A csernobili atomreaktorban egy mutáns gombafaj a halálos sugárzásból táplálkozik

A gomba bárhol képes elszaporodni, és bár a lakásunkban nem örülünk a jelenlétüknek, a természetben nagyon hasznosak. Az, hogy bárhol képesek megjelenni, nem túlzás, ugyanis a csernobili atomreaktor falán megjelent egy mutáns gombafaj, amely a halálos sugárzással táplálkozik, sőt el is nyeli.

Mutáns élőlények a csernobili atomkatasztrófa után

Cladosporium sphaerospermum nevű fekete gombát találtak a csernobili hírhedt 4-es számú reaktor falán, ahol a Föld egyik legveszélyesebb objektuma található. A reaktor 1986-os felrobbantásakor egy teljes város, Pripjaty evakuálásra kényszerült, és a mai napig tilos az embereknek a csernobili tilalmi zónában élni.

Közvetlenül a közel 40 évvel ezelőtti robbanás után a sugárzás szintje elérte a 20 000 röntgent óránként. Összehasonlításképpen mindössze 50-100 röntgen elegendő ahhoz, hogy egy személyben sugárbetegséget okozzon, miközben körülbelül 500 röntgensugárnak való kitettség öt órán keresztül elegendő a halálhoz.

Az évek során a radioaktív sugárzás szintje jelentősen csökkent, de még mindig veszélyes ott tartózkodni. A radioaktív sugárzás csökkenésének oka nagyrészt a légkörben szétszóródó, és az évek során fokozatosan lebomló sugárzó anyagnak köszönhető, de a Cladosporium sphaerospermum és más „radiotróf gombákként" ismert gombák is közrejátszhattak ebben – írja a Metro Online. A szóban forgó gombákat először az 1990-es években fedezték fel, és az anyagcsere-folyamataihoz használja fel a sugárzást, vagyis minél több sugárzást nyel el, annál jobban nő.

Gombák az űrkutatásban

A tudósok ezért azt is remélik, hogy az ilyen gombák segíthetnek megvédeni a mélyűri küldetéseken résztvevő űrhajósokat a kozmikus sugárzástól. A kutatók korábban a Csernobilból vett radioaktív gombamintákat küldtek a Nemzetközi Űrállomásra.

A minták 30 napos megfigyelése után azt találták, hogy két százalékkal csökkenti a sugárzást egy nem radioaktív mintához képest.

A Cladosporium sphaerospermumról és annak számos előnyéről áradozva Nils JH Averesch, aki egy tanulmány társszerzője volt a híres gombáról, még 2020-ban azt mondta a SyFy-nek: „A C. sphaerospermum felülmúlja a többi szervezetet ezen a nem természetes élőhelyen a sugárzás közepette az ellenállása miatt.

„Van arra is utaló jel, hogy a gomba képes felhasználni a nagy energiájú ionizáló és nem ionizáló sugárzás bizonyos formáit anyagcsere-támogató funkcióként, ami hatékonyan lehetővé teszi a normálisnál gyorsabb növekedést. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy a gomba benépesíti a radioaktív helyeket."

Mutáns állatok, felgyorsult evolúció

Mi is beszámoltunk róla, hogy mióta elhagyatott, Csernobil erdeiben virágzik az élet. Viszont néhány állatfaj mutáción esett át, hogy életben maradhasson az atomkatasztrófa sújtotta területen. A jelenleg Csernobilban kóborló farkasok állítólag napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve életük során, ami több mint hatszorosa a törvényes emberi biztonsági határértéknek.Bár nem teljesen világos, hogy a farkasok miért és hogyan tudtak boldogulni a sugárzással terhelt környezetben, úgy vélik, hogy akklimatizálódtak, mivel immunrendszerük másnak tűnt, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez. A tudósok által gyűjtött minták kulcsfontosságúak lehetnek annak vizsgálatában, hogy az emberekben előforduló génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélési esélyeit – átfordítva a forgatókönyvet számos ismert génmutációról, például a BRCA-ról, amelyek rákot okoznak

Egy másik tanulmány szerint a csernobili tilalmi zónában élő levelibékák sokkal sötétebbek, mint a kint élők. Ez a különleges alkalmazkodás csökkenthette a sugárzás negatív hatásait azáltal, hogy a sötétebb színű békákat magasabb melaninszinttel látta el.

Az alábbi megdöbbentő dokumentumfilm a csernobili tilalmi zónában élő állatvilágot mutatja be: