A lenyűgöző szépségű, vagy egyedi geológiai jellemzőkkel rendelkező tavakat gyakran feneketlen tavaknak nevezik, és rejtélyességükkel, különleges élővilágukkal ámulatba ejtik az embereket. Ezért most bemutatjuk nektek a világ legmélyebb és legszebb feneketlen tavait.
A világ legmélyebb tavai
Bár egyetlen tó sem mondhatja magát feneketlennek, némelyik lenyűgözően közelinek tűnik azáltal, hogy monumentális mélységbe zuhan, vagy olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a végtelenség illúzióját keltik.
Feneketlen tó - Vagy még sem?
Bajkál-tó
A Föld legmélyebb tava, a Bajkál-tó rendkívüli mély, 1642 méter. Az oroszországi Szibériában található, és a Föld folyékony édesvízkészletének körülbelül 20 százalékát tartalmazza, így a világ legnagyobb édesvizű tava.
Ezen kívül egy másik rekordot is magáénak tudhat, mégpedig ez a világ legrégebbi ismert tava, amely körülbelül 25 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Bajkál-tó figyelemre méltó mélysége részben a terület tektonikus aktivitásának köszönhető, mivel két lemez határán fekszik. A bolygó legmélyebb kontinentális szakadásában megbúvó Bajkál-tavat több mint 300 folyó táplálja, és csak egy folyó vezeti el a vizet, így elérhetetlen alja több mint egy kilométerrel a tengerszint alatt marad.
A 663 kilométer hosszú tó 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. Például kizárólag itt él az édesvízi bajkáli fóka is.
Tanganyika-tó
Egy másik tó, amelyről könnyen feltételezhető, hogy feneketlen, a Tanganyika-tó, amely Afrikában található, és Zambiával, Burundival, Tanzániával, valamint a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos.
1436 méteres mélységével ez a világ második legmélyebb tava – és 660 kilométeren elterülő hosszával a leghosszabb édesvizű tava is. A gyönyörű tó a kelet- és nyugat-afrikai növényzettel borított régiók kereszteződésében fekszik, és jelenlétével támogatja a változatos növény- és állatvilág virágzását.
Víznyelők és cenote-k
Eltekintve a hihetetlenül mély tavaktól, a leginkább feneketlennek tűnő víztömegek víznyelők formájában jönnek létre. Víznyelő akkor keletkezik, amikor egy barlangszerkezet teteje beomlik, és egy nagy, vízzel teli üreget szabadít fel.
Mivel a víznyelők, más néven cenote-k olykor hatalmas barlangrendszerek körül alakulnak ki, a felszínről egyszerű tavaknak tűnhetnek, de mély alapjuk az alatta lévő barlangos térig terjed. A Yucatán-félszigeten szép számmal megtalálható cenote-kat egykor rituális felajánlások helyszínéül használták, amelyek során tárgyakat, néha pedig embereket dobtak a látszólag véget nem érő mélységükbe.
A Nagy Kék Lyuk a Karib-tengerben egy óriási víz alatti víznyelő, amely 124 méter mély. A természeti képződményről készült légi felvételek egy hatalmas barlangot mutatnak, amelyet sekély óceáni vizek vesznek körül. Ez a csábító víznyelő és tiszta vizével a búvárok kedvelt helyszínévé vált.
Az Egyesült Államokban az új-mexikói Bottomless Lakes State Park kilenc víznyelőnek ad otthont, amelyek mélysége 5,5 és 27 méter között van. A tavak zavaros vize táplálhatta a „feneketlen" természetük mítoszát. A park neve azonban állítólag egy csoport vaquero-róltól – mexikói cowboy-tól – ered, akik a tavak mélységének mérésére kötelet kötöttek össze és a vízbe dobták. Amikor a kötelek nem értek el a fenékig, a tavakat „feneketlennek" minősítették.
Bár egyetlen tó sem igazán feneketlen, néhányuk egészen közel kerül lenyűgöző mélységükkel vagy a végtelenség illúzióját keltő tulajdonságaikkal. Ezek a tavak ősi ökoszisztémákat őriznek, és értékes betekintést nyújtanak a Föld történelmébe, bizonyítva, hogy bár soha nem találunk igazán feneketlen tavat, ami alatta van, az mégis lenyűgöző lehet – írja az Iflscience.