Az első olyan esetet, amikor emberi szövetet üveggé alakítottak, egy szerencsétlen fiatalember koponyájában azonosítottak, aki a Vezúv kitörése során halt meg i.sz. 79-ben Herculaneumban. Az eredetileg 2020-ban észlelt furcsa obszidiánszerű csomót mindeddig nem sikerült megbízhatóan azonosítani, de az új kutatások megerősítik, hogy valóban egy tökéletesen megőrzött agyról van szó üveg formájában.
Herculaneumban üveggé változtatta az agyát egy fiatal embernek a Vezúv vulkán kitörése
„A Vezúv i.sz. 79-es kitörése során a Herculaneumban eltemetett emberi test koponyájából vett anyag átfogó kémiai és fizikai jellemzése meggyőző bizonyítékot támaszt arra, hogy ezek emberi agymaradványok, amelyek magas hőmérsékleten keletkezett szerves üvegből állnak, és olyan tartósítási folyamatról van szó, amelyet korábban soha nem dokumentáltak emberi vagy állati szövetek esetében" – írják az agytanulmány szerzői.
A Vezúv vulkán kitörése
A Pompeitől mintegy 17 kilométerre található Herculaneum a Vezúv árnyékában a kitörés nyomán teljesen megsemmisült, és sok lakója csaknem két évezreden át hamutakaróba temetve aludta örök álmát.
Így vált üveggé az agy
A perzselő piroklasztikus áramlások hatására ez a vulkáni anyag valószínűleg nagyon lassan hűlt volna le, lehetetlenné téve az üvegesedést - üvegképző folyamatot. Valójában az üveg csak akkor fordulhat elő, ha a folyadék elég gyorsan lehűl ahhoz, hogy ne kristályosodjon ki a megszilárdulása során.
Ez az elv képezi a mélyhűtés alapját, amelynek során a testeket és szerveket folyékony nitrogén segítségével gyorsan -120°C körüli hőmérsékletre hűtik le, így üveggé alakulnak, miközben megtartják a lágyszövetek molekuláris szerkezetét. Felolvasztáskor ezek az üvegesített komponensek visszaállnak eredeti állapotukba.
A természetben azonban a szerves anyagok üvegesítéséhez és üvegként való tartósításához szükséges feltételek egyszerűen nem alakulnak ki, ezért ilyesmire még nem volt példa. A kutatók ezért megdöbbentek, amikor egy „fekete és fényes, obszidiánszerű megjelenésű" üvegszerű anyagot találtak egy holttest koponyájában a Herculaneumban.
Ki volt az ókori római fiatalember?
Az ágyában fekve felfedezett, körülbelül 20 éves fiatalember a Collegium Augustalium, az Augustus császár imádatának szentelt középület őre volt. A vizsgálatok kimutatták, hogy az üvegszerű anyag „kivételesen jól megőrzött idegsejtek, axonok és más idegi struktúrák összetett hálózatait tartalmazza", a szerves üveg egyértelmű azonosítását azonban még nem erősítették meg.
Az új tanulmány szerzői egy sor termikus kísérlet során ellenőrizni tudták, hogy az anyag valóban természetes üveg, ami azt jelzi, hogy a kitörés megteremtette a szükséges feltételeket az áldozat agyának üvegesítéséhez. Míg azonban az esemény során fellépő piroklasztikus áramlások a becslések szerint elérték a 465 fokos hőmérsékletet, a tesztek kimutatták, hogy a vitrifikáció csak akkor érhető el, ha az agyszövetet 510 °C fok fölé melegítik, mielőtt azonnal lehűtenék a környezeti hőmérsékletre.
A tanulmány szerzői ebből arra következtetnek, hogy a kitörésnek egy rövid ideig tartó forró hamufelhővel kellett kezdődnie, amely azonnal megölte a nyomában lévőket. Amikor elérte az 510 °C-ot meghaladó hőmérsékletet, ez a halálos hullám olyan gyorsan eltűnt, mint amilyen gyorsan megjelent, és a hőmérséklet azonnal visszaállt az alapértékre, mielőtt a piroklasztikus áramlások hullámai elkezdődtek volna.
"Az agy azután üveggé változott a gyors lehűlés során 510 °C-hoz közeli üvegesedési hőmérsékleten" - írják a kutatók.
A tanulmány szerzője, Dr. Guido Giordano az IFLScience-nek nyilatkozva kifejtette, hogy ez a hihetetlen hőség a legtöbb áldozat lágyszövetét tönkretette volna, de a fiatal férfi hálószobájában uralkodó sajátos körülmények lehetővé tették, hogy agya töredékei túléljék a kezdeti hullámot, mielőtt a hűtési fázisban üveggé változtak volna.
Pompei és Herculaneum pusztulása
„A legtöbb áldozatot valóban a kikötőben találták meg, mert jogosan megijedtek és megszöktek. De ez a személy valamilyen oknál fogva nem tette. Nem tudjuk, hogy részeg volt-e, meghalt-e, vagy nem érdekelte, de egy belvárosi házban feküdt az ágyban. A bizonyítékok alapján az a konkrét hely, ahol a személy tartózkodott, valószínűleg valamilyen oknál fogva lehetővé tette bizonyos szerves anyagok túlélését a hőhullámon keresztül. Tehát ahelyett, hogy csak csontjai maradtak volna, az agynak még darabjai voltak" - mondja Giordano.
Ez a felfedezés felfedi, hogy valóban ez a korai hőrobbanás volt az, amely halálos csapást mért Pompei és Herculaneum lakóira. Giordano megerősítette, hogy „eltemetésükkor már halottak voltak".
A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
