Grönland vastag jege alatt, több mint 30 méter mélyen egy titkos amerikai katonai bázis rejtőzött a hatvanas években, amelyet „tudományos kutatásra" használtak, de valójában nukleáris rakétákat tároltak a föld mélyén? A bázis még ma is létezik, de vajon mi lehet a zárt kapuk mögött?
Hidegháborús fegyverkezés - Nukleáris fegyverekkel ellátott katonai bázis Grönlandon
Grönland felszíne alatt körülbelül 30 méterrel egy titkos hidegháborús amerikai katonai bázis található, amely korábban, az 1960-as években egy szigorúan titkos nukleáris rakétaprojektnek, az Iceworm projektnek adott otthont. A bázison, melyet összetett alagút-, illetve sínhálózat egészített ki, mintegy 600 nukleáris rakétát lehetett elhelyezni, illetve szállítani.
Bár az jóformán nyílt titok volt, hogy a Camp Century lényegében egy „atomerőmű", a Project Iceworm teljes valóságát csak néhány ember ismerte. Az alagutak ugyanis azért épültek, hogy a rakétákat az északi póluson keresztül a Szovjetunió felé lőhessék ki. A közelmúltban azonban számos információ is napvilágot látott a bázisról.
Ilyen volt a tábor egykor
A Camp Century 1959-ben épült, és 1967-ig működött, írja a The Independent. A legénység rendkívül elszigetelten élt, a legközelebbi emberlakta település több mint 200 kilométerre volt tőle. A bázist csak szánon lehetett elérni, erős hóban, szélben vagy fagyos körülmények között.
Az építést követő négy éven belül az alagutak függőlegesen és vízszintesen is összenyomódtak, ami azt jelentette, hogy újra kellett tisztítani a járatokat.
A bázison – mely az időjárás viszontagságaival szemben is jó védelmet nyújtott – a kutatóintézetek mellett klinika, színház és könyvtár is működött, sőt modern fürdőszobákkal, étkezővel és egészségügyi létesítményekkel is rendelkezett.
A hóvágás és a szennyvízelvezetés azonban nagy problémát jelentett a létesítményen belül, aminek következtében a hálóhelyiségek büdössé és elviselhetetlenné váltak. A létesítményt végül 1967-ben hagyták el.
1968-ban azonban a Thule légi támaszponton lezuhant egy nukleáris bombákkal felfegyverzett amerikai B-52-es repülőgép, amelynek következtében vizsgálatot indítottak a grönlandi amerikai tevékenységgel kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy a dán miniszterelnök, ha burkoltan is, de jóváhagyta az Iceworm projektet.
A tábor összesen 21 alagútból állt, mintegy három kilométer hosszúságban, és mindegyiket atomreaktor működtette. Miután megállapították, hogy a jégtakaró nem annyira stabil, mint azt eredetileg gondolták, a műveletet leállították. Bár a reaktort később eltávolították, a veszélyes hulladékok továbbra is a jég alatt maradtak, és mára valós környezetvédelmi problémává váltak.
Mai problémák
2016-ban tudósok egy csoportja az elhagyott létesítmény környezeti hatásait értékelte, és úgy becsülte, hogy az elkövetkező évtizedek változó időjárási viszonyai miatt az olvadékvíz lehetővé teheti a nukleáris hulladék felszínre kerülését, beleértve a mélyben tárolt 200 000 liter gázolajat és 24 millió liter kezeletlen szennyvizet is.
Újabb 2021-es tanulmányok kimutatták, hogy az olvadékvíz soha nem érte el a bázist, sőt 1,1 méternél nem hatolt mélyebbre, ami azt jelenti, hogy a nukleáris hulladék 2100 előtt nem mozdul el jelenlegi helyéről és nem szennyezi a környezetet.
2024-ben a NASA átrepült Grönland felett, hogy feltárja, szintetikus apertúrájú rádiólokátora képes-e felmérni a jégsapkán belüli elemeket, és sikerült megtalálnia a Camp Century maradványait.