A 2019-es pusztító tűzvészben a párizsi Notre-Dame-székesegyház lángra kapott, ami után a hatóságok figyelmét felkeltették a templom padlója alól előkerült ólommal bélelt koporsók. Most úgy tűnik megoldódott a rejtély, fény derült, hogy kiket rejtenek a halottas ládák.
Megoldódott a párizsi Notre-Dame-székesegyház alatt felfedezett koporsók rejtélye?
A Notre-Dame-székesegyház 2019. áprilisi tűzvészét követően ólommal bélelt koporsók kerültek elő a térkövek alatt azon a helyen, ahol a hajó és a kereszthajó találkozik. A koporsókat először 2022 márciusában tárták fel, de a sírokat csak nyolc hónappal később, novemberben nyitották meg.
Bár a katedrálisokba való temetést a középkorban és az újkorban gyakorolták, az ólomkoporsóban való temetés különleges volt – „elit számára fenntartott cselekedet." Az egyik csontvázat gyorsan azonosították a 17. században született helyi papként, de a szakértőket megzavarta a másik, egyszerűen „ismeretlen nemesként" írták le.
Most jelentették be, hogy Joachim du Bellay, a híres francia reneszánsz költő és kritikus holtteste volt, aki a nyugat- franciaországi Lirében, 1522-ben hunyt el.
A lovaglás iránti vonzalma miatt „lovasnak" nevezett du Bellay 1560-ban, mindössze 37 évesen halt meg tuberkulózis okozta krónikus agyhártyagyulladásban. Halálát követően földi maradványait a Notre-Dame-székesegyházban temették el, de soha nem azonosították – egészen mostanáig.
Az új eredményeket a III. Toulouse-i Egyetem és a francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (INRAP) tárta fel. Dr. Éric Crubézy, a III. Toulouse Egyetem antropológiaprofesszora elmondta, hogy „krónikus tuberkulózisos agyhártyagyulladásban halt meg a 16. században."
Az egyik koporsóban Antoine de la Porte – a katedrális egyik papja, aki 1710-ben, 87 évesen halt meg – volt. Ezt a koporsón található azonosító táblának köszönhetően tudták meg a szakemberek.
Az 1627-ben született Antoine de la Porte XIII. Lajosnak tett fogadalma teljesítéseként anyagi támogatást nyújtott a Notre Dame épületének átalakításához. Bár a csontokon nem maradt szerves szövet, a maradványok továbbra is jól megőrződtek – beleértve a haját és a szakállát is.
A másik ásatás során előkerült ólomkoporsó azonban névtábla hiányában „egyelőre névtelen" maradt. A csontok vizsgálata során kiderült, hogy 25 és 40 év közötti volt, és korai életének nagy részét lovaglással töltötte, így a „le Cavalier" (a lovas) becenevet kapta. Felső végtagjain számos lovagláshoz köthető jel található.
Az igazságügyi orvosszakértőknek sikerült összekapcsolniuk a maradványaiból származó tárgyi bizonyítékokat Joachim du Bellay életével és halálával, amint azt a szakirodalom részletezi.
A csontvázon csontgümőkór és krónikus agyhártyagyulladás nyomait találták, amely tünetektől a költő élete utolsó éveiben szenvedett.
„A portré minden kritériumának megfelel. Kiváló lovas, több versében, például „A kétségbeesők panaszában" leírja, hogy az említett betegségekben szenved. A férfi jómódú volt, családja a királyi udvarhoz és a pápa közeli környezetéhez tartozott – mondta Dr. Crubézy egy múlt heti sajtótájékoztatón, amit a La Croix és a Live Science közölt.
Még sem a költő teste hever az ólomkoporsóban?
Christophe Besnier, az INRAP régésze és az ásatások vezetője szerint viszont bizonyos kétségek továbbra is fennállnak. „Bizonyos elemek nem támasztják alá ezt a hipotézist" - mondta Besnier. „A fogak izotóp-analízise azt mutatja, hogy az egyén 10 éves koráig Párizs régiójában vagy a Rhône-Alpesben élt. Azonban tudjuk, hogy Joachim du Bellay Anjouban nőtt fel.
Tűz a Notre-Dame-székesegyházban
Úgy gondolják, hogy ha nem lett volna tűz a katedrálisban, a koporsók még mindig felfedezetlenül hevernének. Mi is beszámoltunk róla, hogy 2019. április 15-én világszerte milliók nézték rémülten, ahogy a tűzoltók egész éjjel küzdöttek a katedrális megmentéséért, miközben a tűz átszakította a tetőt, és ledöntötte a 300 méter magas, gótikus tornyot.
2021 szeptemberében a francia kormány bejelentette, hogy a katedrális végre kellően stabil és biztonságos ahhoz, hogy megkezdjék az újjáépítési munkálatokat.
A nagyrészt adományokból befolyt 840 millió euróból finanszírozott helyreállítási munkálatokat követően a Notre-Dame-székesegyház idén december 8-án újra megnyílik – írja a Dailymail.
Az alábbi videóban megnézheted, hogyan lángolt a világ egyik legismertebb épülete, a Notre-Dame: