A pestis legrégebbi megerősített esetét Eurázsián kívül egy ókori egyiptomi múmiában mutatták ki. A mintegy 3300 évvel ezelőtti bebalzsamozott maradványok egy férfi egyedhez tartoznak, aki valószínűleg súlyos tünetektől szenvedett szörnyű halála idején. Ez vajon veszélyt jelent az emberiségre?
Veszélyt jelent az emberiségre? A pestis DNS-ére bukkantak egy 3300 éves egyiptomi múmiában
A bubópestist – más néven fekete halál – a Yersinia pestis nevű baktérium okozta, és a 14. században élte virágkorát, amikor Európa-szerte elterjedt, és emberek millióit pusztította el. Az elmúlt években számos kutató talált pestis DNS-nyomokat őskori holttestekben, ami arra utal, hogy a kórokozó és a betegség, már több ezer évvel a hírhedt világjárvány előtt is pusztított.
Eddig ezek az ősi példák Európából és Ázsiából származnak, és 5000 éves oroszországi csontvázakon is fertőzésre utaló jeleket találtak. Az olaszországi Torinóban, a Museo Egizioban található ókori egyiptomi múmia elemzése után azonban egy kutatócsoport most felfedte, hogy a rettegett pestis a bronzkor hajnalán Észak-Afrikában is jelen volt.
A második köztes periódus végére vagy az új birodalom kezdetére keltezett radiokarbon vizsgálat szerint a múmia csontszövetében és béltartalmában is Y. pestis DNS-t találtak, ami arra utal, hogy a betegség már előrehaladott állapotba lépett, amikor a fertőzött egyén belehalt.
Ez az első jelentett őskori Y. pestis genom Eurázsián kívül, amely molekuláris bizonyítékot szolgáltat a pestis jelenlétére az ókori Egyiptomban, bár nem következtethetünk arra, hogy a betegség mennyire volt elterjedt ez idő alatt" – írják a kutatók.
Fekete halál a Nílus partján
Annak ellenére, hogy az ókori Egyiptomban a fekete halál elterjedtsége nem tisztázott, a korábbi tanulmányok utaltak a történelmi időkben a Nílus partjainál lehetséges járványkitörésekre. Például több mint két évtizeddel ezelőtt a kutatók bolhákat találtak egy amarnai régészeti faluban, ahol egykor a Tutanhamon sírját építő munkások éltek.
Mivel a bolhák a baktériumok fő hordozói, a kutatók gyanakodni kezdtek, hogy a bubópestis az ókori Egyiptomban létezhetett. Ezt a hipotézist megerősíti egy 3500 éves orvosi szöveg, az Ebers Papyrus, amely egy olyan betegséget ír le, amely „bubót termelt, és a genny megkövesedett".
Egyiptomból terjedt el a bubópestis?
Egyes kutatók ezért úgy vélik, hogy a pestist bolhák terjeszthették, amelyek a nílusi patkányokon nyüzsögtek, majd később átkerültek a fekete patkányokhoz, amelyek az ősi hajókon bújtak el, és elvitték a fekete halált a világra több pontjára. Mostanáig azonban ehhez az elmélethez hiányzott, amely bebizonyította volna, hogy a betegség valóban jelen volt az ókori Egyiptomban.
Viszont mielőtt bárki pánikba esne, le kell szögeznünk, hogy egy régi kórokozó puszta DNS-e egy múmiában nem egyenlő egy világjárvány újabb kitörésével – írja az Iflscience.
Az alábbi dokumentumfilm a nagy európai pestis-járvány történetét mutatja be: