A fehér cápa (Carcharodon carcharias) első képviselői már 16 millió évvel ezelőtt megjelentek a világtengerekben és azóta is tökéletesíti az evolúció ezeket a csúcsragadozókat. Különösen a nagy fehér cápa tett szert rossz hírnévre, amihez jelentősen hozzájárult Spielberg ikonikus, 1972-ben bemutatott A cápa (Jaws) című filmje is.

Nagy fehér cápa – Az evolúciós csúcsmodell

A fehér cápák elérhetik az akár 6 és fél méteres hosszúságot és az 1100 kilogrammos súlyt.

Háromszögletű, több sorban elhelyezkedő éles fogaik szegélye csipkézett a zsákmány még könnyebb megragadása érdekében. Ezt az állatot nem fenyegeti a fogatlanság veszélye, ugyanis rövid idő alatt újabb fog nő ki az elveszett helyén.

A természet egyéb fegyverekkel is ellátta ezt az impozáns ragadozót. A szája fölött elhelyezkedő Lorenzini-ampullákkal érzékeli a más élőlények által kibocsátott elektromos mezőt. Ez a rendszer annyira kifinomult, hogy egy volt (v) félmilliárdnyi változását is megérzi, tehát hiába mozdulatlan a közelében lévő zsákmány, érzékeli a szívverését.

Kiváló a hallásuk, akár 2 kilométerről is képesek meghallani a belső fülükkel a prédájukat. A látásuk szintén meglepően jó.

A testükön végighaladó oldalvonal pedig olyan sejtekkel van tele, amelyek a vízben keltett rezgésekről adnak támpontot az állatnak.

A szaglásukról még nem is beszéltünk, ami annyira kifinomult, hogy egy tudományos kísérlet szerint 1 csepp illatanyagot is megéreznek 1 milliárd cseppnyi vízben. Nem rossz igaz?

Arról már írtunk korábban, hogy mennyi esélye lehet egy embernek cápatámadás esetén, hogyan lehet elkerülni és túlélni, de arról nem beszéltünk, hogy hol találhatók Földünk legvérszomjasabbnak kikiáltott ragadozója? Talán közelebb van hozzánk, mint gondolnánk?

Fehér cápa a Földközi-tengerben?

Először is tisztázzuk, az ember nem szerepel a cápák étlapján. A legtöbb nem provokált támadás félreértésből adódik – pl. fókának nézi a szörfdeszkát – vagy felderítő harapásból, ami azért történik, mert kezek híján csak így tudja felmérni, hogy mivel találkozott. A cápáknak nincs túl kifinomult gondolkodásuk, ezért nem szőnek bonyolult terveket az emberek elejtésére. Fókákkal, különböző halakkal, delfinekkel, teknősökkel, lábasfejűekkel táplálkoznak, de a dögevést sem vetik meg.

De visszatérve a kérdésre, a válasz igen, vannak fehér cápák a Földközi-tengerben. Minden olyan tengervízben előfordulnak, amelynek hőmérséklete 12 és 24 Celsius fok között van.

A legnagyobb példányok a Földközi-tengerből kerültek elő

Jelentősebb élőhelyük közé tartozik a Földközi-tenger is. Talán abszolút rekorder a Földközi-tengerből, a Máltához tartozó Filfla szigete mellett, 1987. április 17-én kifogott példány. Az Alfred Cutajar tonhalhalász által fogott állat teljes testhossza 7 méter 13 centiméter volt.

2021. áprilisában az Adriai-tengerben az olasz csízma sarkánál észlelt egy gigantikus méretű fehér cápát egy halász, amelyről itt tekintheted meg a video felvételt:

Tavaly egy szintén tekintélyes méretű példányt filmeztek le horgászok az olaszországi Livorno közelében, Toszkánában.

Annak ellenére, hogy a Földközi-tengerben közel 50 cápafaj él, nagyon ritkák az ember-állat összetűzések. A legutóbbi cápatámadás Vis szigeténél történt 2008 nyarán, ekkor egy szlovén szigonypuskás búvárt támadott meg egy 4 méteres nagy fehér. A búvár súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte az esetet, és a lábát is megmentették az orvosok. A halálos kimenetelű cápatámadások nagyon ritkák az Adrián: az 1930-as évek óta mindössze 5 ilyen esetről tudunk.

Európában összesen 51 cápatámadás történt az elmúlt 100 évben. 14 eset Görögországhoz, 13 eset, Olaszországhoz, 5 támadás pedig Horvátország adriai partvidékéhez köthető, amelyből 4 végződött halállal, legutóbb 1974. augusztus 10-én. Az áldozat a 21 éves német Rolf Schneider volt, aki az Omis melletti, Lokva Rogoznica strandján történt támadásban elvérzett, mert megsérült a combartériája. Egy olasz turista, Vittorio Solinghini sietett a megmentésére, de mire hősiesen partra húzta, már elvérzett.

Az ember, mint csúcsragadozó

Tehát nem vagyunk egyedül, ha a tengerbe merészkedünk, de a cápatámadás esélye nagyon alacsony, évente 100 támadás történik, amelyből a legtöbb nem halállal végződik. Inkább az emberek veszélyesek a cápákra, akikből évente több milliót fognak ki, a cápauszony leveshez élve levágják az uszonyaikat, majd kínok között vergődve visszadobják őket megfulladni az óceánba.

Rengeteg példány esik áldozatául a különböző halászhálóknak is, amelyekből nincs menekvés. Pedig ha ezek a csúcsragadozók eltűnnek a világtengerekből, felborul a bolygó teljes ökoszisztémája.

Figyelem, az alábbi videóban felkavaró képsorok szerepelnek: