Fény derült az ősi rejtélyre - Ősi földgyűrűk Ausztráliában

Ezek a "földgyűrűk", amelyek Ausztráliában, a Wurundjeri Woi-wurrung őslakos nép vidékén, Sunbury külvárosában találhatók, nem természeti jelenségek. Valójában emberi kéz alkotta nagyszabású bravúrok, amelyek az őslakosok és az ország közötti ősi és folyamatos kapcsolatot képviselik.

Az Australian Archaeology folyóiratban közzétett új tanulmány az egyik gyűrű egyetlen ismert régészeti feltárásának eredményeit mutatja be.

A feltárás kibővíti ismereteinket Ausztrália régészeti leleteinek gazdagságáról és sokféleségéről, amelyeket több mint 65 000 év alatt hoztak létre a bennszülöttek, illetve a Torres-szoros szigeti népei.

A beavatások és a szertartások titkos és szent helyszínei

Földgyűrűk létezését jelentették már szerte a világon, többek között Angliából, Amazóniából és Kambodzsából is.

Az ott élő emberek több száz, vagy ezer évvel ezelőtt alkották ezeket a gyűrűket, méghozzá úgy, hogy földet ástak ki és halmoztak fel egy nagy körben (vagy körökben), amelyek átmérője akár több száz méter is lehet.

Kelet-Ausztráliában e földgyűrűk a beavatás és a szertartás titkos és szent helyszíneit jelentik a különböző őslakos népcsoportok számára, amelyet most a kutatók bemutattak.

Az európai gyarmatosítás következtében azonban számos ilyen földgyűrű megsemmisült. Óvatos becslések alapján is csak Új-Dél-Walesben és Queenslandben egykor több száz földgyűrű létezett. De mára csak mintegy 100 darab maradt. Kevesebb gyűrűt dokumentáltak Viktóriában – köztük öt földgyűrűt Sunburyben.

Akik olvassák a tájat

A Wurundjeri Woi-wurrung nép Viktória középső-déli részének nagy területeinek bennszülött népessége. Ez a terület magában foglalja Melbourne-t és környékét is.

2021-22-ben a Wurundjeri Woi-wurrung nép volt az első, amely a tágabb táj kulturális értékeinek tanulmányozását megszervezte, amely így magában foglalja az öt Sunbury földgyűrűt is.

A Wurundjeri Woi-wurrungok számára ez a táj óriási kulturális jelentőséggel bír, amely a honfoglalás, a gyarmatosítás, az ellenállás, az alkalmazkodás, az önrendelkezés és a rugalmasság mély történetét tükrözi. Itt éltek, utaztak, gyűltek össze és nevelték fel az egymást követő generációkat a liwik (vagyis az ősök).

A Wurundjeri Woi-wurrung nép évezredek óta aktívan óvja ezt a tájat, amely összhangban van Bunjil és Waa teremtő őseivel kapcsolatos hagyományos szokásaikkal. (Bunjil az ősi ékfarkú sas, az alkotó. Waa az Ősi Varjú, a védelmező. Bunjil hozta létre Délkelet-Ausztrália nagy részét, valamint a benne található állatokat, illetve embereket úgy, hogy életet lehelt az agyagból formált figurákba.) Az egyén Bunjil vagy Waa iránti affinitása határozza meg rokoni kapcsolatait, párjait a házasságban és társadalmi felelősségét.

A Wurundjeri Woi-wurrung emberek ma is hagyományosan felelősséggel tartoznak az országról való gondoskodást illetően.

Új régészeti ásatások

2022-ben a Wurundjeri Woi-wurrung nép új régészeti feltárást folytatott az egyik gyűrűben, amelyet Sunbury G kör (Sunbury Ring G) néven ismernek. A Sunbury G kör azt a helyet képviseli, ahol a Liwik utaztak, ahol összejöttek, és ahol a ceremónia lezajlott.

David Frankel régész volt az, aki 1979-ben először ásta fel a Sunbury G kört. Ausztráliában eddig más földgyűrű ásatás nem történt. Az 1979-es ásatások során talált 166 kőlelet kormeghatározását és újraelemzését a Wurundjeri Woi-wurrung nép vezette.

Ez magában foglalta a gyűrű lerakódásainak, illetve a gyűrű elkészítésének kormeghatározását. Emellett elvégezték a műtárgyak rekonstrukcióját is, akárcsak egy kirakós játékot, valamint a felületükön található maradványok és kopási minták tanulmányozását. Ebből következtettek arra, hogy a woi-wurrung nép hogyan készítette és használta kőszerszámait a Sunbury G körben.

Egy ősi gyűrű

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Woi-wurrung nép valamikor 590 és 1400 évvel ezelőtt építette meg a gyűrűt.

Tábortüzet gyújtottak, kőszerszámokat készítettek, amelyeket különféle növényeken és állatokon használtak, és tárgyakat mozgattak a gyűrű belsejében.

Egyes leletek azt sugallják, hogy a woi-wurrungok e kőeszközök közül néhányat tolldíszek és emberi hegek készítésére is felhasználhattak a szertartáshoz. Ezt a gyakorlatot Victoria más részein is dokumentálták.

E tanulmány az első, amely az ausztráliai földgyűrűkre vonatkozó kulturális és régészeti ismereteket egyesíti.

Rámutat ezen földgyűrűk, valamint más, Kelet-Ausztrália szerte előforduló földgyűrűk további vizsgálatának és megőrzésének fontosságára. Ez különösen fontos az urbanizáció és az éghajlatváltozás által a földgyűrűk fennmaradását veszélyeztető folyamatos fenyegetések miatt.