Nem mindegy, hogy gyakorlottabb hegymászóként vagy teljesen kezdőként indulunk neki a hegyeknek. Ez utóbbi esetben egyáltalán nem szégyen, ha tapasztalt túravezetőt találunk magunknak – inkább tőle tanuljunk, mint a saját kárunkon.

Ausztriában és Magyarországon több túraszervező cég is foglalkozik könnyebb vagy közepesen nehéz ausztriai túrák szervezésével, de vannak önszerveződő csoportokat létrehozó túratárs-kereső oldalak, ahol találunk magunk mellé tapasztaltabb társat az első túrákra. Ha profikra bíznánk magunkat, akkor érdemes a helyi turisztikai információs irodában vagy a szálláshelyünkön, illetve az Osztrák Hegyi- és Sívezetők Szövetségénél túravezetőt foglalni.

Időpont

Ha már van némi tapasztalatunk, akkor tervezéssel, felkészüléssel kell kezdenünk. Alapszabály, hogy csak olyan nehéz túracélpontot válasszunk magunknak, amiről aktuális fizikai erőnlétünk alapján úgy becsüljük, hogy teljesíteni tudjuk. Ha a célpont megvan, megfelelő időpont is kell. 

Sokan nem tudják, de májusban még sok kétezres csúcsot hó fed, sok magashegyi menedékház csak május végén, nyár elején nyit. Ha tehát nem téli túrára készülünk, akkor jobb az 1500 méternél magasabb csúcsokra júniustól indulni. A túraszezon nagyjából október végéig tart.

Szállás, útvonal

Ha megvan a célpont és az időpont, akkor érdemes szállást foglalni a hegyen vagy a hegy lábánál. A két- vagy többnapos utazás több szempontból jó: nem kell rohanni, mélyebben át tudjuk élni a természet nyújtotta élményeket, és marad egy biztonsági ablak rossz időjárás esetére. (Ha a csúcson délután-este rossz idő van, még másnap reggel neki lehet vágni.) Hegyi szállásokon mindig érdemes megkérdezni, hogy kell-e hálózsákot vinni, mert könnyen meglepetés érheti az embert.

A szállásfoglalással párhuzamosan tervezzük meg a túraútvonalat! Ehhez ma már számos ingyenes vagy részben ingyenes online túratervező és túratérkép-applikáció áll rendelkezésre. Indulás előtt töltsük le a kiszemelt térség térképét az applikációban, így majd akkor is látjuk azt, ha nincs internet (ami a hegyekben gyakran előfordul).

Ha a letöltött térkép a berajzolt útvonallal a zsebünkben van, és még egy powerbankkal is bebiztosítottuk magunkat lemerülés ellen, akkor már nagyon nem tévedhetünk el, mert a GPS túlnyomórészt mutatni fogja helyzetünket. Kivétel lehet a nagy köd vagy a nagyon sűrű felhőzet, ilyen esetekben azonban ne is induljunk el! Az előre felvitt túraútvonal további előnye, hogy egy átlagos tempót alapul véve kiszámolja a menetidő hosszát, és mutatja azt is, hogy mekkora szintemelkedésre kell számítanunk. Még mindig sokan a papírtérképre esküsznek, így aki nem bízik az elektronikában, a biztonság kedvéért még bedobhat egy túratérképet is.

Túrafelszerelés

Nem mindegy, milyen öltözéket viszünk magunkkal, mert az otthoni, de még a helyszínen a völgyben tapasztalható időjáráshoz képest is jóval cudarabb állapotok uralkodhatnak a magasban. Vízálló, jó minőségű túracipő vagy bakancs túrazoknival – ez adja az alapot. Sokzsebes, erős anyagú túranadrág (esetleg lecipzározható lábszár-résszel), réteges felsőruházat (póló, hosszú ujjú aláöltözet-felső vagy polárfelső, mellény vagy softshell dzseki) jól jön, plusz az esőkabát mindig a legjobb barátunk.

Kiadós eső ellen egy esőkabátra húzott esőponcsó az igazi védelem. (Hűvösebb időre sapka, polár kesztyű.) Napsütés ellen napszemüveg, napellenzős sapka, fehér csősál, naptej mindig hasznos – a hegyen ugyanis nagyon tud tűzni a nap.

Sokan elfelejtik, hogy az alpesi túrák igen meredekek tudnak lenni, a kaptatást és az ereszkedést pedig nagyon jól tudja segíteni egy túrabot. Kötelező elem a fejlámpa, mert a túra bármikor megcsúszhat, és lehet, hogy sötétben kell befejezni.

Az említett felszerelésnek egy kényelmes 25-30 literes hátizsákban bőven el kell férnie, mert jön még mellé két létfontosságú dolog: az inni- és ennivaló. Bár az Alpokban elég gyakori a kiépített erdei forrás/ivókút, és a menedékházakban is kapni szörpöt, radlert, sört – az a biztos ha fejenként legalább másfél liter vizet viszünk magunkkal. Ételből szendvics, csokoládé, aszalt gyümölcsök, különböző olajos magvak (mogyoró, mandula, diákcsemege) jó, ha van, mert felfelé kell az energia.

Tájékozódás

A mobil app-ot megtámogatandó Ausztriában elég jól jelölt és kitáblázott, karbantartott túraútvonalak vannak. A tájékoztató, útmutató táblák sárgán virítanak. Biztosan látni fogjuk rajtuk kiírva a közeli célpontokat (pl. egy hegycsúcs vagy menedékház). Az azokhoz vezető út nehézségét is jelezni szokták különböző színű kis körökkel. (Kék: könnyű, piros: nehezebb, fekete: keskeny, meredek, kitett ösvény.)

A célok mellett néha piktogramok egyéb általános infókat is adnak: van-e parkoló, felvonó például, és gyakorta kiírják a hátralévő út idejét is.

A táblák mellett, úgy, mint Magyarországon, fára-kőre festett jelek is segítenek az ösvény követésében, Ausztriában azonban az osztrák trikolórnak megfelelően, egységesen piros-fehér-piros a felfestett jelzések színe, középen néha feltüntetik a túraösvény számát is.

Speciális túrák

Vannak túrák, amelyek fokozott felkészülést igényelnek. Ilyenek például az Ausztriában nagyon népszerű klettersteig (via ferrata) utak. Ezeknek nehézségi beosztása és biztonsági feltételei ugyanazok, mint a Magyarországon található via ferrata útvonalaknak, azaz B, C, D, E, F jelzést kapnak nehézségtől függően, és a via ferrata szett, sisak használata kötelező rajtuk.

Ha valaki Ausztriában akar via ferrátázni, jobb, ha előbb kipróbál otthon egy kisebb magasságban húzódó, ám technikailag hasonlóan nehéz pályát, nehogy rossz helyen érje meglepetés. Ilyenek a nagy magasságban, 3000 méter felett tervezett túrák is, ahol a hó és jég miatt hágóvas, jégcsákány, valamint az esetleges gleccserszakadékok miatt kötél és beülő is kellhet - ide azonban már csak nagyobb tapasztalattal vagy hegyi vezetőkkel érdemes nekivágni.

Veszélyhelyzetek, biztosítás

Ha már megtörtént a baj, hasznos lehet, ha van nálunk elsősegélycsomag. Komolyabb sérülés, eltévedés esetén a hegyimentők mindig hívhatók a 140-es telefonszámon, ilyenkor készüljünk fel azzal, hogy a túratérkép applikáció alapján meg tudjuk adni a koordinátáinkat. Érdemes tudni, hogy a hegyi mentés nem olcsó, pláne, ha helikopteres. Ezért ha az út előtt megkötjük a speciális biztosítást (a túra hosszától függően 2000-6000 forint lehet fejenként), akkor milliókat spórolhatunk meg vele.

A hó és a jég mellett van még természeti elem, ami bajba sodorhat a hegy tetején. Az eső csúszóssá teheti a meredek ösvényeket, nehezíti a látási viszonyokat, a villám a kitettebb részeken fokozottan fenyegetheti a túrázókat, az erős szél pedig a hegyoldalban, hegycsúcson okozhat problémát a lökdösésével.

Ha lehet, kerüljük el ezeket a helyzeteket az időjárási előrejelzések böngészésével. A lenti vagy a fenti menedékházakban szívesen segítenek abban, hogy megtudjuk milyen idő várható. Ha kicsit veszélyesebb csúcsra indulunk, menjünk inkább társsal, és az sem árt, ha a menedékházban, szálláson jelezzük, hova tartunk.

Külön veszélyforrást jelentenek a hegyi állatok. Medvétől nem kell tartani, de az alpesi réteken legelésző teheneket jobb messziről elkerülni, mert ha ingerültek, fellökhetnek, megtaposhatnak. A zergék akkor okozhatnak bajt, ha a fejünk fölött ugrálnak a sziklán. Nem egy túrázót sebesített meg az általuk lerúgott kő. Legyen alap, hogy az állatokat ne zavarjuk, tiszteljük a természeti környezetet.

(Forrás: austria.info)