Bár a hőmérséklet még a nyarat idézte, múlt héten egy spéci, téli osztrák vacsorára voltunk hivatalosak. Itt remek
Magashegyi nyugalom
Rendszeresen járunk Ausztriába telelni, így pontosan tudjuk, hogy az osztrákok milyen büszkék alpesi tájaikra. „Bár az osztrák Alpok nem a legmagasabbak, de a legszebbek" – állítják a helybéliek. Tény, hogy az osztrák hegyekben egyszerre van valami misztikus, izgalmas, de egyben megnyugtató is.
A végtelen nyugalmat különösen az esti órákban élhetjük át, amint az alpesi táj elnéptelenedik: a sípályák ilyenkor már üresek, a korábbi nyüzsgésnek nyoma sincs – csend telepszik a tájra. A nap izgalmait kellemes nyugalomban pihenhetjük ki egy hüttében, miközben a kandalló pattogó tüzét hallgatva elfogyasztjuk ízletes vacsoránkat.
Mi ezt az élményt először Bad Gastein fölött magasodó hegyoldalban található Bellevue Almban éltük át. Már a fel- és lejutás is kalandos volt: odafelé egy retro együléses felvonóval libeghettünk a csendes erdő fölött a mesebeli hüttéig, visszafelé, amikor a kedvünk úgy tartotta, szánkóval mentünk a völgybe. Csak ajánlani tudjuk!
Nem csak síelni lehet
És ha már a szánkónál tartunk: akkor is érdemes elmenni telelni a szomszédos Ausztriába, ha nem akar síelni az ember. Kíváncsi, hogy milyen érzés jégcsákánnyal és hágóvassal egy befagyott vízesésen felkapaszkodni? Vagy egy snowbike nyergében a völgybe száguldani? Esetleg egy ultramodern szánkón, az airboardon óriási sebességgel csúszni a mély hóban? Ausztriában ezeket mind megteheti.
Kevésbé beváIlalósaknak izgalmas kihívás lehet hótalpakon vagy túrasílécen lassan és kényelmesen felfedezni a teljesen behavazott, érintetlen hegyvidéki táj szépségét. Romantikusabb lelkületűeknek pedig azt javasoljuk, hogy jól betakarózva, lovas szánon fedezzék fel a vastag hótakaró borította, mesebeli szépségű tájat.
Az extrém kalandok után a behavazott kisebb-nagyobb városokat békés hangulatban fedezhetjük fel, amikor pedig már teljesen átfagytunk, a nézelődést érdemes forralt borozással vagy teázással megszakítani. Innsbruck, Salzburg, Bad Gastein, Hallstatt és Graz egyaránt különleges arcát mutatja télen, amit érdemes egy sítúra után – vagy helyett – megtapasztalni.
Pap a hóban
A mostani gazdag kínálat és fejlett infrastruktúra alapján azt gondolhatnánk, Ausztria mindig is télisport-nemzetnek számított. De ez nincs így: száz-százhúsz éve még kifejezetten újszerű, bizarr dolog volt, ha valaki két nehéz falécen csúszkálni akart a hegyoldalban.
Arlberg tartományba, ahonnan az este díszvendége, Hubert Strolz olimpikon származik, 120 évvel ezelőtt egy Johan Müller nevű lelkésznek köszönhetően érkezett meg a síelés. Ő volt az, aki elsőként jutott el sílécen az ausztriai Warhtból Lechbe – ez akkoriban még nagyon szokatlannak számító cselekedet volt.
1894-ben ugyanis olyan szinten volt furcsa a sílécek látványa, hogy Müller lelkész csak éjszakánként mert kísérletezni velük, attól tartva, hogy napvilágnál kinevetnék a falu lakói – meséli nevetve Hubert Strolz. „Újra és újra a hóban kötöttem ki, de éjfélig próbálkoztam" – idézi a lelkész egykori szavait a Spiegel cikke. Végül csak eljutott Lechbe – hegyi vezetővel pedig ma bárki végigjárhatja nem éppen könnyű útvonalát.