Téli barangolás délnyugati szomszédunknál, Szlovénia látnivalói

Egy tengerparttal is rendelkező ország jobb megismerésére általában nem a tél, és különösen nem a február ígérkezik, ezért szlovéniai túránk ebből a szempontból kihívásnak tűnt, viszont az aprócska ország olyan lazán megugrotta az elvárások szintjét, mint Mondo Duplantis a már megszokott rúdugró világrekordjait.

Nemcsak természeti bájával, kulturális örökségével, fejedelmi konyhaművészetével nyűgözött le (amiről ebben a cikkben írtam), hanem végtelen vendégszeretetével, a szlovének kedvességével is. Mindent egybevetve, Szlovénia februárban is egy szuper úti cél, egy remek kis ország, amelyet februárban épp úgy érdemes felkeresni, mint nyáron, amikor az ember meg sem áll a tengerpartig.

Ebben a szokatlan időben Milan, a szlovén MGM Media Optima társtulajdonosa kalauzolt végig bennünket az országon, és mutatta meg, hogy Szlovéniát bármikor érdemes felfedezni, hiszen az ország mindig előrukkolhat valami színes, izgalmas, és látogatásra érdemes programmal, vagy látnivalóval.

A határhoz közeli régió, a Muravidék kincsei

Utunk első állomása a határtól mindössze öt kilométerre fekvő Dobronak volt, ahol Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő üzemét, a híres Ocean Orchids Orchideafarmot kerestük fel.

A farmon évente csaknem 500 ezer növényt nevelnek. A 14 ezer négyzetméteres üvegházban 160-féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. Megismerkedhettünk ennek a látványos virágnak a termesztésével és számos különféle fajaival.

A kertben az orchideafajok mellett a világ minden tájáról származó különleges trópusi és szubtrópusi növényeket is megcsodálhattunk. Láttunk itt természetes környezetében élő banánt, avokádót, vaníliát, papayát, mangót, ananászt, ilang-ilangot, tarot, gyömbért, borsot, sőt még karambolát is. A kert büszkesége a színes flamingóvirágok (Anthurium) komoly gyűjteménye és a kúszónövények széles választéka.

Az európai Szentföld, Jeruzalem

Innen a Dráva-folyó közelében elterülő, borvidékéről híres, festői Jeruzalembe tartottunk, amely tavasszal a virágzó gyümölcsfák, nyáron a zöldellő, teraszos szőlőültetvények, ősszel pedig a rőt színű természet miatt hívogató, de még télen is olyan csendes, nyugodt hangulatot kínál, hogy feltétlenül érdemes útba ejteni.

A lágyan hullámzó, teraszos szőlőbirtokok, a látképet itt-ott pettyező tanyák, és kisebb-nagyobb erdős ligetek között egy kis sárga, barokk templom emelkedik ki a festői borvidék egyik dombjának tetején, a Szenvedő Istenanya zarándoktemploma, amelynek története a XII. századig nyúlik vissza, amikor a területen átvonuló keresztes lovagok kis kápolnát építtettek itt.

A régió elnevezése is hozzájuk fűződik, a legenda szerint ugyanis annyira magával ragadta a Szentföldre igyekvő harcosokat a hely természeti szépsége, hogy ezt a helyszínt is a fontos szakrális város után nevezték el. Egy másik történet szerint az egyik keresztes úgy kiáltott fel, hogy ez a varázslatos hely maga Jeruzsálem, minek továbbmenni. Így aztán rajta is maradt az elnevezés.

A mai formáját a XVII. században elnyert barokk stílusú Cerkev Žalostne Matere božje (Fájdalmas Istenanya-templom) Szlovénia egyik legfontosabb zarándoktemploma lett az évszázadok során. Főoltára a keresztről levett Jézus Krisztust a karjaiban tartó Fájdalmas Istenanyát ábrázolja, a képet a legenda szerint még a Szentföldről visszatérő keresztesek hozták magukkal.

A templom környéke a borvidékhez kapcsolódóan különleges hangulatot áraszt, egyéb iránt számos kulturális rendezvényt is szoktak itt tartani, mint például koncerteket, képzőművészeti kiállításokat, valamint borfesztiválokat, ahol borkóstolásokon is lehetőség van részt venni.

Termálvizes feltöltődés

A régió termálvizekben is gazdag – az Ocean Orchids Orchideafarm is termálkút vizével gondoskodik a növények trópusi környezetéről – így számos termálfürdő is megtalálható a környéken. Szállás szempontjából a Mala Nedelja településen található Bioterme Mala Nedelja szálloda tökéletes választás, a hotel termálvizes fürdőkomplexumában télen is lehetőség nyílik a pihenésre és feltöltődésre.

A fenntarthatóságot és környezetbarát megoldásokat szem előtt tartó négycsillagos szálloda és wellnessközpont (nyitott és fedett medencékkel, szaunával, masszázzsal és fitneszteremmel) – melyhez egy apartmanokat tartalmazó glamping is tartozik – 66 szobával várja a vendégeket, éttermében pedig helyi és nemzetközi ételeket lehet kóstolni. A szállodában posta, fogászat, szupermarket, TV- és játszószoba és kerékpárkölcsönző is elérhető.

Bled ködös, békebeli hangulata

Kétségtelen, hogy Bled mindenkinek egyet jelent a napsütéssel, a kék éggel, a tavon suhanó tradicionális pletnákkal, a várból elénk táruló lenyűgöző panorámával. Nos, ebből ezúttal semmi sem volt meg. Volt viszont nyirkos hűvös, a tóra szinte ráereszkedő köd, felhők, és csak a februárra jellemző téli, hideg csend.

Mégis, ez az első pillantásra elkeserítő téli időjárás olyan misztikus környezetet varázsolt elénk, ami egészen unikális, ugyanakkor váratlan is egy olyan kedvelt üdülő úti cél esetében, mint a Bledi-tó. Én legalábbis a jó oldalát igyekeztem nézni: nem kellett a sok turistát kerülgetni, ráadásul a szinte üres várból elém táruló misztikus hangulatú csendes, békés látkép váratlanul, de teljesen elbűvölt.

A Bledi várban egyébként egy kicsi, de érdekes helytörténeti kiállítás, kávézó, egy borászat és ajándékbolt is található. A vár Szlovénia egyik legismertebb és leglátogatottabb középkori erődítménye, amely mára a szlovén történelem és kultúra szimbólumává vált.

Építésének pontos ideje nem ismert, de első említése 1011-ből származik, amikor II. Henrik német császár a vár környékét a salzburgi érsekségnek adományozta. A vár a középkor folyamán több különböző úr kezén is volt, és jelentős szerepet játszott a térség védelmében és politikai eseményeiben.

Többször is átépítették, és az egyes átépítések különböző történelmi korszakokat jelenítenek meg, mint például a román, gótikus és reneszánsz stílusok. Várkápolnájára a gótikus stílus jegyei jellemzőek.

A víz feletti meredek sziklaormon trónoló vár legjelentősebb vonzereje a kilátás, de ezúttal a tó egyetlen szigetéből szinte semmi sem látszott, olyan tejszerű ködbe burkolózott, s a környező hegyek, a Karavanke-hegység, vagy a Júliai-Alpok nyúlványai is alig kivehető sziluettel vesztek bele a szürkeségbe. Csak a tóparton pislákoló szállodák és éttermek világítása próbálta átszakítani a fehér és a szürke közti ezernyi árnyalatot.

Pedig a Bledi-tó mellett elnyúló Triglav Nemzeti Park számos túraútvonallal, gazdag flórával és faunával, érintetlen természeti környezettel várja télen is a túrázókat, míg a környező hegyek az ország legnépszerűbb síközpontjaival állnak a téli sportok szerelmeseinek szolgálatára, köztük a Vogel, a Kranjska Gora, a Krvavec, a Soriška planina pályáival.

Bár ezekre a tevékenységekre is inkább a havas, de tiszta idő az ideálisabb. Mi így csak a tó környékének egyszerre elbűvölő, békebeli, ugyanakkor misztikus, varázslatos hangulatát, a csendet, és nyugalmat élveztük.

A város központjában található Infocenter Triglavska Roža Bled (Bledi Turisztikai Információs Központ) minden turisztikai információval ellátja a látogatókat, ami a régióra vonatkozik, legyen szó túrázásról, természetfotózásról, téli sportokról, kulináris élményekről, kulturális látnivalókról, vagy szálláslehetőségekről.

Időutazás a Monarchia korába

Egy rövid tóparti séta és vacsora után elfoglaltuk szállásunkat az elegáns, Monarchia-féle hangulatot sugárzó családi butikhotelben, a Hotel Triglav Bledben, mely 1906-ban épült, s ezt a békebeli miliőt azóta is őrzi.

A berendezés részét képező gazdag műalkotások, régimódi, de elegáns bútorok, egyedien berendezett szobái, elbűvölő panorámát és fejedelmi ételeket kínáló étterme, borospincéje, szaunája, medencéje valóban nívós pihenést biztosít.

A XX. század hajnalán épült szálloda mellett Bled egy új vasúti kapcsolatot is kapott Béccsel, a császári fővárossal, így a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg azon melegében vonatra is ült, hogy felfedezze Bled környékét, és kirándulon a környéken. A császári sarj pedig a Hotel Triglav Bled elegáns szobáiból csodálta meg a szigetre és a tóra nyíló kilátást, akárcsak én, bár nekem a sziget még késő este is sűrű ködbe burkolózott.

Hajnalban a fenyőfák ágairól lehulló halk esőcseppek neszére, és a lassan oszladozó ködfelhőn áttörő harangszóra keltem. Odakint derengő kékséggel ébredezett az új nap, mely bár egy fokkal ködmentesebb, de derűsebb egy arasznyival sem volt. Mégis, ez a melankólikus, csendes, békés, hűvös reggel továbbra is elbűvölt. Nekünk azonban tovább kellett indulnunk.

A tengerpart, ahol már 'ciao'-val köszönnek

Következő állomásunk a tengerparti Koper volt, amelyre még alig tudtunk ráhangolódni, miután röpke 10 perc alatt váltott a táj osztrák jellegű, alpesi hegyvidéki környezetből mediterrán régióvá karcsú pálmákkal és ciprusokkal, de máris megérkeztünk az óvárosban található, partmenti Hotel Grand Koperbe.

A négycsillagos szállodát, amely Mussolini idején épült, és homlokzata máig őrzi annak a kornak a stílusát, 2021-ben újították fe, ekkor kapta a ma is látható vidám, posztmodern belső kialakítását a kék-fehér csíkos, illetve piros tengerész színekkel, a XX. század közepének autó és motor dekorációjával. A szálloda teraszáról egyébként hangulatos kilátás nyílik a tengerre, illetve a kis jachtkikötőre.

Szlovénia mindössze 46 kilométer hosszú tengerparttal rendelkezik, északról olasz, délről horvát szomszédokkal. Ezen a nyúlfarknyi partszakaszon három jelentősebb város – Koper, Piran és Portorož – valamint egy-két kisebb halásztelepülés osztozik.

Mind közül Koper a legnagyobb, amely közigazgatási székhelyként és Szlovénia legfontosabb kikötővárosaként inkább egy nyüzsgő ipari városnak, semmint egy idilli üdülőhelynek látszik. Tengerparti látképét sem a pálmafáktól övezett csinos sétányok, hanem a hatalmas, forgalmas kikötő jellemzi, előtte égbetörő darukkal és gigantikus konténerhajókkal.

Amióta Velencéből kitiltották az óriási óceánjáró hajókat, Koper az a tranzitváros, ahol megállhatnak, és ahonnan utasai továbbutazhatnak a környező turisztikai úti célokhoz, mint Piran, vagy a Postojna-cseppkőbarlang. Ez pedig Kopernek is felpörgeti a turizmusát és a gazdaságát.

A kikötőváros fontos szerepéről már a szlovén Tengerészeti Igazgatóság menedzserétől értesültünk, aki az általuk ellátott adminisztratív és szakmai feladatokról, a tengeri közlekedés szabályozásáról, a hajózás biztonságáról, a balesetek kivizsgálásáról, a tengeri környezet védelméről, az ökoszisztéma fenntartásáról, illetve a kikötői infrastruktúra működéséről, rendfenntartásról mesélt nekünk.

Bekukkanthattunk a jól felszerelt új főhadiszállás legfontosabb helyiségébe is, ahonnan szemmel tartják a kikötő forgalmát, a tengeren mozgó hajókat, ahol monitorokon keresztül figyelik a régió valamennyi tengeri történését. A Tengerészeti Igazgatóság szorosan együttműködik más nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, illetve a szomszédos országok kikötőivel a tengeri közlekedés biztonságának és a környezet védelmének érdekében.

Persze megismerkedtünk Koper hosszú időkre visszatekintő történelmével is, miközben egy kis kört tettünk a gyönyörű, velencei reneszánsz hatásokat tükröző óvárosban.

Az eredetileg egy szigeten kialakult települést még a görögök alapították Aegida néven, majd a római időkben Capris néven ismerték a Kecske-szigetről (Caprea), amelyen kialakult, innen kapta aztán ma ismert elnevezését, a Kopert, míg a velencei időkben – akik 1278-tól 1798-ig, több mint 500 éven keresztül birtokolták a várost – a Capodistria név (Istria feje) vált általánossá.

Még az 1900-as népszámlálás idején 7205 olasz, 391 szlovén, 167 horvát és 67 német lakosa volt. Az olasz lakosság nagy része azonban a II. világháborút követően elhagyta Kopert, ma a lakosságnak csak mintegy 2,2%-a vallja magát olasznak. Ennek ellenére a város történelme és hagyományai miatt az általános iskola első osztályától kötelező nyelv az olasz, amelyet szívesen használnak egymás között is.

A gyönyörű főteret, mely Josip Broz Tito, az egykori jugoszláv forradalmár és államfő nevét viseli, velencei késő gótikus-reneszánsz épületek, a látványos, XIII. században épült Praetorianus Palota, az 54 méter magas campanile, vagyis harangtorony, a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele barokk székesegyház, illetve a Loggia határolják, utóbbiban egész Szlovénia egyik leghíresebb kávézója működik.

A Praetorianus Palotában – mely egykor városházaként működött – ma turisztikai hivatal, egy múzeumgyógyszertár, konferenciaterem illetve egyéb dísztermek találhatók, ahol protokolláris eseményeket, valamint esküvőket tartanak.

Az épület homlokzatán látható a velencei szárnyas oroszlán domborműve, melynek mellső mancsa alatt a Biblia látható. Az állat Velence védőszentjének, Szent Márknak a biblikus jelképe, így a városállam által elfoglalt városokban is gyakran felbukkan a jelkép. Azonban érdemes mindig jól megfigyelni a mancsa alatt a szent könyvet: ahol kinyitva látható, azt a várost békében foglalta el Velence, ahol azonban csukva van, ott fellázadtak a hatalom ellen. Koper esetében béke és prosperitás volt a jellemző.

Megmásztuk a campanile 205 lépcsőfokát is, amelynek tetejéről gyönyörű kilátás nyílt a körülöttünk elterülő vidékre, majd betértünk a székesegyházba is, amely Szlovénia egyik legnagyobb temploma. A bazilika több képét is a híres Vittore Carpaccio festette, míg a főoltár mögött látható a város védőszentjének, Szent Nazariusnak a márvány szarkofágja. Végül a Cipészek utcáján keresztül hagytuk magunk mögött az óvárost, ahol egykor sok-sok suszterműhely működött.

Erődített templom a vidék szívében

Kopertől mintegy 20 kilométerre, az archaikus, mediterrán vidék szívében, Hrastovlje község egyik dombján különös, hatalmas fallal körülkerített ősi templom magasodik, a XV. században emelt gótikus Szentháromság-templom, mely az egész Isztria egyik legfontosabb kulturális kincse.

Vaskos falait a XVI. században építették köré, hogy védelmet nyújtson a korszak fenyegető török támadásaival szemben. A falakon belül található templom viszonylag kis méretű, noha három hajó tagolja. Falait azonban lenyűgöző freskók díszítik, melyeket Kastavi Vince mester fiának, Jánosnak tulajdonítanak. Az apa festette a berami Sziklás Szt. Mária Temetőkápolna Haláltánc című freskóját.

A freskók a Biblia jeleneteit – a világ teremtését, Ádám és Éva kiűzetését a Paradicsomból, a keresztutat – a és a látványos Danse Macabrét, vagyis a Haláltáncot jelenítik meg. Utóbbi a halandóság elkerülhetetlenségét ábrázolja elég plasztikus formában, hogy a halál nem válogat szegény, gazdag, fiatal, idős között, végül mindenkit magával visz.

Piran, a só városa

Utolsó állomásunk Piran volt, a lenyűgöző kis ékszerdoboz, mely a Pirani-félsziget csúcsán virágzik immár évszázadok óta. Területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak idején Piranum néven ismerték. A középkorban ez a város is a Velencei Köztársaság része lett, amely meghatározó hatással volt építészeti stílusára és kultúrájára. A XVIII. század végén a Habsburg Birodalom irányítása alá tartozott, a XX. században Olaszországhoz, végül 1954-ben, a második világháború után Jugoszláviához került.

Piran híres középkori városképéről, színes házairól, és szűk, macskaköves utcáiról. A városban – mely a sókitermelésnek és -kereskedelemnek köszönhette gazdagságát – rengeteg történelmi és kulturális látnivaló található.

A város legfőbb tere a Tartini tér, mivel Piran volt Giuseppe Tartini híres hegedűművész szülőhelye. A tér közelében található a szülőháza, ahol a zenész élt, valamint a téren egy szobor is áll a tiszteletére. Piran másik kiemelkedő látnivalója a Szent György templom, amely a város egyik legszebb pontján, a domb tetején található. A templom belső terét a barokk stílus jellemzi, és a toronyból csodálatos panoráma nyílik a városra, a tengerre és a környező vidékre.

A campanile tetején Szent Mihály arkangyal forgó szobra magasodik, amely mindig arra fordul, amerre a szél fúj, így a piraniak az internetes időjárásjelentés helyett csak felpillantanak a szoborra, hogy tudják, mire számíthatnak aznap. Néhány éve egy hatalmas vihar ledöntötte a szobrot, emiatt néhány hónapig kénytelenek voltak mellőzni megbízható időjárásjelentőjüket. Amikor visszahelyezték eredeti helyére, az eseményt a televízió élőben közvetítette.

San Bernardino oltalmában

Utolsó két éjszakánkat a Portorožt Pirannal összekötő sétányon található Hotel Vile Parkban töltöttük, egy nagy szállodakomplexumban, mely különböző szárnyaiban 190 felújított szobával várja a vendégeket, melyek kialakításukban és dizájnjukban a levendula, az olajfák, a tenger és a só történetét mesélik el.

A komplexum területén wellness részleg, szaunák, medencék, ajándékboltok, üzletsor, egy jachtkikötő, és egy látványos, középkori rom, a Szent Bernardinnak szentelt templom maradványa, illetve annak harangtornya található. De a Szent Bernardin oltalmában épült szálloda még az olyan borús teleken is tárt karokkal várja a vendégeit, mint amilyen ez az idei évszak.