Isteni csoda: Tökéletes állapotban van Szent Teréz holtteste

A csapat összehasonlította az 1914-ben készült maradványokról készült képeket a mai képekkel, és megállapították, hogy az arca még mindig „tisztán látható", és a maradványok „romlatlanok". A márványba zárt ezüstkoporsót felnyitották, hogy tanulmányozhassák Szent Teréz maradványait és megértsék az őt életében sújtó egészségügyi problémákat.

Szent Teréz holttestét augusztus 28-án exhumálta Marco Chiesa, a rend általános posztulátora a spanyolországi Avila egyházmegyében. Az egyházi tisztviselők megosztották a hírt a közösségi médiában, ahol a katolikusok azt írták: „A teste még mindig romlatlan. Keressétek Isten csodáit".

A sír felnyitásakor egy orvoscsoport összehasonlította a Szent Teréz arcáról és lábáról 1914-ben készült fotókat, és a posztulátor szerint „nehéz összehasonlítást végezni", mert a képek fekete-fehérek. A szentről 1914-ből vagy a múlt hónapból származó képeket nem adtak ki, de azt mondták, hogy tervezik, hogy végül megosztják azokat. Marco Chiesa kifejtette, hogy „nincs bőrszín, mert a bőr mumifikálódott, de jól látható, különösen az arc közepén. A szakértő orvosok szinte tisztán látják a szent arcát".

Szent Teréz a sakkozók, a csipkeverők, a szüleiket elvesztők, a kegyelemre szorulók, a vallásos rendekben élők, a jámborságuk miatt kigúnyoltak és a betegek védőszentje.
Spanyol apáca volt, és ő lett az első nő, akit 1970-ben egyházdoktorrá avattak, amely kitüntetést elhunyt szentek kapnak az egyház tanításához való jelentős hozzájárulásukért.

Szent Terézt 1622 márciusában avatták szentté. Mikor a holttestét utoljára exhumálták, azt „romlatlan"-ként jellemezték, ami azt jelenti, hogy nem ment át a halál utáni bomlás szokásos folyamatán. A kutatók azt szeretnék feltárni, hogy Szent Teréz teste még mindig nem bomlott el, és remélik, hogy a jövőben információkat szolgáltathat az ereklyék megőrzésének módjáról.

Komoly intézkedésekkel óvják a katolikusok a szent koporsóját

Chiesa megerősítette, hogy még mindig a Szent Teréz testének elemzésének korai szakaszában vannak, hozzátéve, hogy még túl korai lenne részleteket közölni a további vizsgálataikról. Az egyházmegye szigorú intézkedéseket hozott a szent maradványainak védelmére, többek között összesen 10 kulcsot követeltek meg a koporsójához való hozzáféréshez.

A kulcsok közül három Alba hercegének van a birtokában, másik három Alba de Tormes városáé, további három pedig a római diszkarmelita generális atyáé. A tizedik kulcsra - amelyet királyi kulcsnak neveznek - szintén szükség van Szent Teréz földi maradványaihoz való hozzáféréshez: három a külső kapu, három a sírbolt és négy a koporsó kinyitásához.

A maradványait egy lezárt helyiségbe szállították, ahol egy orvosokból és tudósokból álló csapat szemrevételezéses vizsgálatokat végez, valamint fényképeket és röntgenfelvételeket készít a maradványokról. A mintákat egy olaszországi laboratóriumba küldik, és várhatóan több hónapba telik, mire az adatokat összegyűjtik és nyilvánosságra hozzák.

Hasonló vizsgálatokból tudjuk, hogy Szent Terézről nagy érdeklődésre számot tartó adatokat fogunk megtudni, valamint ajánlásokat is az ereklyék megőrzésére vonatkozóan, de ez egy másik szakaszban lesz".

Szent Teréz holtteste sok mindent elárul

A testének tanulmányozása során a szakértők a lábán egy egészségügyi állapotot, úgynevezett mésztüskéket is megfigyeltek, amelyek szerintük vallásos elkötelezettségére utalnak és amelyek utolsó éveiben megnehezítették a járását. Szent Teréz görcsökben, gyomorproblémákban, szédülésben és eszméletvesztésben is szenvedett. Misztikus élményeit emlékirataiban tüntette fel, ahol a tüneteit azzal hozta összefüggésbe, hogy kapcsolatban állt Istennel.

„Rómában a lábfejét elemezve meszes tövisek jelenlétét láttuk, amelyek szinte lehetetlenné teszik a járást. De ő Alba de Tormesig gyalogolt, és aztán meghalt."
1582-ben, amikor Szent Teréz 67 év körüli volt elindult Alba de Tormesbe, hogy Szent Bertalan Anna mellett meglátogassa egy régi barátját. Útközben kimerült és súlyosan megbetegedett, és három nappal azután, hogy Szent Teréz és kísérője megérkezett a helyi kolostorba, így szólt Annához: „Végre, leányom, elértem a halál házát."

Szent Teréz koporsóját utoljára 1914-ben nyitották fel, miután Clemente de los Santos atya, a diszkarmeliták akkori főnökasszonya azt mondta, hogy spanyolországi látogatása során látni szeretné látni az alapító szentek holttestét.

Akkoriban az Ávilai Egyházmegye azt állította, hogy a test még mindig „teljesen romlatlan", ugyanúgy, mint amikor 1750-ben először felnyitották – írja a Dailymail.