A szlovák fővárosba nem csak a diós kifliért, a vicces köztéri szobrokért vagy az óváros történelmi nevezetességeiért érdemes elutazni. Pozsony éjjelente úgy lüktet, mintha az ország verőerére tettük volna a kezünket.
Csupán két és fél óra vonattal Budapestről, majd negyedóra séta a pályaudvartól a városközpontba, és már rendelheted is az első pohár csapolt sört. Ha először jársz itt, kezdd az utad a várban! Innen az egész várost beláthatod. Rögtön szembetűnik, hogy a Duna egyik oldalán az óváros, a másik oldalán a modern Pozsony fekszik. Akármikor a városba jött Mária Terézia, a várban lakott, a régi pompát ma az épület barokk kertje is jól szemlélteti.
Pozsony - Tűz és víz
A vártól a zegzugos, szűk utcákon lejuthatunk egészen a Szent Márton-dómig, ahol tizenegy Habsburg-házi magyar uralkodót, valamint nyolc magyar királynét koronáztak meg. Nem véletlen, hogy tornyát nem kereszt, hanem a magyar korona mása díszíti. Innen indult aztán a koronázási menet (figyeljd a járdába, macskakövekbe rejtett réz koronajeleket, mutatják az útvonalat!), majd áthaladt Pozsony leghidegebb utcáján, ahol még akkor is van hó, ha máshol már mindenhol elolvadt.
A koronázási szertartás kísérőrendezvénye gyakran tűzijáték volt, de Miksa beiktatásakor szeles idő kerekedett, a fél város leégett. Akkor a király elrendelte, hogy legyen egy hatalmas szökőkút a központban, ami tűz esetén vizet szolgáltat – a főtéren ezt csodálhatja meg.
A filmesek is kedvelik a szlovák fővárost
Bár a legtöbb házat már szépen felújították, ahogy haladunk a Mihály-kapu felé, akad egy-két romos is. Ezt használták ki például akkor, amikor itt forgatták a Szarajevó című film egyes jeleneteit, vagy George Clooneynak volt szüksége különleges hangulatra a Peacemaker című alkotáshoz.
Persze a filmesek biztos nem tudták, hogy a boltíves kapuk azért ilyen szélesek, mert régen szempont volt, hogy beférjen a szőlőt hozó szekér, vagy hogy azért csúfolták a Klarissza templom melletti sarkot „disznónak", mert a szél mindig ide fújta össze a piszkot. Egyébként az apácarend feloszlatása után a klastromot iskolának rendezték be, itt tanult Bartók Béla is.
A legjobb szelfipontok Pozsonyban
Ezután folytathatod a sétát a Mihály-kapu felé, amerre a koronázási menet is menne. A város erődítményének négy kapuja közül ez az egyetlen maradt fenn az óvárosban. A tornyot a 14. század végén építették, ma múzeum és júniustól szeptemberig fotópont működik itt, ahol akár királynak és királynőnek is beöltözhetsz. De ha csak egy napra érkezel, keresd meg inkább a város leghíresebb férfijait!
Az egyik a főtéren (Hlavné námestie) egy padnak támaszkodik: ő Napóleon katonája. A híres császár 24 ágyújával hiába akarta bevenni a várost, a Városháza még mindig őriz egy francia ágyúgolyót a falában. A másik férfi, aki mellé minden nő szívesen leereszkedik, Čumil. A csatornamunkás talán épp a szoknyák alá akart bekukkantani a Panská és a Rybárska brána utcák sarkán, legalábbis azt beszélik, hogy nem a munkát kerüli, hanem élvezi az életet és a perspektívát, amit alulról lehet csak látni. Nézz te is mindenfelé: fent, lent számos érdekességet talál majd! Ha maradsz éjszakára, ne feküdj le korán, a város ilyenkor éli második életét, számos bár, étterem vár, hogy betérj.
Csel az éjszakában
Búvár Kund története mindenkinek ismerős lehet. Amikor III. Henrik német-római császár 1051-ben megtámadta Pozsonyt, a bátor Zotmund, I. András magyar király hűséges alattvalója az éj leple alatt kilopakodott a várból, egy nádszálon keresztül lélegezve a víz alá merült, és megfúrta a császári hajók fenekét. A készletek nélkül maradt németeknek pedig fel kellett adniuk a város ostromát.
A pozsonyi kifli
Az igazi pozsonyi kifliben bőséges a töltelék, a fele tészta, a másik fele pedig dió vagy mák. Így ugyan nehezebb formázni, de nem is lehet elfelejteni az ízét! S honnan tudjuk, mi van benne? A C alakú patkó a diós, az U alakú pedig a mákos. Schwappach Ágoston pékmesternek maga Otto von Bismarck német kancellár is köszönetet mondott a finomságért, és a péknek köszönhető, hogy védett termékké nyilvánították a süteményt.
Magasba tör
Hogyan lett Pozsony kilátója egy igazán őrült hely? A várostervezők a szlovák nemzeti felkelés (1944. augusztus 29. és október 27. között zajlott) hídjára szerettek volna valami nem mindennapit építeni, és az öt terv közül a lakosság végül az UFO-t szavazta meg 1967-ben.
A különleges, hídon álló építmény egy kör alakú étterem és kilátó, ami azóta is felkapott helye Szlovákia fővárosának. Sok híresség megfordult már itt, kedvelt partihelyszín. Az éttermi rész 85 méter, a kilátó pedig 95 méter magasan áll a levegőben, a lift az épület lábaiban suhan felfelé.
Nézd meg kedvcsináló gyanánt Pozsony látnivalóit videón is!