De nem csak a Srí lankai lakosok és a turisták, hanem az UNESCO is felismerte a látványosság nagyszerűségét, és a Világörökség részévé tette. A Dambulla város közelében található helyszín Dél-Ázsia egyik legjobban megőrzött várostervezési példája és egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. Szigirija romjai között ősi fellegvárat, palotákat, árkokat, bástyákat, sziklába vésett vízgyűjtőket, kerteket, egy oroszlánkaput, egy tükörfalat és falfestményeket láthatunk.

A szikla történtete Kásjapa király (477-495) uralkodásának idejére nyúlik vissza, aki ezt a helyet választotta új fővárosának. Palotáját az itt található szikla tetejére építtette, és falaira színes freskókat rajzoltatott. A felfelé vezető útra egy hatalmas oroszlánt készíttetett, mely kaput formázott meg. Erről az építményről kapta nevét a hely.

Az oroszlán mancsai között indulva galériákon és lépcsőkön juthatunk fel a szikla tetejére. Hát nem lenyűgöző? Az oroszlánlábak felett méretes faragott oroszlánfej meredezett, amely azonban sajnos nem maradt fenn.

Tükörfal és festmények 

Állítólag ez a téglából épült, eredetileg fehér vakolattal ellátott sziklafal olyan mértékben fel volt finomra polírozva, hogy amikor a király arra sétált, láthatta benne a tükörképét.

De nem csak magát szerette nézegetni, hanem valószínűleg a sziklafalra festett festményeket is nap mint nap megcsodálata. John Still brit régész úgy vélte, hogy a hegy teljes felülete egy hatalmas képgaléria, ami talán a világ leghatalmasabb festménye lehet. A freskók egymás mellé téve ugyanis be tudnák teríteni a szikla teljes, 140 méter magasés 40 méter széles nyugati oldalát.

A színes falfestményeken 500 női alak szerepel. A homlokzati sziklarészen túl, a barlangok mennyezetein is láthatunk rajzokat.

A világ legrégebbi kertjei

A szikla nyugati oldalán találhatók Szigirija legfontosabb látványosságai, a kertjei. Dél-Ázsia legjobban megőrzött vízi kertjei egyben a világ legrégebbi parkosított kertjei is, melyek a szándékos szimmetria és aszimmetria zseniális kombinációját alkotják. A kertekben egykor művészien megtervezett medencék, szökőkutak, patakok és pavilonok álltak. Meglepő módon ezeknek a kerteknek nem az elrendezésük a leglenyűgözőbb, hanem az, ahogy működtek.

Ezeket a vízrendszereket a hidraulikus energia, a földalatti alagútrendszerek és a gravitációs erő alkalmazása miatt mérnöki csodának tekintik, amely látványos medencék és szökőkutak rendszerét hozta létre, és csaknem 1500 évvel később is működnek. Hihetetlen, de a szikla lábánál elterülő kertek a szikla tetején álló esővizes medencékből is kapnak vizet. A víz ugyanis a sziklába vágott lefolyón keresztül a földalatti vezetékrendszerbe jut, hogy segítse a kertek vízellátását. 

Az elmélet szerint Kásjapa király családja használta ezeket a szökőkutakat és medencéket, különösen a Szigirija tetején lévő nagy tavat, melyet úszómedencének terveztek, hogy menedéket nyújtson a forró dél-ázsiai napsütésben. A medencében kőlépcsők vezettek a vízbe. 

Az 5. század fontos vendégei a lenyűgözően kialakított kertek és kutak között sétálva jutottak el a palotához vezető több mint 1200 lépcső kiindulópontjához, ahonnan elindulhattak a szikla tetejére.
A király erről az édeni helyről uralkodott 495-ig, amikor elhagyta, és a helyszínt évszázadokon keresztül buddhista kolostorként használták. 

Minden jó, ha végre feljutottunk

A hatalmas kőoroszlán mancsai mellett elhaladva több mint 1200 bizonytalan lépés végén felérve a magasba, a központi palota romjain sétálhatunk, ahol esős időben megtelik a nagy medence, amiben most már természetesen nem lehet megmártózni, ahogy azt régen tették.

De így is megéri megmászni a sziklát. A régmúlt történelmi látnivalóin túl a jelenben is elmerülhetünk. Fentről ugyanis csodálatos látványt nyújtanak a szikla lábánál álló vízi kertek és a zöld dzsungel a kék horizonttal.

 (Forrás: sigiriyafortress.com, bbc.com, wikipedia.org, adventuresofjellie.com)