Szeret pihenni, nézelődni, de túrázni is, ezért olyan úti célt keres, ahol mindegyikre lesz lehetősége? Segítünk megtalálni a tökéletes célpontot! Mivel mi sem vagyunk profik, tippjeink elsősorban nem is nekik szólnak. Inkább olyan átlagos edzettséggel rendelkező turistáknak, akik a nyaralást egy fokkal aktívabban képzelik el, mint azok, akik csak a vízpart-napágy-büfé Bermuda-háromszögben érzik jól magukat. Az alábbi túrákat egy kis elszántsággal bárki meg tudja csinálni. A kellemes fáradtság mellett gyönyörű fotókkal és az elégedett "nahát, erre is képes vagyok" érzésével ajándékozzák meg az embert a nyaralás alatt. Az első részben európai kedvenceinket vesszük sorra.

Olaszország

Az ultimate nyaralócélpont. Zseniális a kaja, lehet strandolni, évezredes látnivalókra rácsodálkozni, nagyokat pihenni és persze gyönyörű tájban túrázni. Néhol tény, hogy az infrastruktúra még nem az igazi, de ezt ellensúlyozzák a barátságos helyiek. Mosolygósan igazítanak útba például akkor is, ha éppen hajnali hétkor tévedünk a kiskertjükbe – ahogyan történt az velünk Siena mellett, a Via Francigenát keresve.

A Via Francigena egyébként egy ősi zarándokút, mely Franciaországból Rómába vezet. A nevének jelentése is az, hogy "az út, ami Franciaországból jön". Sokan ennél is hosszabbnak tartják, és kezdőpontját Angliában, Canterbury-ben jelölik meg. A középkorban nagyon fontos út volt – mindenki, aki észak felől érkezett, ezen közelítette meg Rómát. A Via Francigena az évszázadok során fokozatosan elvesztette jelentőségét. Ma pedig egyszerűen azért nem olyan népszerű, mint a spanyol Camino, mert nem épült ki olyan komoly infrastruktúra, mint spanyol testvérén.

Azért van fejlődés: az Olaszországon – és főként Toszkánán – átvezető részt az elmúlt években kitáblázták, az utakat rendbe rakták. Az útnak van saját honlapja, le lehet tölteni appot hozzá, és már olyan cégek is vannak, amelyek csomagszállítással vagy túravezető biztosításával segítik a modern kori zarándokokat. Mi tavaly nyáron a közepesen nehéz, húsz kilométeres Siena-Monteriggioni szakaszt tettük meg, élményeinkről és praktikus tippjeinkről itt számoltunk be.

Aki a dimbes-dombos toszkán tájnál valami drámaibbra vágyik, az Amalfi-part beszédes nevű túraútvonalát, az Istenek útját (Sentiero degli Dei) ajánljuk. A szédítő – így tériszonyosoknak nem igazán ajánlott – ösvényről hihetetlen panoráma nyílik az Amalfi-partra és Capri szigetére. A 7,8 kilométeres út Agerolát, Nocellét és Positanót köti össze, bejárására körülbelül három órára, kényelmes túracipőre és - mivel az út olykor egészen szűk, szakadékok mellett vezet - biztos léptekre van szükség. Ha ezek megvannak, bátran nekivághat bárki.

Végezetül a Ligur-tenger partján, sziklaszirten egyensúlyozó tarka halászfalvak tája, a Cinque Terre is kiváló túraútvonalakat rejt. Az itt található nemzeti parkban több száz kilométernyi túraútvonal közül válogathatunk. A Cinque Terre Card kiváltásával nemcsak a nemzeti park fenntartásához járulunk hozzá, de a közlekedésünket is megoldjuk vele, és vezetett túrákon is részt vehetünk. Amit még jó tudni a térséggel kapcsolatban: 2016 telére annyira elegük lett az ide özönlő tömegturistákból, hogy maximálták az egy nap beengedhető emberek számát, és belépőjegyet is szednek a falvakba.

Ausztria

Ha Olaszországnál is könnyebben elérhető úti célra vágynak, a szomszédos Ausztria a tökéletes választás. Az infrastruktúrára itt biztosan nem lesz panasz, a kirándulókat felvonók segítik a magasra jutásban, és ha megéheznek, garantáltan lesz egy egész évben nyitva tartó hütte valahol a közelben.

Kerékpártúrázóknak azt ajánlanánk, tekerjenek végig a Mura mentén. Stájerországnak ezt a részét nagyon kevés magyar ismeri, pedig közel is van, és nagyon kedves a táj szőlőskertekkel, gyógyfürdőkkel, nyugodt kisvárosokkal és a helyi termelők üzemeivel, melyeket szívesen megmutatnak az arra járóknak. A legjobb, hogy a kevésbé gyakorlott bringások is bátran belevághatnak a környék felfedezésébe. Egyrészt viszonylag sík terepről van szó, másrészt a nagyobb városokban – így például Bad Radkersburgban – elektromos bringát bérelhetünk. Tekerni ekkor is kell, de a rásegítés miatt napi 50-60 kilométeres etapokkal gond nélkül tervezhetünk.

Gyalogszerrel pedig a Karintia, Salzburg és Tirol tartományok határán fekvő Hohe Tauern Nemzeti parkot javasolnánk. Közép-Európa legnagyobb nemzeti parkjának 1200 kilométeres túraútvonal-hálózata különlegesebbnél különlegesebb tematikus túrákkal várja a kirándulókat: az éjszakai természetfotózás a hegyi tavaknál, a szarvasbőgés-, és a gleccsertúra csak néhány példa ezek közül.

A park területén a barátságos helyiek néhány jó szóval és finom falattal, több mint nyolcvan menedékházban és hüttében várják a megfáradt turistákat. A nyári hónapokban az alpesi tájban a réteken legelésző teheneken kívül szarvasokkal, kőszáli kecskékkel és mormotákkal is találkozhatunk. A hegyi rétek nyáron ibolyába és harangvirágba borulnak, a gleccserek olvadékvize pedig tovább duzzasztja a vízeséseket, melyek közül a legnagyobb a 380 méter magas Krimml-vízesés.

Izland

2016 eddigi legjobb, újonnan bejelentett fapados célpontja egyértelműen Izland. A Wizz Air március 27-től üzemelteti közvetlen járatát, így végre nem kell átszállásokkal szenvednie annak, aki megnézné magának a mesebeli vízesések és vulkánok földjét.

Aki a világ legészakibb fővárosára, Reykjavíkra kíváncsi, és csak pár napot túrázna, a háromszáz kilométeres, Golden Circle elnevezésű útvonal lesz számára az ideális. A körtúrán a fővároshoz legközelebb eső, legizgalmasabb vízeséseket és gejzíreket látogathatja végig. Aki nem akar autót bérelni a bejárásához, és inkább csak egy napot szánna a dologra, kis- és nagy buszos útra is befizethet. De tapasztalataink szerint egyénileg azért nagyobb élmény felfedezni ezeket a mesés helyeket.

Amit még mindenképp érdemes meglátogatni, az a Keflavík reptértől húsz kilométerre fekvő Blue Lagoon. Fantasztikus türkizkék víz, melynek az iszapja fehér, és ha az ember magára keni, hihetetlen jót tesz vele bőrének - pikk-pakk elmulasztja például a pikkelysömört és az ekcémát. Mindez egy egészen elképesztő környezetben, lávamezők- és falak között a szabad ég alatt; háttérben a hőerőmű gőzt pöfékelő, misztikus kéményei. Felejthetetlen.

Másik kedvenc tájunk a Myvatn-tó környéke lett. Hihetetlen, nem e világi tájak váltják egymást erre: bugyogó, agyagos sárgödrök, feltörő kéngőz, megszilárdult lávával borított hatalmas területek, lehetetlenül kék geotermikus tavak és kialudt vulkánok maradványai. És akkor a Trónok Harca sorozat forgatási helyszíneit még nem is említettük, pedig van abból is pár a tó körül. A környék ellenállhatatlan, a baj csak az, hogy ezt a szúnyogok is így gondolják.

A tó környéke egyébként tökéletes hely akkor is, ha a sarki fényre, azaz az aurora borealisra vadászunk. A látványos jelenség nyáron egyáltalán nem látható, és sajnos persze télen sem garantálható. De az, hogy mekkora esély van rá aznap este, a Vedur.is oldal előrejelzésében mindig kikereshető. Ha erős aktivitás várható, a legjobb hely, ahol lehetünk, egy ritkán lakott, alacsony fényszennyezettségű terület – a Myvatn környéke pedig pont ilyen.