Különös, egyszerre titokzatos, ugyanakkor romantikus hangulatot sugallnak a világ legfestőibb romvárosai, melyek kövei, szobortöredékei régi korok titkainak tudói. Angkor Wat, Chitzen Itza, Petra egykor hatalmas birodalmak pompás fővárosai voltak, Pompeii, Palmüra és Macchu Picchu emberektől nyüzsgő városok, melyeknek valamely oknál fogva pusztulniuk kellett. De valóban halott városok lennének?
Festői romvárosok Pompeiitől Angkor Watig
Petra, Jordánia
A Holt-tenger és az Akabai-öböl között félúton, a sivatag sárgás, vöröses kövei között megbújó Petra a Kr. e. V. században karavánközpontnak épült, majd a nabateusok virágzó fővárosa lett. Védett fekvése és jó vízellátottsága (melynek helyét a nabateusok a legnagyobb titokként kezelték) révén soha, egyetlen hadsereg sem tudta elfoglalni, utolsó királya önként adta át azt a Római Birodalomnak. Petrát lassú hanyatlás után lakói elhagyták a VII. században, létezése pedig a feledés homályába veszett, csupán a beduin pásztorok tudtak róla. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak. A sziklából kifaragott település romjai, óriási sírtemplomai és lenyűgöző természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. A romvárosra – amely 1985 óta UNESCO Világörökségi helyszín – 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező bukkant rá.
Chitzen Itza, Mexikó
A Mexikóban, a Yucatán-félsziget északi részén fekvő romvárost Kr. u. 500 körül alapították a maják, majd a X. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, s miután a két nép katonai szövetségre lépett egymással, a maja-tolték birodalom fővárosává tették. 1221-ben polgárháború tört ki, mely során több épület leégett, a város pedig hanyatlásnak indult. Egy hamvában holt próbálkozás még megpróbálta visszaadni neki régi fényét, amikor 1531-ben Francisco de Montejo spanyol konkvisztádor elfoglalta és ismét a Yucatán-félsziget központjává akarta tenni, de néhány hónap múlva lakosai ismét elhagyták. Chitzen Itzáról – amely 1988 óta UNESCO Világörökségi helyszín, 2007 óta pedig a "Világ hét új csodája" listájára is felkerült – John Lloyd Stephens amerikai felfedező számolt be először úti könyvében.
Pompeii, Olaszország
A Nápoly közelében, Campania régiójában található itáliai romvárost a Kr. e. VI. században az oszkok alapították majd az évszázadok során, görög és etruszk fennhatóság után gazdag római várossá nőtte ki magát. Pompeii pusztulása a Vezúv Kr. u. 79 augusztus 24-i kitörésekor következett be, amikor a várost 7-8 méter vastag hamu és lapilli réteg borította be. A kitörésről az ifjabb Plinius beszámolója maradt fenn egyedül, az ő leírásából, illetve a helyszínen talált ősszel érő gyümölcsök maradványaiból és használatban lévő parázstartókból következtettek a régészek az időpontot illetően, de a pontos dátumot egy 2018-ban felfedezett graffiti adta csak meg. Pompeii első leleteire 1592-ben Domenico Fontana, nápolyi mérnök bukkant rá, aki a Sarno-folyó csatornázási munkáit vezette. A romváros 1997 óta UNESCO Világörökségi helyszín.
Angkor Wat, Kambodzsa
A Kambodzsa északnyugati részén található hindu-buddhista templomegyüttes II. Szurjavarman khmer király uralkodása alatt, 1150-1180 között épült 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával. Angkor Wat a Meru-hegyet ábrázolja, amely a hindu mitológiában a dévák, a hinduizmus isteni lényeinek otthona, egyes források szerint a világ legnagyobb vallási építménye. Bár Angkort a XVI. század után nagyrészt elhanyagolták, de sosem hagyták el teljesen. Az európaiakkal a keleti irányú gyarmatosítás során erre vetődött portugál kereskedők és misszionáriusok ismertették meg a XVI. században. A komplexum – amely 1992 óta UNESCO Világörökségi helyszín – ma Kambodzsa szimbóluma, amely az ország nemzeti lobogóján is látható.
Palmüra, Szíria
A „sivatag mátkája" néven is ismert ókori szíriai kereskedőváros már a Kr. e. 2. évezredben is létezett, ekkor arámi nyelven Tadmornak nevezték. A görög Palmüra városnév ennek a fordítása, a jelentése pedig 'pálmafa'. A gyönyörű romváros egy oázisban, Damaszkusztól északkeletre és az Eufrátesztől délnyugatra helyezkedik el. Palmyra 2015-ben az Iszlám Állam terroristáinak kezére került, akik a romok környékére aknákat telepítettek, majd kivégezték a terület főrégészét, Khaled Aszaadot, aki a romváros műtárgyainak gondozója volt 50 éven át. A 82 éves szakember nem árulta el az elrejtett műtárgyak helyét. 2016-ban a kormánycsapatok visszafoglalták a romvárost, amelyről megállapították, hogy általában véve jó állapotban van. Palmüra – melyet 1751-ben Robert Wood, ír-brit utazó fedezett fel újra – 1980 óta UNESCO Világörökségi helyszín, 2013-ban a veszélyeztetett helyszínek listájára is felkerült.
Macchu Picchu, Peru
A Peru déli részén, egy hegygerincen, 2430 méteres magasságban található inka fellegvár a Kr. u. XV. században, 1450 körül épült. A klasszikus inka stílust képviselő település az inkák királyi magánvárosa volt, melyet azonban egy századdal később, a spanyol hódítás idején elhagytak. Legismertebb épületei a Nap temploma, a Három ablak temploma és az Intihuatana, egy rituális kő, amelyet csillagászati célból, vagy napóraként használhattak. Baltasar Ocampo spanyol konkvisztádor első látogatását követően a XVI. század végétől a XIX. századig egyetlen európai sem járt a helyszínen. Ez idő alatt a dzsungel teljesen benőtte a helyszínt, melyet 1867-ben egy német üzletember, Augusto Berns fedezett fel újra (és egyben sajnos ki is rabolta a romvárost). Macchu Picchu 1983 óta UNESCO Világörökségi helyszín, 2007-ben pedig bekerült a Világ hét új csodája közé is.
Ilyen volt 2023-ban a sokat szenvedett Palmüra romvárosa: