A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parknak nem véletlenül ez a neve: jégbarlang, feledhetetlen panoráma, mesés tóparti kemping, létrákkal és láncokkal tarkított, adrenalingazdag túraútvonalak találhatók itt. Mutatjuk, miért érdemes eljönni ide.
Hosszú gyalogtúrák, magas hegycsúcsok, sziklák, erdő amerre a szem ellát, szurdokvölgyi mászások, finom ételek és friss levegő várja a Szlovák Paradicsomba érkezőket. Azt, hogy Paradicsom, nem mi mondjuk, ez a nemzeti park hivatalos elnevezése, nem is ok nélkül.
Imrikfalva és a pisztrángos víztározó
Imrikfalva autóval 3-4 óra alatt elérhető Budapestről, több irányból is megközelíthető. Vonattal Besztercebányáról vagy Margecanyból juthatunk ide, buszjárat pedig Poprádról vagy Rozsnyóról indul. Aki autóval érkezik Dobsinán álljon meg, és menjen be a jégbarlangba! A körülbelül 30 perces, és közel 1500 méteres vezetett túrára jó, ha gondolunk előre és csomagolunk meleg öltözéket is. A barlangban uralkodó nulla fok körüli hőmérséklet nyáron is csak pár percig kellemes.
A barlang 2000-től a világörökség része, 1870-ben Ruffinyi Jenő dobsinai bányamérnök végezte mélyebb feltárását. Természetesen ismerték korábban is a „jégvermet", ám Ruffinyi előtt csak hűsölésre és a jégtömbök kinyerésére használták a nem túl mély részeket. A feltárást követő években nagy fejlesztések következtek, több szálló épült a barlang köré, 1887-ben pedig – Európában elsőként–, elektromos barlangi világítást szereltek fel.
Dobsinát elhagyva az autóversenypálya (igen, szoktak itt rendezni hill climb, azaz hegyi felfutó versenyeket) tetején, az útkereszteződés előtt húzódjunk félre. Vegyük elő minden, képrögzítésre alkalmas szerkezetünket és kapcsoljuk panoráma üzemmódba, hogy megörökítsük az elénk táruló látványt. Egy információs pult megmutatja a hegycsúcsokat, mind téli, mind nyári állapotukban.
Innen már csak pár perc a víztározó (Palcmanská Masa) és körülötte lévő települések. Közvetlen a partnál Dedinky és Dobsinská Masa található. Szállásként rendelkezésre áll néhány hotel, egy kemping és több családi ház. Aki pénztárcabarát megoldást keres, az válassza a kempinget, kiváló panorámát nyújt a tóra és a hegyekre, és bár éjszaka hűvös szokott lenni, reggel az első napsugarak hamar felmelegítik a levegőt.
A tó alkalmas lehet fürdőzésre annak, aki jól tűri a hideg vizet, ugyanis a felduzzasztott víztárazót a hegyről érkező patakok táplálják. Bár hideg, de kristálytiszta, ezért a benne úszkáló pisztrángokat könnyen észre lehet venni. És ha nem csak úszkálnánk a halakkal, hanem ennénk is belőlük, a tó egyik csücskénél friss pisztrángot vehetünk. A településnek nagyon jó az infrastruktúrája, több különböző étterem, büfé, posta, vízibicikli és kenubérlési lehetőség van, valamint egy kicsit szokatlan kocsmabolt is.
Az egyterű boltban egyetlen hölgy szolgál ki mindenkit, az élmény miatt megéri ide betérni, de kávét semmiképp ne kérjenek. Török kávénak mondják, de egyrészt porból készül, másrészt egy török biztosan letagadná, hogy bármi köze lenne hozzá. Ha kávéra vágyunk, inkább a szomszédos pizzéria szolgáltatásait vegyük igénybe.
Túrázás a köbön
Bár a víztározó és környéke gyönyörű, nagyon sok aktivitási lehetőséget nem rejt magában, így induljunk neki kirándulni. A kemping melletti piros jelzés vezet felfelé a túraútvonalhoz, amely a Szlovák Paradicsom legrövidebb szurdoka felé tart, a Zejmár-szakadék (Zejmarská roklina) irányába. Az útvonal mindenhol tökéletesen járható, jól jelzett és kiépített, ha térképet viszünk, eltévedni szinte lehetetlen. A kezdő túrázók és a családdal ide érkezők is teljesíteni tudják a túra rövidebbik részét, amely a Gerava-fennsíktól (Geravy) vezet vissza Dedinkyre.
Néhány kilométer múlva elérjük Hollópatak (Mlynky) települést, amin áthaladva a szakadék bejáratáthoz érkezünk. Itt felnőttek 1,5 euró ellenében léphetnek be, ne felejtsünk el pénzt vinni magunkkal, innen bosszantó visszafordulni. Nem sokkal azután, hogy belépünk, el is kezdődik az izgi szakasz. Itt létrákon kell megmászni a sziklafalakat, lánccal biztosított fémtálcákon továbbhaladva, valamint a patakmederben, köveken egyensúlyozva menni folyásiránnyal szemben, egészen a zejmári sziklacsúcsig. Itt gyönyörű látkép fogad minket, és egy kicsit kiszuszoghatjuk magunkat. A túraútvonal tíz évnél idősebbeknek engedélyezett. Tériszonnyal nem kompatibilis az útvonal.
A vízesésekkel, létrákkal, sziklákkal és kapaszkodókkal tarkított izgalmas szakasz után egy nagyon szép, szinte mesebeli fenyvesen keresztül vezet az utunk az 1027 méter magasan fekvő Geravy fennsíkhoz. Ez egy elvarázsolt, világtól elzárt hely, ahol lovak, bárányok, kecskék és (elkerítve) vaddisznók és nyulak legelésznek. Itt kipihenhetjük az út fáradalmait, és van egy kis büfé, ahol vehetünk élelmet, hogy könnyebb legyen folytatni utunkat.
A rövidebb útvonal innen visszafelé a faluba a zöld jelzésen vezet vissza, a faluba érve pedig a legelső étterem (Penzión Pastierna) a legjobb választás, hogy pótoljuk az elégetett kalóriákat. Nagyon finom a sztrapacskájuk – ha már Szlovákiában járunk, nem hagyhatjuk ki a nemzeti ételt. Az edzettebb túrázók a sárga, majd a zöld jelzést követve kerülhetik meg a hegyet, ez a kitérő körülbelül két órával jelent többet (tempótól függően). Stracena (Stratená) település határában érkezünk meg, innen a felduzzasztott tó egy kis kanyarulata tárul elénk, mely mellett végig tudunk menni egészen Dedinky településig, a kiindulási pontunkig, vagyis a már említett fogadóig.
Nem csak túra
A környéken a számtalan turistaútvonal mind felfedezésre vár, egy hetet is eltölthetünk itt anélkül, hogy kétszer végigmennénk ugyanazon az útvonalon. Külön javaslat, ha esetleg kerékpárral érkeztek: nem annyira messze, 30 kilométerre van innen a Király-hegy (Kralova hola). 1946 méteres magasságával a környék egyik legmagasabb hegycsúcsa, illetve széles dózerúton könnyen megközelíthető és tiszta időben a Magas-Tátra páratlanul szépen fest.
A járásközpont, Rozsnyó (Roznava) római katolikus püspöki székhely. Már a 13. századtól említik írásos emlékek. A húszezres lakosságú korábbi bányavárost különböző templomai miatt érdemes meglátogatni, illetve főtere is említésre méltó. Ezen kívül találunk itt egy bányamúzeumot, amit egy 1910-ben épült szecessziós épületben alakítottak ki.
Néhány kilométerre Rozsnyótól északnyugatra a Sajó folyó völgyében a betléri kastély (Kastiel Betliar), amely romantikus stílusban épült vadászkastély, amely egy szép, 57 hektáros angolpark közepén helyezkedik el. Az Europa Nostra díjas kastély ma múzeumként működik, melyben a nemesség lakáskultúráját ismerheti meg az idelátogató.