1990-ig tizenöt éven át csak Verőcemarost találhattunk a térképen, Kismarost ugyanis összeolvasztották a szomszédos településsel. A rendszerváltáskor nyerte vissza önállóságát a kétezer lelkes község. A Duna partján, patakvölgyek összefolyásánál fekvő település legfőbb látványosságai az 1827-ben épült, klasszicista római katolikus temploma, a falumúzeuma és az 1999-ben felszentelt, ciszterci nővérek modern monostora. Na, és persze a kisvasútja.

Bár nem volt zökkenőmentes a jó nevű Franken-Siersttorpff porosz gróf által 1893-ban építtetett kisvasút huszadik századi története, a vonatok közel azonos útvonalon szinte megszakítás nélkül közlekedtek. Az erdők fáinak kitermelésére, szállítására létesült üzemet a hetvenes években úttörővasúttá avatták, modernizálták. Majd ahogy csökkent a teherforgalom, úgy nőtt a turizmus. Mára kizárólag az idegenforgalom tartja el – ez a fejlődési ív szinte minden túlélő hazai kisvasút esetében megfigyelhető.

A Morgó-patak völgyében futó tizenegy kilométeres vaspálya a királyréti végállomásáig Szokolya települést érinti, ahol Szokolya-Mányoki megállóhelyen áll meg. Az állomásnév utótagjának magyarázata érdekes módon nem egy bizonyos Mányoki nevű településrész, hanem a magyar barokk egyik legkiemelkedőbb festője, Mányoki Ádám, aki 1673-ban a településen született. A legismertebb műve II. Rákóczi Ferenc portréja, amely a legutolsó papír ötvenforintost is díszítette 1953-as kibocsátásától éppen 20 évvel ezelőtti bevonásáig. Emlékét őrzi a Mányoki Ádám Tájház és a Viski-Mányoki Emlékszoba.

A végállomásról, Királyrétről számtalan jelölt túraútvonal indul el, mindenki az edzettségének és kedvének megfelelőt választhat: a könnyebbek közé tartozik a kisinóci turistaházig vezető zöld csík, amelyről Kóspallag felé letérve, egy kört téve visszatérhetünk a Duna-partra. A vállalkozó szelleműek a piros jelzést követve akár a 865 méteres Nagy-Hideg-hegyet és a Börzsöny legmagasabb csúcsának számító 938 méteres Csóványost is megmászhatják. Akik pedig csak egy rövidke körbenézésre, sétára vállalkoznak, azok is megtalálhatják számításukat: tavakat, forrásokat vagy akár egy kőbányát is fel lehet keresni pár perc alatt.

Egyébként maga a kisvasút is érdekes, nem csak a környék. Itt működik hazánkban az egyik legkiszámíthatóbb, legkényelmesebb menetrend: kétóránként – csúcsidőben óránként – indulnak szerelvények reggeltől estig, a téli időszak kivételével munkaszüneti napokon is. Ráadásul az indulási időpontok igazodnak a fővárosi járatok érkezéséhez, a megállótól pár perc sétával megközelíthető a kisvasút felújított állomásépülete.

A járművek közt meghatározóak a dízelmozdonyok, és természetesen gőzmozdony is koptatja néha a síneket – a kisvasúti napon is ingázik majd –, de az igazi kuriózum Vili, a világ első, napelemes kisvasúti motorkocsija. A magyar cégek összefogásával, hazai fejlesztésben megvalósult különleges jármű zéró emissziós, azaz nem bocsát kis káros anyagot, és borongós időben is működik.

A május 7-én, szombaton megrendezett kisvasúti nap alkalmából az üzemeltető Ipolyerdő kitesz magáért, az egyébként is sok látványosságot, programlehetőséget kínáló vasút még jobban elkényezteti majd vendégeit. A legnagyobb szabású esemény a Királyrét–Nógrád aszfaltozott kerékpárút átadása lesz, erre 11 órakor kerül sor, ezzel ugyanis körbebiciklizhetővé válik a Börzsöny.

Minden kisvasúti napi program a királyréti végállomáson várja az érdeklődőket. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Hiúz Házban rendezett Börzsöny lakói címmel kiállítást, 11 és 13 óra közt pedig szakvezetéssel lehet végigjárni a királyréti tanösvényt. Egész nap kipróbálható a hajtánypálya, ahol kisvasúti, lábbal hajtható járművekkel lehet körbeérni, illetve a két éve átadott kerti vasút, ami pedig egy még kisebb, mindössze 650 méter hosszú vasút. Egy kör hajtányozás, vagy kerti vasút egyaránt öt perc.

Nem csupán a kisvasúti napon, május 7-én, szombaton, de vasárnap is jár majd gőzös vontatású szerelvény a vonalon; könnyen megjegyezhető: minden páros órában gőzös, minden páratlanban dízel mozdony indul a hétvégén Kismarosról 9 és 19 óra között.