úgy döntöttünk, hogy Boldogkőváralját fedezzük fel. Az útvonalról letérve például 15 perces sétára csúcsosodik a felhők közé Boldogkő vára. Ez a környék egyik legmagasabb pontja, amelynek falairól nemcsak a Zempléni-hegység vonulataira és a Hernád völgyére láthatunk rá madártávlatból, de a barackfa-ültetvények végtelen sokaságára is. Októberben különösen szép a panoráma, hiszen a település apró házai mellett a könyék sárgás-vöröses növényvilága is megszínesíti az összképet.

Travelo tipp: A romok között időszakos kiállítások is várják a turistákat, amelyek nyitvatartásáról és a belépő jegyárairól innen tájékozódhat. Az Országos Kéktúra további útvonalai kapcsán pedig itt szerezhet hasznos információkat: 1. Regéc - Makkoshotyka, 2. Makkoshotyka - (Sátoraljaújhely) Bányi-nyereg, 3. (Sátoraljaújhely) Bányi-nyereg - Füzér, 4. Füzér - Hollóháza; Kéktúra emlékmű

Üljenek be a Dongóba, hogy átcsúszhassanak a Sólymon!

Akinek azonban egy ilyen hosszabb túra túlságosan monotonnak tűnik, annak hazánk legészakibb városának kalandparkjában a helye! A Zempléni Kalandpark három állomásból áll, és tulajdonképpen mindegyik részén különböző élményekben lehet részünk. Az alsó állomásról indul a libegő, itt üzemel a bobpálya, a műjég- és görkorcsolyapálya, a mászófalközpont és egy turistaszálló. A középső szinten kalandtúra-, tubby-, télen pedig sípályák működnek. Majd ahogy elérjük a hegytetőt, a kilátóból ezekre, de a zempléni vonulatokra is elképesztő panoráma nyílik.

Azonban az igazi adrenalinlöketet az újdonságnak számító Sólyom névre keresztelt extrém átcsúszópálya nyújtja a Szár-hegy és Magas-hegy között. Az 1036 méter hosszú távot, 152 méteres magasságban a Dongó nevű 6 fő befogadására alkalmas üvegkabinban is megtehetjük.

Természetesen ősszel a Magas-hegy kalandkomplexuma is színesebb, de az üzemeltetők gondoskodtak arról, hogy szinte minden évszakban érkezzenek látogatók. Télen például a sípályák, szép időben pedig a többi extrém- vagy kevésbé meredek, ám annál izgalmasabb lehetőség közül válogathatunk. Egy biztos, a család minden tagja talál majd magának izgalmat, legyen szó bobról, hófánkról vagy a már említett, magasságot is áthidaló Dongóról.

Nyitvatartás: október 1-től hétköznapokon 10:00-17:00 óráig, a Zemplén Kalandparkról bővebben itt olvashatnak.

A hely, ahol a dűlők is mesélnek

Sokan Tokajjal azonosítják a vidék bortermő területét, míg a város elsősorban kereskedelmi csomópontként létezett a kezdetektől fogva. A hegyaljai főutakon haladva ugyan számtalan szőlőültetvénnyel és pincesorral találkozunk, az egyik legfelkapottabb bortermő település mégis Mád és környéke, ahol akár dzsipes dűlőtúrával egybekötve kóstolhatjuk meg a vidék legjobb borait. Ilyen másfél órás dűlőtúrákat a Szent Tamás Pincészet és a Percze Élményközpont is szervez, ahol mindkét pincészet borát végigkóstolhatjuk. És tényleg egészen más élmény bort kóstolni a Szent Tamás dűlő tetejéről a reggeli órákban, vagy a tokaji hegyek alá bukó naplementében, mint mondjuk egy pincében. Mi mindet kipróbáltuk, a képek pedig talán többet is mondanak a szavak helyett.

A dűlőtúrákon a mádi dűlősorok földrajzi és történelmi hátteréről, a jelenleg legnépszerűbb szőlőnek számító furmint jelentőségéről és az abból készülő fehérborok minőségéről is mesélnek nekünk, amit szerencsére meg is kóstolhatunk.

Volt már interaktív bormúzeumban?

Mert, ha nem, Tokajban azt is pótolhatja. A szeszélyes őszi időjárásra való tekintettel mi például a bor történelmére fogékony érdeklődőknek ajánlunk egy B-tervet. A tokaj-hegyaljai Világörökségi Bormúzeumban ugyan nem kóstolhatunk, de minden adott, hogy megismerjük a régió sajátos történelmét és a borkészítés folyamatait. De ne hagyjuk ki a hangulatos Tokajt sem, amelynek varázslatos utcáin gyönyörű zsinagóga és borházak árulkodnak az egykori kereskedők életviteléről. Mi egy ködös hajnalon érkeztünk a városba, így első utunk a Kávépörkölő Manufaktúrához vezetett. Itt egy különleges kurkumás-gyömbéres lattéval töltődhettünk fel, majd innen indultunk útnak megismerni a tokaji aszú érdekes múltját.

A Bormúzeum épülete egykor sörfőzdeként működött. Miután túlélte a második világháborút, az épületet felújították, így ma háromszintes múzeumként és konferencia-központként üzemel. Benne persze a Tokaji borvidék kapja a főszerepet, de a digitális kiállítóeszközök segítségével az osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeit is megismerhetjük. Az interaktív tárlatnak köszönhetően a Tokaj-hegyaljai borvidéket akár biciklivel vagy autóval is bejárhatjuk, de a hagyományos kiállítások kedvelői sem unatkoznak majd.

Nyitvatartás és jegyárak:a Bormúzeum oldalán

Keverjen krémet magának fejedelmi környezetben!

Sokan nem tudják, de Tokaj-Hegyalja nemcsak a minőségi borok, a szépségápolás bölcsője is egyben. A borvidék szívében, Tolcsván fogant meg a Helia-D tokaji aszús termékcsaládjának az ötlete, amely előtt egy patinás kastély is tiszteleg. A Hedia-D Herba-Kastély, Gyógynövény és Szépségközpont kívül-belül őrzi a szépségápolás történelmi kincseit, és az alapanyagaiul szolgáló gyógynövényeit a felhasználási hagyományokkal együtt. A kastély gyönyörű kertjében 24 ágyásban találhatók gyógynövények, amelyeket a Helia-D kozmetikumok is tartalmaznak. Az egykori Desewffy-kastély a XVII. században épült, de renoválása óta is folyamatosan őrzi a múlt értékeit, amelynek a korhűn berendezett szobák és szalonok a tanúi.

Szép időben sétálhatunk a gyógynövényes kertben, vagy teázhatunk a kávézó teraszán például a helyi Mézes Huta családi méhészetből származó puszedliket kóstolgatva. Rossz idő esetén azonban a kastély termei is számtalan érdekességet tartogatnak. Megismerhetjük egykori lakóinak stílusát, az ehető és szépítő gyógynövények hatásait, sőt, a húszas évektől folyamatosan fejlődő, vitrinbe zárt neszesszerekbe is belenézhetünk. De talán a legizgalmasabb program mégiscsak az a krémkészítő workshop, amely során a kastély „laboratóriumában" készíthetjük el saját Helia-D hidratálókrémünket - gondosan vigyázva arra, hogy a napraforgószár kivonat és a tokaji aszú esszencia se maradjon ki. Bejelentkezés után pedig a fejedelmi kozmetikai kezelések gyógyító hatását, ahogy a kastély oldalán írják: "Tokaj érintését, pillantását" ott helyben is megtapasztalhatjuk.

A nyitvatartásról és a kiállításokról itt olvashatnak.