Az egyik legrejtélyesebb légköri jelenség, amely évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, a gömbvillám. A beszámolók szerint egy izzó, lebegő fénygömb jelenik meg viharok idején, váratlanul felbukkan, majd néhány másodperc múlva eltűnik vagy felrobban. De vajon tudományosan is bizonyított természeti jelenségről van szó, vagy csupán optikai illúzióról?
A gömbvillámok működése
Sokan próbálták már megfejteni a gömbvillámok rejtélyét.
A középkorig nyúlik vissza a gömbvillámok felfedezése
A gömbvillámokkal kapcsolatos első írásos feljegyzések egészen a középkorig nyúlnak vissza. Egy 1195-ből származó angol beszámoló például egy „tüzes gömböt" említ, amely egy viharfelhőből ereszkedett alá a Temzébe. Később, 1753-ban egy orosz tudós, Georg Richmann életét vesztette, amikor laboratóriumában egy kísérlet közben egy kékes-fehér villámgömb csapódott a fejébe.
A modern korban is számos megfigyelés született: repülőgépek pilótái állították, hogy a villámgömb a pilótafülkében jelent meg, majd lassan végiglebegett a gépen, míg mások épületeken áthatoló fénygömbökről számoltak be. Bár a beszámolók sokszor eltérnek egymástól, a közös elem mindegyikben az, hogy a gömbvillám váratlanul jelenik meg és sajátos mozgást végez.
Tudományos magyarázatok nyomában
A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni a gömbvillámok működését, de a jelenség rendkívül ritka és nehezen megfigyelhető. Karl Stephan, a Texas State University mérnökprofesszora szerint a legtöbb beszámoló viharokhoz kapcsolódik, de hogy pontosan mi okozza, az még nem teljesen világos.
A kutatások egyik iránya azt vizsgálja, hogy vajon a gömbvillámok kialakulása összefüggésben lehet-e a villámcsapás által eltalált anyagokkal. Az Egyesült Államok Légiereje által finanszírozott egyik kísérlet során kutatók különböző anyagokat, például szilíciumport, fémlapokat és sós vizet tettek ki villámcsapásoknak, hogy megfigyeljék, létrejöhet-e egy olyan jelenség, amely a gömbvillámhoz hasonlít.
A kísérletek során a sósvizes medence fölött láng jelent meg, míg egy nedves fémlap felett ragyogó fénygömb lebegett néhány milliszekundumig. Bár ezek az eredmények izgalmasak, egyik sem tudta tökéletesen reprodukálni a természetben megfigyelt gömbvillámokat.
Egy másik kutatási vonal azt vizsgálja, hogy a gömbvillámok valójában plazmagömbök lehetnek. A plazma az anyag egy különleges állapota, amelyben az atomok és molekulák elektronjaik egy részét elveszítik, így elektromosan töltött részecskék keletkeznek.
Egyes kutatók azt próbálták igazolni, hogy a víz felszíne alatt létrehozott elektromos kisülések hasonló fénygömböket eredményezhetnek. A kísérletek során a kutatók erős áramütést vezettek a vízbe, amely egy rövid ideig tartó plazmagömböt hozott létre. Bár az így keletkezett fényes gömbök bizonyos tulajdonságokban hasonlítottak a gömbvillámokra, nem voltak képesek azokra a furcsa mozgásokra, amelyeket a szemtanúk leírtak.
A gömbvillám rejtélyét a mai napig nem oldották meg teljesen
Bár a tudomány számos elmélettel próbálja megmagyarázni a gömbvillámokat, egyértelmű bizonyítékok még mindig hiányoznak. A jelenség ritkasága miatt rendkívül nehéz laboratóriumi körülmények között előidézni, így továbbra is az egyik legnagyobb meteorológiai rejtély marad.
Lehet, hogy a gömbvillám egy eddig ismeretlen természeti folyamat eredménye? Vagy csupán egy optikai csalódás, amelyet az emberek képzelete egészít ki? Egy biztos: amíg nem sikerül pontosan rekonstruálni és megérteni a jelenséget, a gömbvillám továbbra is a természet egyik legmisztikusabb jelensége marad.
