Volt már úgy, hogy utazás közben annyira tökéletes háttér előtt akartak pár fotót lőni magukról emlékbe, hogy a végeredmény olyan giccsesen nézett ki, mintha egy jól bevilágított fotóstúdióban álltak volna be egy poszter elé? Ha még nem, egy napsütéses reggelen nevezzenek be egy hótalpas túrára Ausztriában, és már meg is van az élmény. (Na meg a fura fénykép is.)

Január elején négy napot töltöttünk Schladming-Dachstein régióban: ennyi időbe a hótalpazás mellett a síelés, az éjszakai szánkózás, nagy mennyiségű császármorzsa és cirbolyasnapsz elfogyasztása is bőven belefért. Hazatérve pedig túlzás nélkül olyan érzésünk volt, mintha nyomtunk volna az agyunkon egy restartot. Mutatjuk is, mit ne hagyjon ki semmiképp, ha hasonló szoftverfrissítésre vágyik így év elején.

A síelést!

Ha már itt vagyunk, naná, hogy muszáj lécet csatolni! Több napot is simán eltölthetünk úgy, hogy mindig más hegyet fedezünk fel. A négy hegyből – Hauser Kaibling, Planai, Hochwürzen, Reiteralm – álló terepet egyébként síhintának is nevezik, ugyanis egyik végétől a másikig lecsatolás nélkül át lehet csúszni. Ehhez a mutatványhoz nem árt korán kint lenni a pályán, ugyanis nem kicsi síterepről van szó: összesen 230 kilométernyi sípálya van itt, 88 felvonó szolgálja ki a sportolókat. A kényelmesek örülhetnek, a felvonók többsége ülő – fűtött ülésekkel! – , vagy kabinos.

A pályák legnagyobb része piros (119 kilométer), de sok kék (98 kilométer) is akad, amelyeket mi leginkább középhaladó szinttől felfelé ajánlanánk jó szívvel. De persze a Hochwürzen gyakorlópályái és a Reiteralm hegyi gyerekbirodalma miatt a kezdőknek vagy a kiskorúakkal érkezőknek sem lesz itt rossz dolga.

 Egyébként mindegyik hegyet másért lehet szeretni: Hauser Kaiblingot például az újonnan kialakított funslope miatt, ahol akadályokat kell kerülgetni. Planai a széles paradicsomi, a bulis dallampálya, a kihívást jelentő világbajnoki műlesiklópálya, na meg a Dachsteinre nyíló kilátás miatt zseniális. Hochwürzen az éjszakai síelés és szánkózás fellegvára, tapasztalataink szerint Reiteralm jól kezelt, szép pályáin pedig soha nincsenek túl sokan.

Most, hogy megjött a kedve, jöjjenek a fájdalmas anyagiak. Mivel a Schladming-Dachstein régió Ausztria legnagyobb síszövetségének, a Ski Amadénak a tagja, ne is álmodozzunk olcsó bérletárakról. Az összes lehetőséget itt tudják átnézni, de azért mutatunk egy példát. Egy teljes árú, hat napig érvényes bérlet előszezonban (vagyis január 27-ig) 240,50 euróba, főszezonban (január 28. és március 18. között) 249,50 euróba, utószezonban (március 18-tól) 232 euróba kerül. Magyarul fejenként egy olyan jó 70-80 ezer forintot félre kell tenni csak a síbérletre.

Szezon végén egy kicsit jobb a helyzet, ilyenkor igyekeznek mindenféle akciókkal ide csábítani a síelőket. 2017. március 18-tól a 15 éven aluli gyerekek például ingyen síelhetnek, április 1. és 8. között pedig a 60 év feletti síelők kapnak ingyenes hat napos síbérletet.

Az esti szánkózást se hagyja ki!

Bevalljuk, ettől a programtól egy kicsit – nagyon – tartottunk. Utoljára nagyjából húsz éve ültünk szánkón, ráadásul éjszaka csúszni az Alpokban nem tűnt életbiztosításnak. Végül leküzdöttük a félelmeinket, és milyen jól tettük! Életünk egyik legklasszabb élménye volt a Hochwürzen kivilágított szánkópályáján suhanni este tíz magasságában a csendes, hólepte erdő közepén.

A pálya kiinduló pontjára a Gipfelbahn kabinos felvonóval juthatunk fel. Innen hét kilométeren át suhanhatunk le a völgybe - ezzel az adattal egyébként az Alpok egyik leghosszabb szánkópályájának számít. Természetesen nappal is lehet csúszni, este pedig 22:30-ig tart a móka. (Eddig járnak a síbuszok is, így az esti csúszás – és a bátorító cirbolyasnapszok – után gond nélkül vissza tudunk jutni a szállásunkra.) Szánkót 7 euróért bérelhetünk, egy csúszás felnőtteknek 17 euróba, gyerekeknek 9,30 euróba kerül - ha van síbérletünk, akkor azzal egy kicsit olcsóbb. Egész estés jegyet is lehet váltani, ez felnőtteknek 27,50 euró, gyerekeknek 14 euró.

 Ha síelés után érkeznek szánkózni, ne nagyon bajlódjanak az átöltözéssel, csupán a sícipőt cseréljék le egy vízálló túrabakancsra. A sínadrág és kabát, az aláöltöző, a síszemüveg, de még a bukósisak is bátran maradhat. Elsőre túlzásnak tűnhetnek, de amikor a hegyoldalban hasítanak, nem lesz kérdés, miért volt hasznos magukon hagyni a vízálló nadrágot vagy éppen a síszemüveget. (Utóbbit mi például nem vittünk, és nagyon hiányzott.)

A hótalpazást!

A hótalpazásról már korábban is ódákat zengtünk itt a Travelón, mert míg a síelést tényleg nem lehet öt perc alatt elsajátítani, addig a hótalpaknak köszönhetően bárki pikk-pakk elképesztő alpesi tájban sportolva találja magát. Nem kell hozzá más, csak egy vízálló túrabakancs (mert hótalp ide vagy oda, mégiscsak méteres hóban kirándulunk) és egy vízálló nadrág (a kezdők többsége a túra egy pontján minimum beleül a mély hóba). Na meg egy kis combizom, nagy adag lelkesedés és jókedv, mert hiába tagadnánk, ennek a sportnak az a lényege, hogy az ember műanyag talpakon felmászik egy hegyre, majd lesétál – vagy, ha olyan ügyes, mint mi, akkor hatalmas röhögések közepette lecsúszik seggen – a völgybe. Kezdőként legalábbis ez a helyzet.

 Mi Ramsau am Dachsteinből indulva, a Rittisberg ülőfelvonójának hegyállomásától tettünk egy kényelmes túrát, először röviden hegynek fel. Fél óra gyaloglás után parádés kilátás fogadott a Dachsteinre – itt készültek a bevezetőben emlegetett giccsparádé fotók. Majd pedig végig a mesésen behavazott erdőn át ereszkedtünk le egy 400 éves hüttéig, flambírozott császármorzsát enni. Hiába, ezek az osztrákok tudnak élni!

Ha kipróbálnák az élményt, mi őket ajánljuk. Egy teljesen kezdő, félnapos túra felszerelésbérléssel és vezetéssel együtt fejenként 49 euróba kerül. (És szívünk szerint gyorsan hozzátennénk, hogy az élmény viszont megfizethetetlen. Csak a szövegben idáig eljutva már biztosan minden olvasó azon gondolkodik, mennyit fizetett az osztrák idegenforgalmi hivatal ezért a cikkért, hogy ennyire lelkesedjünk értük. Pedig önszántunkból írunk ilyeneket, egyszerűen tényleg ennyire jó náluk telelni.)

A hüttézést!

És ami a legjobb az osztrák télben: a hüttézés! Hüttézni életérzés. Nem csak annyi, hogy bemegyünk a melegbe, eszünk valamit, elszaladunk a mosdóba, aztán csúszunk tovább. Behúzódunk a pattogó tüzű kandalló mellé, az ablakból bambulunk a kinti zord tájra, örülünk, hogy végre egy kicsit melegben vagyunk, beszélgetünk, eszünk-iszunk, feltöltődünk, hogy legyen energiánk a nap második felére. Vagy éppen leengedünk a nap végén.

Mind a négy hegy tele van jobbnál jobb hüttékkel, mi közülük a Krummholzhüttét (Hauser Kaiblingban), a Schafalmot (Planaion), a Lena's Almot (Reiteralmon), a Hochwürzenalmot (Hochwürzenen) és a Halseralmot (Ramsau am Dachsteinben) próbáltuk. Mindegyik tökéletesen hozza azt a kuckós, romantikus hangulatot, amiért mi szeretjük ezeket a hegyi vendéglátóhelyeket. A legdizájnosabb közülük a Lena's Alm, gyönyörű panorámával, ezt semmiképp ne hagyják ki! Szánkózás előtt – vagy közben – pedig mindenképp térjenek be a pálya mellett található Hochwürzenalmba.

 De annak is van hova menni, aki a hüttézést velünk ellentétben nem egy nyugalmas tevékenységnek képzeli, sokkal inkább egy ordenáré nagy bulinak a csúszás után. Őket Schladmingban, a Planai tövében emelkedő, óriási méretű Tenne fogja elkápráztatni. Annak pedig, aki csúszás után inkább egy kifinomult vacsorára és rafinált koktélokra vágyik, a Rohrmoosban található arx éttermet ajánljuk.

Valamelyik össznépi bulit – például egy síversenyt!

Mi lehet olyan izgalmas egy síversenyben – tehetik fel a teljesen jogos kérdést. Igazából nem is maga a futam az érdekes, hanem ahogyan a helyiek viselkednek ilyenkor. Két éve teljesen véletlenül a Nightrace, vagyis a férfi éjszakai műlesiklóverseny idejére foglaltunk szállást Schladmingba, és valami elképesztő volt, mennyire fontos ez az osztrákoknak. Tízezrek özönlöttek a városba, az utcákon mindenhol hatalmas volt a buli. Ezen a napon még a helyi pékség eladónénijét is az aggasztotta, hogy vajon meg tudjuk-e enni még a futam kezdete előtt a nála vásárolt fánkokat, mert tragédia lenne, ha emiatt késnénk le a versenyt.

Ha szeretné látni, milyenek az osztrákok, amikor megőrülnek valamiért, a 20. Nightrace-t még elcsípheti, idén ugyanis január 24-én tartják. Emellett még egy jelentős sportesemény várható idén, a 11. Speciális Olimpiai Téli Világjátékok március 14. és 25. között. A szellemi fogyatékkal élők sportviadalának Graz, Schladming és Ramsau am Dachstein ad otthont, 110 nemzet 3000 atlétája vesz majd rajta részt. Kilenc sportágban mérik majd össze tudásukat, a belépés a sportversenyekre ingyenes lesz.

Akit a gasztronómia jobban vonz, azt március 18. és 25. között az Alpok legmagasabb termelői piacával várják, 2700 méteren lehet válogatni a standoknál. Március 26-án pedig Ausztria legnagyobb grillpartyjára kerül sor a Planaion található Schafalmban, sztárszakácsok részvételével.

Újságírónk az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal sajtóútján látogatott el a régióba, de ez nem befolyásolja véleményét.