Valamennyi tudós egyetért abban, hogy amikor egy csaknem Svájc-méretű lyuk hirtelen megjelenik az Antarktisz jegében, a Weddel-tengeren, az a legenyhébb kifejezéssel élve sem egy szokványos jelenség.
Egy titokzatos óriási lyuk az Antarktisz jegében
A gigantikus lyuk nyolc éve jelent meg a déli fagyos kontinens jégpáncélján, de mindeddig a legnagyobb szakértők sem tudták a jelenség okát. Most azonban úgy fest, megoldódott a rejtély.
A jelenséget, amikor a nyílt vízfelületeket tengeri jég határolja, tudományosan polynya-nak nevezik.
Miután nyolc évvel ezelőtt a lyuk megjelent az Antarktiszon, a tudósokat elkezdte foglalkoztatni a jelenség kialakulásának oka. Kiderítésére különböző technikákat vetettek be, például érzékelőket szereltek fel fókákra, amelyeken keresztül a környék vizeit figyelték meg – de felhasználták a műholdas képalkotások és számítógépes modellek eredményeit is.
Átvizsgálták a Weddell-tenger területét, ahol a Maud Rise nevű óceáni fennsík található, hogy megpróbálják kideríteni az egyelőre megmagyarázhatatlan jelenség okát, amelyet először az 1970-es években észleltek, és amely 2016-ra az ötszörösére nőtt.
Egy meglehetősen intenzív kutatás (és a fókákkal való küzdelmek után, hogy kamerákkal ellátott sisakot szereljenek rájuk), a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szokatlan lyukat az „Ekman-transzport" nevű folyamat hozta létre.
A jelenség oka: az Ekman-transzport
Alberto Naveira Garabato, a Southamptoni Egyetem kutatója, aki a kutatócsoport tagja volt, kifejtette: "Az Ekman-transzport volt az az alapvető hiányzó összetevő, amely szükséges a só egyensúlyának növeléséhez, valamint a só és a hő keveredésének fenntartásához a vízfelszín irányába."
Az Ekman-transzport a különböző vízrétegek óceán körüli mozgására utal, amelyet gyakran az okoz, hogy a felszínen a szél kölcsönhatásba lép az alatta lévő hatalmas folyadéktestekkel. Ez alkalmanként a már meglévő áramlatokkal együtt melegebb vizet lövell a felszín felé a Maud Rise fennsík területén, és ha megfelelőek a körülmények, akkor hatalmas lyuk, vagyis polynya keletkezik.
Mivel ezek a polynyák általában nem maradnak meg sokáig, tanulmányozásuk komoly kihívást jelenthet, de a tudósoknak valóban sikerült a legtöbbet megtudniuk a Maud Rise-, vagy más néven Weddell-polinyának a 2016-os és 2017-es vizsgálata során.
A felelős: egy meleg, sós vizet szállító köráram, a Weddell Gyre
A kutatók úgy vélik, hogy ez esetben egy speciális köráram, a Weddell Gyre volt a felelős azért, hogy hatalmas lyukat hasítson a jégbe. Elmagyarázták, hogy a köráram meleg és sós vizet hozott a felszínre, miután 2015-től 2018-ig három éven át hosszan tartó, erőteljes áramlatokat generált.
Fabien Roquet, a Göteborgi Egyetem professzora a következőket mondta a felfedezésről: "Ez a felfelé emelkedő áramlat segít megmagyarázni, hogyan olvadhat el a tengeri jég."
"De ahogy a tengeri jég olvad, ez a felszíni víz frissüléséhez vezet, aminek meg kell akadályoznia a keveredést. Tehát egy másik folyamatnak kell végbemennie ahhoz, hogy a polynya fennmaradjon. Valahonnan további sót kell bevinnie."
Sarah Gille, a kaliforniai San Diego Egyetem professzora hozzátette: "A polynyák lenyomata több évig is megmaradhat a vízben, miután kialakultak.
"Megváltoztathatják a víz mozgását és azt, hogy az áramlatok hogyan szállítják a hőt a kontinens felé. Az itt kialakuló sűrű vizek szétterjedhetnek a globális óceánon."