Legutóbb egy brutális, több mint kétszáz kilométeres teljesítménybringázást ajánlottunk a Balatonnál. Épp itt az idő, hogy a kényelmes, ráérős, finomságokat szívesen kóstoló bringásoknak is előálljunk egy úti tippel: Badacsonyból indulva a festői Káli-medence bebarangolásával. 

Mi öt napot töltöttünk a Balaton partján, ebből kettőt szántunk kényelmes bringázásra– így ha valakinek csak egy hétvégéje van, az is bátran vágjon neki, bele fog férni. (Sőt, akár egy nap alatt, egyben is le lehet tudni a két kisebb túrát, de akkor már nem lesz olyan kényelmes. Így viszont a következő nap csak a strandolásé lehet. Valamit, valamiért.)

Badacsony, te csodás!

Mikor jártak utoljára Badacsonyban? Mi elég régen, úgyhogy nem voltak illúzióink. Infralámpa alatt szomorkodó szottyadt hekk, zsibvásár, muskátlis csárdák és kétes eredetű borokat kínáló kimérések derengtek emlékeinkben. És bár hallottunk róla, hogy komoly fejlődés indult a környéken – különben nyilván nem merült volna fel, hogy itt nyaraljunk – mégsem tudtuk pontosan, mire számítsunk.

Megvan még persze a horror kifőzdesor, az üresen árválkodó, de azért lakossági slágereket bömböltető minigolf-pálya, a viccesnek szánt pólós-kerámia bizbaszos bazárhangulat. Sőt, a Szeremley borház teraszán egy olyan pincérbe is sikerült belefutnunk, akit már zárás előtt egy órával úgy kellett győzködni, hogy legalább egy-egy pohár bort megkóstolhassunk. Az indok: túl kevés a vendég, úgyhogy inkább előbb bezárnak, és aki ott van, hazaküldik. Innen üzenjük, hogy így nem lesznek többen máskor sem.

A fentiek dacára mégis szívünkbe zártuk Badacsonyt, és már most azt tervezgetjük, hogy jövő nyáron sokkal hosszabb időre jövünk. Hogy miért? Mert a kísértő múlt ellenére nagyon is látszik a lehetőség a környékben.

Sorra nyílnak az igényes, korszerű vendéglátás mellett elkötelezett helyek – a menő Poharazó épületébe például éppen most lehelnek életet, a többiekről pedig a keretesben olvashat. Sőt, már a szálláshelyek sem merülnek ki a nagyi kiszuperált kanapéjával és gázrezsójával dizájnolt Zimmer Ferikben. A táj pedig, bármerre nézzünk is, valami elképesztő: a Badacsony a bazaltorgonáival és rengeteg szőlőjével, és a balatoni panoráma a fonyódi hegyekkel.

Ráadásul Badacsonyhoz közel van a szuper Liliomkert piac és a pazar Káli-medence. Jól hangzik? Már csak egy bringát kell szereznie, és indulhat is a környék felfedezésére! Ha hozzánk hasonlóan vonattal jönne (a közvetlen vonat a Déliből indul, a menetidő három óra), és nincs kedve a vasúti kerékpárszállítással bajlódni, helyben is bérelhet bringát.

Praktikus

Több szolgáltatóból lehet választani, mi a Best Bike Balatontól béreltünk két trekking bicajt darabonként napi kétezer forintért. Az egyeztetés és az átadás-átvétel nagyon gördülékenyen ment velük, a bicajok mellé kaptunk sisakot és lekötőt is. A bicajok viszont lehettek volna jobb állapotban, nem volt rajtuk kulacstartó, a váltók és a lámpák hagytak némi kívánni valót maguk után. Ettől függetlenül ajánljuk őket, de önök azért nézzék át rendesebben, hogy mit vesznek át.

Amire még szükségük lesz indulás előtt, az egy jó térkép – szerencsére ezt sem kell magunkkal hozni, a badacsonyi Tourinform Irodában ingyenesen beszerezhető. Többféle verzióban vannak kerékpáros és gyalogos túratérképek, egyikért sem kérnek egy fillért sem, érdemes bemenni.

A következőkben két útvonalat mutatunk, mindkettő Badacsonytomajból indul, és ide is tér vissza – nem mértük le pontosan, de kb. 30-40 kilométeresek lehetnek. Mindkét nap kényelmesen, tíz körül indultunk, és kora estére értünk haza úgy, hogy a látnivalóknál, éttermekben bőven hagytunk magunknak időt. Az útvonalak nagy része kis forgalmú utakon, kisebb része a balatoni bringaúton halad.

Tartottunk tőle, hogy nem fogjuk bírni az emelkedőket, de gyakori váltóhasználattal, átlagos edzettséggel gond nélkül végig lehet csinálni. Az útirány megválasztása egyébként nagyon fontos. Ha az itt részletezett irányból mennek, akkor sokkal több lesz a lefelé gurulás, mint a hegymászás.

Körtúra vártól borházon át a majorságig

Túránkat a badacsonytomaji Római úton kezdtük meg, Szigliget felé tekertünk nyaralók, présházak és a szőlő mellett. Kisvártatva Badacsonytördemicre értünk. Itt nagyon szép macskakövesek az utcák, ami csodás hangulatot kölcsönöz a környéknek – csak éppen bicajozni nem túl kellemes rajta. De nem kell sokáig zötykölődni, a rázós szakasz a Szigliget felé mutató tábla után kezdődik, és kb. addig tart, amíg nem keresztezzük a 71-es utat. Ezt követően már teljesen sík aszfalton tekerhetünk.

Szigliget határában az útkereszteződésnél van egy térkép, ezt érdemes tanulmányozni. Két irányból is megközelíthetjük a várat: az erdő felé induló kijelölt kerékpárúton, vagy mehetünk Szigligeten keresztül is. Utóbbi hátránya, hogy olykor kocsikkal, buszokkal kell osztozni az úton, előnye, hogy a takaros településből is ízelítőt kapunk így. Szeretjük a szép, nádtetős házakat, úgyhogy erre mentünk. A szintkülönbség elég jelentős, de mire nagyon kapkodni kezdtük volna a levegőt, pont felértünk a vár alá.

Itt érdemes lekötni a bringákat és felsétálni a várba (jegyárak és egyéb infók itt). Mi pont elcsíptünk egy vitézi tornát, és bár nem rajongunk a műfajért, ez kifejezetten szórakoztató volt. A várból hihetetlen szép a kilátás a környező tanúhegyekre. Még otthon hasznos letölteni a vár időutazós appját, ami segít elképzelni, milyen volt az épület a fénykorában.

A várlátogatás után újra bringára pattanva legurultunk a rövid, ám borzasztó rossz minőségű lejtőn, és már el is értük a jelzett kerékpárutat. Ezen visszamentünk a korábban már érintett térképes kereszteződésig, kicsit zötykölődtünk Badacsonytördemicen, ahol beiktattunk egy rövid pihenőt – javasoljuk, tegyenek így önök is.

Innen újult erővel folytattuk az utunkat Nemesgulács, majd Káptalantóti irányába. Ne bánkódjanak, ha épp zárva találják a híres Liliomkert piacot! Ha a második túraajánlatunkat vasárnapra időzítik, lesz idejük körülnézni itt is. Káptalantótit elhagyva Kékkút felé tekertünk tovább – ezt az útszakaszt találtuk a legforgalmasabbnak, de ez sem jelentett többet néhány elsuhanó kocsinál és kisbusznál. Amúgy sem túl hosszú rész, a táj pedig a szőlőskertekkel, tanúhegyekkel, présházakkal annyira fantasztikus, hogy a látvány bőven kárpótol a kényelmetlenségekért.

Kékkúton a bájos, egységes utcakép mellett két látnivaló akad: a falu határában a Theodora kút, ahol ingyenesen tölthetjük meg a kulacsunkat ásványvízzel, valamint az innen nem messze található Levendula Porta. Ottjártunkkor éppen nem voltak nyitva, de a jókor érkezőket levendula sétával, reggelivel, szörpkóstolóval várják. (Az itt készülő levendulaszörpöt egyébként később megkóstoltuk, mennyei!)

Kékkút után irány Salföld, ahol szintén maga a cuki falu a fő látnivaló, na meg a hatalmas működő gazdaság, a Salföld Major. Innen Ábrahámhegyig gyakorlatilag csak gurulni kell, majd rácsatlakozni a balatoni bringaútra, és hamarosan visszaérünk Badacsonytomajba.

Bringás gasztrotúra Káptalantóti és Köveskál érintésével

Ahogyan tehát korábban írtuk, ez a túra vasárnap az igazi. Ezen a napon reggeltől kora délutánig tart ugyanis nyitva a Káptalantóti piac, ahol a frissen szedett málnától a berkenye-eceten és a színes bőröveken át a vintage bútorokig tényleg minden kapható. Minket megdöbbentettek a piac méretei. Ha szívesen nézelődik ilyen helyeken, jól teszi, ha az egész délelőttöt rászánja a dologra. Több barátságos vendéglátóhely üzemel a piac területén, mi a Kemencés házban ettünk házi szilvás lepényt, ajánljuk őket szeretettel.

Ha kipiacozták magukat, vegyék az irányt először a takaros Mindszentkálla, majd Szentbékkálla felé. Utóbbi település határában a kőtengert és a hatalmas ingókövet feltétlenül látogassák meg. Bárki számára ingyenesen látogatható, és arra készüljenek fel, hogy hétvégeken bőven akad majd segítség a kő ingatásához.

Innen már nincs messze Köveskál, a Káli-medence gasztronómiai központja. Mi itt ebédeltünk, és erre biztatjuk önöket is. De mindenképp foglaljanak előre asztalt, mert nem önök lesznek az egyetlenek, akik szerint jó ötlet a vasárnapi ebédet az éttermeiről elhíresült faluban elkölteni.

Köveskál főutcájáról az innen öt kilométerre található Kővágóörs felé kanyarodtunk le. Itt egy hosszú, egyenes, nagyon gyér forgalmú úton gurultunk le a meseszép tájban. Félúton, a Kornyi tó mellett, egy kis dombon az Emberi komédia nevű szoborcsoport látható, érdemes rá egy pillantást vetni. Innen már tényleg egy-két perc a mezővárosi hangulatot őrző Kővágóörs.

Révfülöp felé az utat tábla jelzi, egy kis felfelé tekerés után végig lefelé gurulhatunk a Balaton partjáig. A mólónál érdemes megpihenni, és sétálni egyet a szép rózsakertben. Innen a balatoni bringautat követve kb. egy óra alatt otthon lehetünk Badacsonytomajban.