A tudósok rejtélyes felfedezést tettek a Föld geológiájával kapcsolatban. Ha a világ legmagasabb csúcsára gondolsz, azonnal a Himalájában található Mount Everest jut eszedbe, amely több mint 8840 méter magas. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy vannak hegyek a bolygónkon, amelyek több mint százszor magasabbak?
Sokkal magasabb hegyek a Mount Everestnél
A tudósok felfedeztek két kontinensnyi hegycsúcsot, amik sokkal magasabbak, mint a Mount Everest és a K1.
Az Utrechti Egyetem kutatói a tanulmányukban kifejtik, hogy két hatalmas hegycsúcs van, amelyek körülbelül 100-szor magasabbak a földfelszínen találhat legnagyobb hegyeknél. Körülbelül 2000 kilométerrel a földkéreg alatt találhatók, és legalább félmilliárd évesek. A tudósok azt feltételezik, hogy a bolygónk négymilliárd évvel ezelőtti kialakulásáig visszanyúló történelmének jelentősebb részét képezhetik.
Dr. Arwen Deuss, vezető tudós, az elmélet ellenére, hogy hegyek, kifejtette: „Senki sem tudja, mik ezek, és hogy csak átmeneti jelenségek-e, vagy milliók, esetleg milliárdok óta ülnek ott." A Föld magja és a köpeny határán ülve, a kéreg alatti félszilárd területen találhatók, Afrika és a Csendes-óceán alatt.
Hasonló területen található számos elsüllyedt tektonikus lemez, amelyeket idővel a felszín alá nyomtak az úgynevezett „elszívás" során.
A kutatók azt is megállapították, hogy ezek a szigetek sokkal forróbbak, mint a környező földkéreg lemezek, és sokkal idősebbek – évmilliókkal. A földrengések okozta lökéshullámok hatása miatt a bolygó belsejében nagyméretű építmények rejtőznek a Föld köpenye alatt.
A földrengések segítik a tudósokat a felderítésben
Ezek a hullámok lelassulnak és gyengülnek, amikor áthaladnak valami sűrűn vagy melegen, így a földrengés során a bolygó másik oldaláról kiszűrődő „hangra" figyelve a tudósok feltérképezhetik, mi van a felszín alatt.
A tanulmányok az évek során feltárták, hogy a köpenynek két hatalmas régiója van, ahol a lökéshullámok jelentősen lelassulnak, amelyeket alacsony szeizmikus sebességű tartományoknak (LLSVP) neveznek.
Dr. Deuss elmagyarázta: „A hullámok lelassulnak, mert az LLSVP-k forrók, ahogyan meleg időben sem tudsz olyan gyorsan futni, mint hidegebb időben." Dr. Sujania Talavera-Soza társkutató hozzátette: „Ahogyan kint meleg az idő, és futni mész, nemcsak lelassulsz, hanem fáradtabb is leszel, mint amikor kint hideg van."
Még sem mozog a földköpeny?
Az az elképzelés, hogy ezek 500 milliótól négymilliárd évesig lehetnek, ellentmond annak a hiedelemnek, hogy a köpeny folyamatosan mozog.
Korábban azt hitték, hogy a földköpeny összekeveredik ezen áramlatokkal, de ha a potenciálisan több milliárd éves struktúrákat nem bontotta meg vagy nem mozdította el a „köpenykonvekció", akkor ez azt mutatja, hogy egyáltalán nem keveredik – írja a Ladbible.
Az alábbi dokumentumfilm segítségével megismerheted Földünk felépítését: