Már csak egy bő hét van hátra karácsonyig: ideje beszerezni a nagy lakomákhoz passzoló borokat. Például egy palack szép tokaji aszút vagy szamorodnit. Az egész világon egyedülálló boraink megérdemlik, hogy őket kortyolgassuk az ünnepek alatt. Ennek a gondolatmenetnek az eredményeként a hét elején autóba ültünk a prémium kategóriás tokaji borokban utazó Barta pince tulajdonosával, Barta Károllyal, és Mádig meg sem álltunk. Ott aztán megnéztük, mit tud a leghíresebb borvidékünk télen, és utánajártunk, milyen borokkal érdemes megkoronázni az ünnepet idén karácsonykor.

Túrabakancs és borospohár – télen is jó kombináció

Utoljára 2013 őszén jártunk Mádon, és már akkor is ódákat zengtünk a dűlőtúrázásról. Nem ok nélkül: a borvidék igazi arcát véletlenül sem a PET-palackban kínált borokat felsorakoztató tokaji főutcán lehet megismerni, hanem ha felmászunk egy magaslati pontra például Mádon, és onnan nézünk szét a pazar tájban. Persze az élmény csak úgy teljes, ha mindehhez viszünk magunkkal mondjuk egy jó kis furmintot, vagy szamorodnit.

Decemberi látogatásunkkor bebizonyosodott, hogy a dűlőtúra télen is remek ötlet, csak rendesen fel kell hozzá öltözni, és a terepviszonyok miatt a túrabakancs is kötelező. És hogy merre érdemes indulni? Fantasztikus, Toscanát idéző kilátás nyílik az egész Mádi-medencére az Öreg király dűlőből – ide Mádról a Királyi úton lehet kisétálni. Érdekes, hogy egyáltalán nem kihalt a táj télen sem: itt-ott még most is lehetett látni szüretelőket – a jégborhoz ugyanis ilyenkor szedik a szőlőt.

De vissza az Öreg királyhoz: a terület nagyobb részben a Barta pincéé, kisebb részben a Demetervin pincészeté. Különlegessége – a gyönyörű panoráma mellett –, hogy a környék történelmének legnagyobb presztízsű területe, már 1285-ben királyi birtokként említették, 1413-ban pedig már biztosan volt itt szőlő. A szocialista tömegtermelés viszont nem tudott vele mit kezdeni, ugyanis nagyon meredek, és csak kézzel művelhető, traktorral feljutni esélytelen. Így aztán az 1960-as évektől kezdve egészen 2003-ig aludta álmát a terület, ma tulajdonosainak hála, régi fényében tündököl.

Az Öreg király tetején egyébként egy kis nádfedeles pihenőhelyet is találunk, itt jó időben egy gyors pikniket is lezavarhatunk. Hozzá elemózsiát és bort a faluból érdemes vinni magunkkal. A pincék előzetes bejelentkezéssel látogathatók, ha ezt nem tesszük meg, az Első Mádi Borházban érdemes próbálkozni, ezt nagy eséllyel nyitva találjuk. Itt szendvicseket, környékbeli termelők finomságait is be tudjuk szerezni a kiránduláshoz, és a Mádi Kör Egyesület összes termelőjének bora megtalálható Szepsy Istvántól a Szent Tamás pincészeten át, a Holdvölgyig, vagy éppen a Barta pincéig.

Ha a kirándulás végén felmelegednénk valahol, az Első Mádi Borházban is van meleg étel, de több más jó étterem is van a környéken: a faluban működik a Gusteau (a Gault Millau kalauz szerint a 2016-os év étterme), de nagyon dicsérik a Percze Élményközpont konyháját is, és nincs messze a hangulatos Sárga borház sem, aminek pedig a napi menüje nagyon jó.

A luxuséttermek imádják Mádot

Ha már a jó éttermeknél tartunk: tudta, hogy a mádi borok – jókora szünet után, újra – annyira menők, hogy a világ legexkluzívabb éttermeinek borlapján szerepelnek? Például Ifjabb Szepsy István, vagy vendéglátónk, a Barta pince tételeit Budapesttől San Sebastianon át New Yorkig csupa Michelin-csillagos étterem tartja borlapján.

A tokaji az egyetlen olyan hazai bor, ami tényleg világhírű

Bár sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a magyar borok annyira jók, hogy biztosan komoly a hírük határainkon túl is, ez csak egyetlen borvidékre igaz: Tokajra. Aki külföldön egy kicsit is képben van a világ boraival, annak mondani fog valamit Tokaj neve. Nem biztos, hogy kóstolt bármit is innen, de legalább tudja, mi az – ez egy óriási dolog, úgy tűnik, egyre több környékbeli borász igyekszik élni az ebből fakadó lehetőséggel.

Nem kell félni az édes boroktól

Banálisan hangzik, de mádi látogatásunk legfontosabb tanulsága ez volt. Biztosan nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a korábbi rossz tapasztalataik miatt reflexből elzárkóznak az édes boroktól. Pedig ha megbízható termelőtől kóstolunk, egy egészen új világ nyílik meg előttünk.

Kiderül például, hogy az aszúnak nem kell nehézkesnek, dohányszagúnak lenni, ez a műfaj is lehet friss, fiatalos. A Barta pince 2013-as Öreg Király aszúja például pont ilyen. Persze hatputtonyos aszú lévén édesnek nyilván édes, de a cukor nem nyomja el az összetett, izgalmas egyéb ízeket, olyan, mint egy különleges sütemény. A 2013-as egyébként egy nagyon jó évjáratnak számít Tokajban, ha karácsonyra keresünk bort, érdemes ezt keresni a címkén – tudtuk meg a Barta pince borászától, Ujvári Vivientől.

Aki az aszút – mind árban, mind édességben – túlzásnak érzi, tegyen egy próbát a szamorodnival. Ez a borkülönlegesség abban különbözik az aszútól, hogy szüretkor a szőlőfürtökről nem válogatják le egyesével az aszúsodott szemeket, hanem az egész fürtöket dolgozzák fel, amiken "vegyesen" vannak a bogyók.

Fordítás, máslás, esszencia – tudja mik ezek?

Nem, nem varázsigék, hanem három tokaji borkülönlegesség nevei. Közülük talán az esszencia a legismertebb, és a legértékesebb is. Nagyon sűrű, nagyon édes, leginkább pincéknél lehet kóstolni. És hogy mi is ez: "Az akár késő őszig is elhúzódó aszúzás eredménye a tokaji pincékben gyűlik. Az aszúszemek egy tárolóedénybe kerülnek, ahol a bogyók – mindenféle külső behatás nélkül – saját súlyukkal nyomást fejtenek ki egymásra. Ennek az alig érezhető, finom erőhatásnak köszönhetően az aszúszemeket tároló edény alján egy csövön keresztül egészen vékony sugárban csurog ki az eszencia. Ez az extrém magas cukor- és savtartalommal rendelkező must gyakorlatilag alig képes az erjedésre, ezért alkoholtartalma szinte elhanyagolható. Az eszenciát sok esetben a tokaji aszúk házasításakor használják fel, erősen limitált mennyiségben ugyanakkor palackozásra is kerülhet" – magyarázta tavaly karácsony előtt a Travelónak Zsurki Sándor, a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok főborásza.

A fordítás és a máslás is nagyon érdekes, mi eddig még nem is találkoztunk velük. Mindkettőt tulajdonképpen az aszúkészítés melléktermékeiből készítik, de ez semmit nem von le az értékükből. "A fordítás megszületése például azon a felismerésen alapult, hogy az aszúszemekben rengeteg értékes anyag és édesség marad azt követően is, hogy az első áztatás után kisajtolták és leöntötték róla az aszúbornak szánt mustot. Ezért a préselést követően ismét mustban áztatták ("fordították") az aszútésztát. Így született a fordítás, az aszúkénál magasabb csersavtartalmú, de olykor négy-öt puttonyos aszúnak megfelelő cukortartalmú bor. A máslás általában száraz bor, ami úgy készül, hogy az aszúborok seprőjére ismét mustot öntenek, és kierjesztik azt" – írja készítésük technikai hátteréről a Tokaj.hu.

Tokaj száraz borban is menő

Ha Tokaj szóba kerül, akkor mindenkinek egyből az édes borok jutnak eszébe. Pedig a borvidék termelői száraz borokban is tudnak világszínvonalút alkotni. A világ két legmeghatározóbb boros szakmai szervezetének (Institute of Masters of Wine és a Court of Master Sommeliers) vezetői az elmúlt években többször is Mádra látogattak. Annyira tetszett nekik, amit kóstoltak, hogy beemelték a tananyagukba a száraz furmintot: a Szent Tamás pincészet, azaz Ifjabb Szepsy István Mád furmintjával tanítják a jövő csúcs-borszakértőinek.

Mitől olyan különleges az itteni furmint? A szőlőgenetikai vizsgálatokkal bizonyítottan a tokaji borvidéken kialakult szőlőfajta bora illata és íze is egyszerre gyümölcsös és ásványos, sehol máshol a világon nem ilyen összetett ízű, és nem ilyen minőségű. Mi most a 2013-as Barta Öreg király furmintot kóstoltuk, megdöbbentően friss volt és illatos, ugyanakkor összetett, tartalmas.

Nem mindegy, mibe töltjük a furmintot

A borvidék borászai olyan komolyan gondolják a furmint jövőjét és nemzetközi karrierjét, hogy az osztrák Riedel üveggyárral elkészíttették a világ első furmintos poharát.

"A pohár több hónapos fejlesztési folyamat eredményeként számos tokaj-hegyaljai borász és további neves szakértők közreműködésével érte el a végeleges alakját. A szokványostól eltérő, meglepő formája jól közvetíti a szőlő- és borfajta jellemzőit és illik a változatos tokaji talajhoz is. A pohár erőssége, hogy jól működik együtt a különböző típusú furmintokkal: a száraztól a félédesen át az édesig. A kehely mérete egy fehérboros pohárhoz képest meglehetősen nagy, fala felül befelé záródik, így jól megőrzi a tokaji furmint sajátos illatait – írják róla tervezői.

A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy a pohárnak meglehetősen fura formája van – na jó, elég csúnya –, viszont tényleg isteni a borok illata benne. A poharat otthoni használatra is be lehet szerezni (a gyártótól, vagy borszaküzletekben), arra viszont készüljenek, hogy az ára – akárcsak a bele kerülő boroké – elég borsos, 6500 forint darabonként.

Jó koccintást!