Több mint 38 évvel azután, hogy egy nukleáris atomkatasztrófa lakhatatlanná tette Csernobilt, egy titokzatos faj alakult ki, hogy éljen a régióban továbbra is fennálló radioaktív sugárzás közepette.
A csernobili atomkatasztrófa után egy új faj jött létre, amelyre nem hat a halálos radioaktív sugárzás
A férgek egy apró fajának a genomja úgy alakult át, hogy az állatok gondtalanul élnek a nukleáris szellemvárosban. A New York-i Egyetem kutatói azt találták, hogy ezek a mikroszkopikus férgek rendkívül ellenállóak, és a csernobili krónikus sugárzásnak való kitettség nem károsította a genomjukat. Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban tették közzé.
„Csernobil felfoghatatlan léptékű tragédia volt, de még mindig nem nagyon értjük a katasztrófa helyi lakosságra és ökoszisztémára gyakorolt hatásait. A hirtelen környezeti változás olyan fajokat, vagy akár egy fajon belüli egyedeket választott ki, amelyek jobban ellenállnak az ionizáló sugárzásnak" – mondta Sophia Tintori, a NYU Biológiai Tanszékének posztdoktori munkatársa.
A csernobili nukleáris katasztrófa
Érdemes megemlíteni, hogy a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája a környező régiót a bolygó ismert legradioaktívabb tájává változtatta. Az eset a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktorában bontakozott ki egy késő esti biztonsági teszt során. A tervezési, kezelői hibák és a biztonsági intézkedések hiányának kombinációja pusztító robbanáshoz vezetett, amely hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot juttatott a légkörbe.
Most a kutatókból álló csapat 298 vadon élő fonálférget gyűjtött össze, tenyésztett ki és mélyhűtött a csernobili tiltott zónán belül különböző radioaktivitású területekről. A fonálférgeket, az egyszerű genomokkal és gyors szaporodással rendelkező apró férgeket azért választották ki, mert hasznosak az alapvető biológiai jelenségek megértésében.
„Ezek a férgek mindenhol élnek a világon és több tucat generáción mennek keresztül az evolúción, egy tipikus gerinces viszont sokkal lassabban változik" - mondta Matthew Rockman, a NYU biológiaprofesszora és a tanulmány vezető szerzője.
Mutáns állatok Csernobilban – Az evolúció új szintje
A csapatot meglepte, hogy milyen buja és állatok által lakott a csernobili tiltott zóna, ami felveti, hogyan élték túl egyes növények és állatok a bolygó legnagyobb nukleáris katasztrófáját. Mi is írtunk róla, hogy a Cladosporium sphaerospermum egy rendkívül ellenálló fekete gombafaj, amelyet a katasztrófa óta megfigyeltek a csernobili 4-es reaktor falain. A tudósok azt találták, hogy a gomba mutálódott, hogy a nukleáris sugárzást használja fel energiaforrásként, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények a Napból nyernek energiát.
Arról is beszámoltunk, hogy a környékbeli kutyák szintén komoly változásokon estek túl, és megváltozott a DNS-ük. Arról is írtunk, hogy a Csernobilban élő farkasok napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve életük során, ami több mint hatszorosa a törvényes emberi biztonsági határértéknek. Bár nem teljesen világos, hogy a farkasok miért és hogyan tudtak boldogulni a sugárzással terhelt környezetben, úgy vélik, hogy akklimatizálódtak, mivel immunrendszerük másnak tűnt, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez.
A férgeket a zóna különböző sugárzási intenzitású helyeiről gyűjtötték össze, a New Yorkihoz hasonló alacsony szinttől (elhanyagolható mértékben radioaktív) a világűrrel egyenrangú, magas sugárzású helyekig.
Meglepődtek a férgek elemzésén, amikor a genomjukban nem tudták kimutatni a sugárkárosodás jelét.Ez nem azt jelenti, hogy Csernobil biztonságos – sokkal valószínűbb, hogy a fonálférgek valóban ellenálló állatok, és ellenállnak a szélsőséges körülményeknek. Azt sem tudjuk, hogy az általunk gyűjtött férgek mennyi ideig voltak a zónában, így nem tudjuk pontosan, hogy az egyes férgek és ősei milyen szintű expozíciót kaptak az elmúlt négy évtizedben" – tette hozzá Sophia.
Az eredmények betekintést nyújtanak a DNS-javítás egyéni változataiba, értékes információkat kínálva a férgek genetikai egyszerűsége ellenére. Ez az információ javíthatja az emberek természetes kiválasztódásának megértését. Annak megértése, hogy egy fajon belüli különböző egyedek hogyan reagálnak a DNS-károsodásra, kulcsfontosságú a rákkutatók számára annak vizsgálata során, hogy egyes genetikailag hajlamos egyedeknél miért alakul ki rák, míg másokban miért nem.
Nézd meg a csernobili atomkatasztrófáról szóló dokumentumfilmet: