Az ősz beálltával kezdetét veszi az igazi túraszezon: nincs már hőség, az avar pedig színpompás szőnyeggel borítja be az elmúlt években újra túrázókkal megtelt erdőket. Ön is kacérkodik a túrázás gondolatával, de nem tudja, hogyan fogjon neki? Ne tétovázzon: húzzon bakancsot a lábára, és irány a rengeteg!

Minden kezdet nehéz: én öt évesen voltam az első táboromban, ahol sátorban aludtunk, patakban fürödtünk, tábortűz körül énekeltünk és túráztunk. Emberpróbáló és meghatározó élmény volt az az egy hét: az elején anyukám után sírtam, de kalandjáró felfedezőként tértem haza. Akkor még a kommersz műanyag, befülledős esőkabátok és a fémvázas hátizsákok jelentették a tutit, manapság viszont sokkal kényelmesebb szerkóban és jobb felszereléssel vághatnak neki az első túrájuknak.

Mit vegyek fel?

Túrázás során az öltözködés művészete a rétegekben rejlik. Két dolgot kell szem előtt tartanunk: ruházatunk legyen vízálló és szellőző! Megkérdeztem Asmus Nørresletet, a Helly Hansen nagykövetét, aki egyben professzionális túravezető is, hogy milyen az ideális öltözék. Ő is a rétegekre esküszik: elmondása szerint érdemes három réteget viselni, mert így ruházatunk vízálló lesz és szabályozni tudjuk testhőmérsékletünket is. Ősszel hamar változhat az idő, így jó, ha le vagy fel tudunk venni egy-egy réteget. Nørreslet szerint a három réteg ideális esetben egy nedvességet elvezető alsó ruházatból, egy melegen tartó középrétegből és egy víz- és szélálló külső rétegből áll. A középső réteg lehet egy polár pulcsi, mivel gyorsan szárad, könnyű és meleg is.

Az őszi esőzések miatt válasszanak olyan kabátot, ami egyszerre vízálló és lélegző. A lélegző kabátok segítségével elvezethetjük a test felületéről a nedvességet – erősíti meg Nørreslet. Ez rendkívül fontos, mert különben befülledünk a ruhánkba. Az utóbbi években kifejlesztett softshell kabátok jól megfelelnek erre a célra: szélállóak, lélegzőek, ugyanakkor tartják a hőt, és nem érezzük bennük Michelin babának magunkat.

Ha sátrazunk vagy esős időben túrázunk, fontos, hogy gyorsan száradó anyagból készült, könnyű ruhadarabok landoljanak a túrazsákban. Ennek szellemében felejtsük el a farmert: azt hagyjuk meg a szürke hétköznapokra.

A hátizsák kiválasztásakor arra figyeljünk, hogy kényelmes legyen a hátrész, valamint legyen mellkas- és derékpánt is rajta, hogy magunkhoz tudjuk rögzíteni. Nagyon kényelmetlen tud lenni, ha egy pár napos cuccot rejtő zsák lötyög a hátunkon.

A legfontosabb azonban mégis – és ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni – a megfelelő lábbeli. Első körben megfelel, ha egy vastagabb talpú cipőt előhúzunk a szekrényből, ami jól tartja a bokát, de idővel érdemes beruházni egy trekking cipőbe vagy egy minőségi bakancsba – amit jól be is kell törni. A bakancsok zöme ma már vibram talppal rendelkezik, ami nagyon előnyös, mert erős tapadást biztosít, ráadásul tompítja az ütközést, így lábunk teherbíróbbá válik. Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán azt javaslom, hogy vásárláskor ügyeljenek arra, hogy kevés varrás legyen a cipőn. Így jelentősen csökkenthetjük a lehetséges szakadási pontok számát.

Ha jól választunk bakancsot és vigyázunk rá (megfelelően tisztítjuk és ápoljuk), évekig hű társunk lesz az erdőben. Mindemellett jól jöhet egy túrabot is, ami leveszi a térdekről a terhelést, ráadásul még a sétaritmust is diktálja.

Mit vigyek magammal?

Kezdő túrázóként nagy dilemma előtt áll az ember, ha pakolásról van szó. A téma szakértője Szabó Zoltán, becenevén Kobra, aki Székelyudvarhelyről kiindulva járta be a világot. A szélrózsa minden irányában megfordult az elmúlt 30 évben, hogy eleget tegyen mottójának, miszerint "élj úgy, hogy az angyalok visszatapsoljanak". Mindenki ízelítőt kaphat és ihletet meríthet történeteiből a kiruccanáshoz, nekem pedig összefoglalta az elmúlt évek tanulságait. Kobra a komfortot tartja leginkább szem előtt: mindig van nála száraz ruha és zokni, mivel életmentő lehet egy-egy átfázós, esős túra után.

Sátor esetében a tágasságra hívja fel a figyelmet, mert így lesz helye a vizes ruhának, cipőnek és a cuccunk is elfér. Ha több napra bevetjük magunk az erdőbe, és főzni is szeretnénk, akkor Kobra szerint érdemesebb gázos főzőt választani, mert akkor a sátorban is főzhetünk kávét, teát vagy vacsorát. De a leghasznosabb tanács talán az, hogy ne felejtsük el bepakolni a lelkesedésünket és a tűrőképességünket... Valamint a körömvágó ollót, ugyanis az apró luxuscikkek nagy örömet okozhatnak váratlan pillanatokban.

Megkérdeztem Kobrát, hogy neki mi segít az energiapótlásban: ő a szalonnára esküszik. Nemrégiben Nepálba akkora darab szalonnát vitt magával, hogy egy hónapig elég volt. Én általában házi müzliszelettel készülök. Gondoskodjunk arról is, hogy mindig legyen nálunk 1-1,5 liter víz. De ne essünk túlzásba: ha biztosan tudjuk, hogy út közben lesz forrás (például látható a térképen), vagy kút, nem kell több liter vizet magunkkal cipelni.

Merre induljak?

Az indulás előtti egyik legfontosabb tanács az, hogy mérjük fel teherbírásunkat és állóképességünket. Kezdő túrázók válasszák inkább a fővároshoz közeli, könnyebb útvonalakat, például a Hármashatár-hegyet és a János-hegyet a Budai-hegységben – javasolta nekünk Megyeri Dániel, a Pilisi Parkerdőtől Zrt. sajtóreferense –, mivel az ottani ösvények változatosak és ideálisak kezdők számára, valamint közelebb vannak a lakott területekhez. Így ha valami gond merül fel, közelebb a segítség.

Fontos! Mielőtt nekiindulna a vadonnak, mindig tájékozódjon az aktuális időjárási viszonyokról, nehogy meglepetés érje. Ezt követően tervezze meg a túrát, hogy felkészülten induljon neki a vadonnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. oldalán kedvére szemezgethet az útvonalak közül, ahol a tömegközlekedéssel való megközelíthetőségről is olvashat.

A hazai erdőket járva előfordulhat, hogy összefutunk erdei állatokkal. A nálunk őshonos állatok nem jelentenek veszélyt ránk. Megyeri Dániel is elmondta, hogy ha nem provokáljuk vagy zavarjuk őket, akkor békésen elkerülnek majd minket.

Hogyan tájékozódjak?

A tervezés során tanulmányozzuk hosszasan a térképet, hogy ismerkedjünk a tereppel, út közben pedig különféle alkalmazások és a GPS lehet hasznunkra. Térképalkalmazások közül hasznos a Maps.me (iOS és Androidos készülékre is ingyenes), amelyen keresztül offline térképeket tölthetünk le telefonunkra. Arra az esetre pedig, ha a telefon lemerülne, vigyen magával papíralapú térképet és analóg iránytűt is! (Banális, de bármilyen eszközt, térképet is visz magával, tanulja meg a használatát! Ne az erdő közepén derüljön ki, hogy még bekapcsolni se tudja a GPS-t, és lövése sincs a turistajelzésekről.)

Aranyszabály – főleg kezdő túrázók számára –, hogy senki ne térjen le a kijelölt útvonalról – ezt kiemelten fontosnak tartja a parkerdő szakembere.

Ha esetleg eltévedne, ne essen kétségbe: ha túl sötét van, és nincs önnél fejlámpa, hívja fel a rendőrséget és várja meg a segítséget. Ha azonban még tud tájékozódni, igyekezzen egy irányba tartani, vagy lefelé, így előbb vagy utóbb valószínűleg kiépített útra ér.

Ha megsérülnénk, hívjuk a 112-es számot, és a biztonság kedvéért mentsük el a Magyar Barlangi Mentőszolgálat telefonszámát (+36-30-248-2291).