Valljuk be: a legtöbben tavasszal csak leporoljuk az erkélyről, pincéből, garázsból elővett bringánkat – sanszos, hogy fel kell pumpálnunk a kerekét, jobb esetben csinálunk gyorsan egy fékpróbát, és indulunk is neki. Ezek a távok persze általában csak kisebbek, de ne feledjük, hogy a rövidebb bicikliutak alatt sokszor ki sem derül, hogy szervizelésre, netán kisebb (nagyobb?) felújításra szorul a kerékpárunk.

A hithű bringásoknak mindez persze nem kérdés. Számukra a biciklijük rendben tartása is a hobbijuk részét képezi, sokan akár kikapcsolódásként is kifejezetten szeretnek elbíbelődni vele. Ha azonban azok közé tartozunk, akik nehezebben veszik rá magukat, íme, a támpontok, hogy mire figyeljünk oda a rendbetételkor egy hosszabb túra előtt.

Biztos alapokon: a váz és a kerekek

Meglepő dolgok tudnak történni a vázzal: ha nem észleljük időben az esetleges repedéseket, egyszerűen el tudnak törni. Legyünk tehát résen! Ha repedést vagy horpadást látunk, inkább nézessük meg. Ez nem csupán esztétikai probléma! A pihekönnyű, modern karbonvázak akár csak felszíni sérüléseinek (karcolás, kőfelverődés) is érdemes utánajárni, mert a karbonszálak is sérülhetnek ezek során.

 Ellenőrizzük a kerekek rögzítését. Ez történhet az egyre elterjedtebb patentzárral vagy csavaranyákkal. Legyen biztos a rögzítés, és mehetünk is át a gumikra. Legyenek jól felfújva, ez alap. Ha kicsi a nyomás bennük, érezni fogjuk, hogy nehezebben tekerhető a bicikli, ha viszont túl nagy, akkor egy pattogós érzete van a kerekezésnek. Nagy különbségek lehetnek aközött, hogy a mi guminkban mi az ideális, ez 1,5 bartól akár 6 bar nyomásig is terjedhet, a használat célja szerint. Tapasztaljuk ki a legkényelmesebb gurulást!

 Fontos a kerekek átpörgetése is, amit a legkönnyebb a feje tetejére állított biciklin megcsinálni. A cél a gumik egyenletes futása. Ezzel kapcsolatban remek oktatóvideók segítik ma már magyar nyelven is a bringázók életét. A bárki számára érthetően magyarázó és mindent szemléletesen megmutogató Kerékpárguru az egyik legtutibb közülük. Csak hogy jelezzük, mennyire hasznos is tud lenni: szerinte a gumin felfedezett úgynevezett kis nyolcas miatt nem kell feltétlenül szervizbe vinnünk a bringát, ahol nyilván sok ezer forintunkba kerül a kiigazítása. Részletesen elmagyarázza és megmutatja, hogy mit kell tenni ilyenkor. Egy küllőhúzó alkalmatosság azért szükséges lesz hozzá.

Ezeket is mind vegyük sorra!

Fékek: az egyik legfontosabb. Azon kívül, hogy a fékpofák mennyire erősen fogják a kereket, az azokat rögzítő csavarokat is ellenőrizzük. A fék részét képezi az is, ahol meghúzzuk a féket: a fékkarok is meg tudnak lazulni; kontrás biciklinél a féktestet kell próba alá vetni.

Csapágyak: a hajtóművé, a kerekeké és a kormányé. Az első kettőnél egyszerűen csak teszteljük végig ezeket, ha van oldalsó mozgásuk („kimozognak"), akkor meg vannak lazulva, és korrigálnunk kell. A kormánycsapágy ellenőrzéséhez húzzuk be az első, aztán a hátsó féket, közben próbáljuk előre-hátra mozgatni a biciklit. Az oktatóvideó most is segít:

Lánc: először is mossuk le! Ezt megtehetjük úgy, ha simán fejjel lefelé állítjuk a biciklit. Erős szennyezésnél le kell szerelni és beáztatni a láncot. Ezt nem érdemes gyakran csinálni. Nem csak macerás feladat, de gyengíti a láncszemek közötti tartást is. Ha tisztának mondható a lánc, gondoskodjunk az olajozásáról. Ez bizony türelemjáték, szemről szemre kell haladni. Nem kell eláztatni az olajba, cseppenként elég adagolni, majd azzal ellenőrizhetjük, ha áthajtjuk a pedált.

 Nem csak az olaj hiánya, hanem a lerakódás is gond lehet, ennek eltávolítására bármilyen házi zsíroldószert használhatunk. A lényeg, hogy ne akadjanak a szemek, ne legyenek rozsdásak, sem kopottak.

Kormány: a kormány és a szára is legyen sérülésmentes (ha nem az, mindenképpen nézessük meg szakemberrel), a csavarok jól rögzítsenek, és ellenőrizzük a kormány vázra való merőlegességét és a kormányszár vázzal való párhuzamosságát.

 Nyereg: jól ismerjük a problémát. Ne csúszkáljon, fogjon erősen a rögzítés!

Világítás: fény elöl, fény hátul, fényvisszaverő prizma mindkét kerék küllőin is, nem elfelejteni!

 Bringás pakk

Ha hosszabb túrára indulunk, az úti felszerelésünkben szánjunk önálló szekciót a biciklis holmiknak. Egy többnapos túrán ezekre mind szükség lehet. Mindenképpen vigyünk pumpát és egy plusz gumibelsőt! Jó szolgálatot tehetnek a felragasztható foltok az esetleges kerékfoltozáshoz, ezek mellé ne felejtsük el a pillanatragasztót sem. A szerelőeszközök közül a csavarkulcsok, küllőhúzó, olajozó, na és egy törlőrongy lehet a segítségünkre. Elemmel működő első/hátsó lámpa esetén vigyünk pótelemet!

 A szerelési ügyeken túl

Egy kis hozzáfűzés, ami nélkül szintén nem biztonságos egy biciklitúra, de túlmutat a fékbowdenek és biciklilánc problematikáján. És ez bizony a saját kondíciónk. Fél év (vagy még több!) szorgos ülőmunka és a sportolás hanyagolása után jó ötletnek tűnhet elbringázni egy közeli kirándulóhelyre, de akár egy 20 kilométeres táv is kifoghat rajtunk. Jobb esetben csak izomláz, rosszabb esetben húzódások, izomgörcsök jelentkezhetnek, ha régóta át nem mozgatott testtel, bemerevedett izmokkal pattanunk paripára.

Ha a bringatúra előtt néhány alkalommal kocogunk, tornázunk vagy csak a környéken kerekezünk, már az is több, mint a semmi. És ne felejtsünk el a túra napján bemelegíteni. (És nem, a biciklin való tekerés első tíz perce nem bemelegítés, hiszen azt nagyjából egy pózban végezzük.) Ha az indulásunkkor, reggel még hűvös van (netán egészen hideg), akkor mindenképpen bent, a lakásban végezzük a bemelegítő és nyújtó gyakorlatokat, ahol fizikailag is meleg van, a hidegben ugyanis megrövidülnek az izmok.

 És még egy tipp, ami segíthet, ha újra nyeregbe ültünk, és bevállaltunk egy túrát két keréken, például ezen a hétvégén, mert a finom bor erre is jó kifogás. Segítségünkre lehet például az útvonalunk mellett haladó vasútvonal is. Mert ha a visszaúton már nem bírnánk a tempót, még mindig ott a tudat, hogy ha nagyon akarjuk, a vonaton bármikor hazajuthatunk. Ez akár maradhat a mi – és túratársaink – titka is!