Kolostorok földjén jártunk: Örményországban

A Kaukázus déli részén fekvő, a muszlim Azerbajdzsán, Irán, és Törökország közé ékelődött Örményország históriája mindig is viharos volt, bár igen régre nyúlik vissza. Armenia néven az ókorban hatalmas kiterjedésű civilizáció volt, mely Kr. u. 301-ben a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet, melyet az oszmán, perzsa, majd orosz fennhatóság ellenére is végig megőrzött. 

Az örmények kapcsolata az Araráttal

Fővárosa Jereván, a bibliai Ararát-hegy tövében elterülő nagyváros. A szent hegy - melyen a történet szerint Noé bárkája megfeneklett az özönvíz után, és ahonnan a szabadon engedett galamb egy olajággal tért vissza - az örmények számára mindig is óriási jelentőséggel bírt, ezért hatalmas szívfájdalmuk, hogy az 1921-es karsi béke óta a hegy Törökország területén fekszik. Az örmények ebbe annyira nem is tudtak belenyugodni, hogy azóta konyakgyárat, sportegyesületeket, újságot, tartományt, várost neveztek el róla, de férfi névként is ismert. Ottjártamkor egy étteremben a séf műalkotásnak is beillő Ararát-tállal örvendeztetett meg, melyen a rizskupac szimbolizálta a hegyet, a hús Jerevánt, míg a kettő között az öntet a török és örmény határon folyó Arakszot.

Jereván legnagyobb büszkesége az 1887-ben alapított Ararat konyakgyár, melynek vörös tömbje büszkén magasodik a Hrazdan-szurdok felett, a város központi részén. A gyár egykor a cári Oroszország udvari beszállítója volt, de ma is névvel ellátott hordója van azoknak az ismert embereknek, akik állandó fogyasztónak számítanak, így a Nobel-békedíjas lengyel Lech Wałęsának, vagy az örmény származású francia sanzonénekesnek, a néhai Charles Aznavournak.

Egy másik jelentős épület a szürke bazaltból épült Matenadaran. A múzeum az örmény írásbeliségnek állít emléket, s ma a világ egyik leggazdagabb középkori kézirat és könyvgyűjteménye. A város látképéhez tartozik még a jereváni Köztársaság tér, a Hraparak, melyet öt rózsaszín és sárga tufából emelt épület ölel körbe, bennük múzeum, minisztérium, és szálloda működik. Jereván építészetére jellemző a kilenc színben bányászott tufa, melyek egységes arculatot kölcsönöznek a városképnek.

Templomok és kolostorok

Elhagyva a fővárost, a vidék látképe megváltozik, innentől szinte kizárólag vallási épületek, templomok, kolostorok váltják egymást. Echmiadzin - az Örmény Vatikán - már egészen provinciális hangulatot áraszt a lombok árnyékában dámázó idősebb korosztály látványával. A háttérben az örmény apostoli egyház anyatemploma, a Vajtchenia látható, melynek első épületét még az ország védőszentje, Megvilágosító Szent Gergely építette a IV. században.

Egy másik különleges látnivaló az Ararat-hegy tövében, a határ közelében megbújó Khor Virap kolostor (jelentése mély verem), amelynek földalatti tömlöcében Szent Gergely raboskodott 13 éven át, addig, amíg III. Tiridatész királyt ki nem gyógyította őrültségéből. Az uralkodó ezt követően vette át az új hitet, s rendelte el az országban is a kereszténységet, mint államvallást.

Örményország legvadregényesebb kegyhelye a sziklába faragott Geghard-kolostor, melynek legősibb részét szintén Szent Gergely alapította. A hozzá csatlakozó templom 1215-ben épült, de ma is tartanak benne istentiszteleteket. A kolostorban őrizték Longinus lándzsáját, mellyel keresztül szúrta Krisztus oldalát, és amelyet Szent Júdás Tádé apostol hozott magával Armeniába.

Ókori emlék

A változatosságot egy ókori templom jelenti a kötelezően megnézendő örmény kegyhelyek listáján, ez pedig Garni hellenisztikus Mithrasz-temploma, mely tökéletes pompájában magasodik az Awani-bazaltszurdok fölé. A templom Örményország kereszténység előtti időszakának prominens példája, ma pedig az örmény újpogányság legfontosabb szentélye. Bár Örményország nehezen heveri ki a szovjet időszak hosszú, ínséges évtizedeit, de ígéretes úti cél a különleges élményekre, kultúrára és történelemre kíváncsi utazók számára.