Horvátország gazdag gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, amelyek több évszázados történetet mesélnek el azokból a korokból, amikor görög, magyar (Szlavóniában), török (Horvátország szívében), és olasz (az Isztrián, és Dalmáciában) hatások érték a horvát konyhát. A helyi gasztronómiai örökség, és tradíciók, azok sokszínűsége és gazdagsága a földrajzi elhelyezkedésből ered és ennek megfelelően regionálisan változik a konyha. 

A szárazföld partvonala 1778 km hosszú, a szigeteké pedig további 4057 km Horvátországban. Az ott kialakult mediterrán konyhaművészet az UNESCO által védett szellemi világörökség része. Számos kiváló élelmiszer van, amely a tengerpartra jellemző.

Az Isztrián például az egyik legjobb mediterrán sonkát kóstolhatod, ami nyersebb, lazább, rózsaszínesebb, kevésbé száraz, mint a többi horvát sonka. Különleges állagát és ízét az adja, hogy nem füstölik, hanem érlelés előtt csak szárítják a száraz, hideg mediterrán szélben, a bórában.

Az Isztrián szarvasgombát szarvasgombával ehetsz, és találkozhatsz a híres vadon termő spárgával készült ételekkel is. Ezek az ínyencségek egyébként az Isztria szlovén szakaszán is megtalálhatók, erről nemrég írtunk. 

Osztriga, békacomb és a horvát mandarin

A Kvarner-öböl adottságaiból adódóan a helyi garnéla rendkívül kedvelt. Ha valaki ott jár, ne jöjjön haza anélkül, hogy kóstolta volna, a szokatlanul mélyről, 40-60 méterről felhozott, ezáltal nagyon nagyon szép és húsos rákfajtát. A Mali Ston nevű községben a Boszniából átlépő Neretva folyó mentén pedig a húsos és ízes osztriga a helyi különlegesség. A Neretva völgye azonban nemcsak ezt kínálja. Az ott fogott angolna és a béka is a gurmanok kedvence. A folyó delta torkolatánál pedig az öntözésnek és a kellemes meleg éghajlatnak köszönhetően 10 féle japán mandarinfajt sikerült meghonosítani, így egész évben terem a horvát mandarin.

Az olívaolaj előállítása a mediterrán területeken mind jellemző, de Korcula, Solta, és Cres szigeteken különlegesen magas fokra fejlesztették a technológiát. Pag szigetén a sajtot (Paški sir), Lovranban a gesztenyét, Lika régióban, ahová többnyire a Plitvicei-tavakért megyünk, a bárányt, a horvátországi magyarok által lakott Baranyában pedig a legrangosabb, és legdrágább kolbászfélét a kulent érdemes mindenképpen megkóstolni.

De melyek azok az őshonos főtt ételek, amelyekből feltétlenül enni kell Horvátországban járva? A tengerparti területek friss halakban és tenger gyümölcseiben gazdagok, de az
egyik legismertebb horvát étel mégis a pasticada, mely egy lassan főzött marhapörkölt, ízesítéséhez vörösbort, fokhagymát és szárított gyümölcsöket is használnak. 

A tengerparti városok egyik legkedveltebb étele pedig a brudet egy gazdag, paradicsomos halpörkölt, melyet általában friss tengeri herkentyűkből készítenek. És mutatunk még jó párat olyan ételekből, amelyeket megtalálhatsz a horvát éttermekben, de azokon a tájakon biztosan, ahol évszázados kultúrájuk meghonosodott.

Soparnik

Egy egyszerű, de nagyszerű recept, amely bekerült a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező termékek nyilvántartásába a poljički soparnik, egy vékony tészta, amelyet a spenót rokonával, mángolddal és hagymával töltenek. Az évszázados hagyományokkal bíró fogás a Splittől keletre található Mosor-hegység körüli területről származik.

Az elkészítéséhez használt olcsó hozzávalók miatt böjti ételnek számít, melyet gyakran kínáltak nagypénteken, szenteste napján, vagy mindenszenteket megelőzően. A soparnikot a „komin" nevű nyílt kemencében sütötték. Sütőlapra tették, amit közvetlenül a parázsra helyeztek, majd a tetejét hamuval szórták be. A soparnik akkor volt kész, ha kicsit megpirult a teteje, a hamut pedig lesöpörték róla. Tálalás előtt megkenték olívaolajjal, melybe a teltebb íz és aroma kedvéért áttört fokhagymát kevertek.

Komižai töltött lepény (Komiška pogača)

A komižai töltött lepény egy aromás sós étel, mely nevét a Vis szigeti kistelepülésnek, a Hum hegy lábánál elhelyezkedő bájos Komižának köszönheti. Mivel egy évszázados halászhagyományokkal rendelkező településről van szó, nem meglepő, hogy őshonos étele sózott hallal készül. A komižai pogácsa alapanyaga a kelt tészta, mely vöröshagyma, friss paradicsom vagy forrázott paradicsom, sózott hal, mint amilyen a szardínia vagy a szardella, fűszerek és kapribogyó keverékét rejti magában. A gazdag tölteléke miatt szaftos komižai pogácsát általában kockákra vágják. Kiváló tízóraira uzsonnára, de főételnek is megteszi Jól illik hozzá a vörösbor vagy a sör.

Sinji töltött káposzta (Sinjski arambašići)

Habár a Magyarországon is honos töltött káposztához hasonlítanak, az arambašićik jóval kisebb roládok savanyú vagy friss káposztából borjú- és sertéshús keverékével megtöltve. A közismert sinji szólás szerint a „káposzta teszi az arambaše-kat", amivel a jó savanyú káposzta fontosságát hangsúlyozzák a hagyományos dalmát étel elkészítésénél.

A káposzta leveleit jól felaprított hússal töltik meg, melyet nem darálnak, hanem kisbaltával dolgoznak fel, a masszához pedig apróra vágott szalonnát, pirított hagymát, aprított fokhagymát és petrezselyemzöldet, valamint citromhéjat - és ami a számunkra meglepő, de rendkívül finom ízt adja -, fahéjat kevernek. Az arambašićikat szárított húsdarabokkal vagy szalonnával, valamint aprított savanyú káposztával főzik. Ez a laktató és ízletes étel erőt ad, amikor megkezdődnek az esős őszi napok. 

Dubrovniki mocskos tészta (Dubrovački šporki makaruli)

Minden tájegységnek megvan a maga mocskos tésztája, de a dubrovniki méltán híres. Egy húsmártással készülő ízletes tészta, amelyet gyakran készítenek Szent Balázs, Dubrovnik védőszentjének ünnepe alkalmából. Azokból az időkből származik, amikor a legjobb falat húsokat a mártásból a dubrovniki arisztokrácia részére foglalták le.

A húsos mártás, amellyel az úgynevezett makarula tésztát borították, marha- vagy borjúhúson alapult, attól függően, hogy éppen mi volt elérhető. A hús nélküli tésztáról, amelyet csak mártás fedett, azt mondták, hogy azok bekoszolódtak, azaz „mocskosak" lettek, ennek a kifejezésnek köszönheti ez a hagyományos étel is a nevét.

Likai kenyér (Lički kruh)

A ropogós és meleg likai kenyér elkészítéséhez a háziasszonyok a vízimalmok két őrlő köve között megőrölt gabonafélékből nyert régimódi, teljes kiőrlésű lisztet szerezték be. A leggyakrabban kukoricalisztből készült ez a kenyér, eleinte sült hamuval és parázzsal lefedve, majd a peka, avagy a kovácsoltvas sütőedény megjelenésével külön specialitássá vált. Amikor kicsit kihűlt, a frissen sült házi kenyeret szeletekre vágták, és sertészsírral kenték meg a háziasszonyok, vagy fűszerezett olívaolajba mártogatták, de ideális körete volt a húsos ételeknek is.

Zagorjei strukli (Zagorski štrukli)

A horvát Zagorje hagyományos ételkülönlegessége a štrukli vagy štruklji, amelyet minden háztartásban készítettek a könnyen elérhető hozzávalókból. A horvát szellemi kulturális örökség körébe tartozó ételt többféle módon lehet elkészíteni, főzéssel és sütéssel, édesen és sós ételként egyaránt.

A tehéntúróval töltött alaptésztát használják fel minden elkészítési módban, azonban amíg a sós vízben főzött štruklikat olvasztott zsírral és zsemlemorzsával tálalják, vagy illatos levesben kínálják, a sült štruklikat még a sütés előtt tejszínnel öntik le.

Horvátországban a turizmussal lépést tartva, a gasztronómia is rohamléptékben fejlődik. Országszerte minden igényt kielégítő luxuskörülmények, fantasztikus ízek és élmények várják már azokat is, akik Michelin csillagos élményekre vágynak. 10 egycsillagos Michelin étterem, 14 Bib Gourmand-díjas és három Zöld csillag-díjas egység található az országban. 

Abbázia fényével vetekedett ez a régió

És hogy hová menjünk idén nyaralni a horvátoknál? A Kvarner-öböl máig egyik legnépszerűbb üdülőhelye a Nova Vinodolski Riviéra nagy turisztikai hagyományokkal rendelkezik. A terület örökzöld növényzetének, kellemes mediterrán éghajlatának, tiszta levegőjének és tengervizének köszönhetően 1878-ban Abbázia mellett a régió egyik legjobb üdülőhelyévé nyilvánították. Változatos strandjai valamennyi korosztály igényeit kielégítik, jól karban tartott kerékpár- és túraútvonalainak köszönhetően az aktív kikapcsolódás kedvelői előszeretettel választják. A terület központja, az azonos nevű Novi Vinodolski gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, jelképe a Szent Fülöp és Jakab templom, és a bástyás Frangepán-kastély. A farsangi időszakot felölelő hagyományőrző karnevál a városban nemzetközileg is ismert. Bővebb információ a régió honlapján.