A különös növényt, amely az Angolát és Namíbiát áthidaló sivatagban él, úgy nevezik, hogy „két levél, amely nem halhat meg". Találó név ez a Welwitschia mirabilisnek, amely annyira idegennek tűnik, mintha az űrből pottyant volna a Földre, vagy egy sci-fi filmből lépett volna ki. Ismerkedjünk meg a világ egyik legfurcsább, és leghosszabb életű növényével.
Űrből lepottyant növény?
A különleges és sokak szerint nem éppen szép növény elképesztő biológiáját és rendkívüli hosszú élettartamát alaposan tanulmányozták. A becslések szerint a maximális életkora 3000 évre tehető, ami nem rossz ahhoz képest, hogy a Kew Magazine „a világ legrondább növényének" kiáltotta ki a 90-es években.
Nevét Friedrich Welwitsch osztrák botanikusról kapta 1859-ben, aki amikor először látta, azt mondta: Nem tudtam mást tenni, mint letérdelni, és félve hozzáérni, nehogy egy érintés után csupán a képzelet szüleményének bizonyuljon".
Welwitschia mirabilis, egy ősi szuperhős
Az Indiana University Bloomington szerint ezek a növények a Welwitschiaceae család egyetlen élő nemzetsége, ezért egyesek „élő kövületnek" tartják őket. Becsült élettartamuk 400 és 1500 év közé tehető, de a legnagyobb példányok némelyike akár 3000 év körüli is lehet a szénizotóp vizsgálatok szerint.
A hosszú élet titka
Egy 2021-es tanulmány feltárta a rendkívüli hosszú élettartamát megalapozó genetikai mechanizmust, és megállapította, hogy a Welwitschia 86 millió évvel ezelőtt egy megkettőződésen ment keresztül, ami azt az extra genetikai anyagot adta, amely segített alkalmazkodni a sivatagi viszonyokhoz.
Öröklevelei a KNOX1, ARP3 és ARP4 gének eredménye, amelyek korlátlan ideig fenntartják bazális merisztémáját, és több olyan gén másolata is megtalálható benne, amelyek védenek a hőtől és a szárazságtól. Kétségtelen, hogy ez a növény a sivatagi élet szuperhőse!
Alkalmazkodás a sivatagi élethez
A környezet, amelyben a Welwitschia nő, valójában annyira száraz, hogy a túlélés érdekében kifejlesztette az úgynevezett crassulacean acid metabolizmust (CAM). A CAM egy szénmegkötő folyamat, amely számos száraz körülmények között élő növényben kifejlődött. Ez egy rendkívül előnyös adaptáció, mivel a növény a napközbeni fotoszintézis és az éjszakai gázcsere között vált.
Egy ideig senki sem volt egészen biztos abban, hogy a Welwitschia valóban CAM-növény-e, de 20 évnyi kutatás után a tudósok meg tudták erősíteni, hogy a Welwitschia valóban használ CAM-ot (még akkor is, ha senki sem tudja, miért nem használja a várt mértékben).
Ami kevés vizet kap a sivatagban, az általában köd formájában söpör át rajta, és itt jönnek jól az elképesztően hosszú levelei, amik nedvességcsapdaként működnek. Az űrbéli növénynek is vannak hosszú karógyökerei, amelyek a föld alatt keresik a vizet.
Guinness-rekorder
Ezek a levelek Guinness-rekorderek, mivel az összes növény közül a leghosszabb élettartamú levelek, átlagosan 1 négyzetméteres teljes levélterületükkel. Soha nem hullatják le a leveleiket, de folyamatosan nőnek, ahogy a leveleket elkoptatja a sivatagi élet. A teljes növény hatalmasra nőhet, a legősibb egyedek kerülete több mint 10 méterre terpeszkedik.
A Welwitschia számtalan jótékony szolgáltatása az ökoszisztéma számára
A Welwitschia egy „szemétcsapda", amely elkapja a sivatagon átrepülő szerves anyagokat, és gazdagítja azt, ami egyébként terméketlen talaj lett volna. Méretük a menedéket használó állatok számára is jól jön, például pacsirták, kígyók, gyíkok, skorpiók, pókok és rovarok számára.
A nagyobb állatok pedig megrágják a leveleit, hogy nedvességhez jussanak.