Szent Ilona egy kicsi, sziklás sziget az Atlanti-óceán déli részén, mely jó okkal nem látott sok embert a múltban: ez ugyanis az egyik legtávolabbi lakott hely a világon. A szigetnek alig több mint 4000 lakosa van, területe pedig kisebb, mint a Csepel-sziget fele, mégis, ha valaki eljut idáig, természeti csodák sokaságára bukkanhat, és a világ legidősebb lényével is találkozhat.
Nem egy sétagalopp
Egészen 2017-ig öt éjszakába telt hajóval elérni a brit tengerentúli területet, amely majdnem félúton van Dél-Afrika és Brazília között. Ma a heti rendszerességgel közlekedő kereskedelmi járatokkal és a nagy sebességű internet közelmúltbeli megjelenésével a kormány azt reméli, hogy új életet lehelhet a turisztikai ágazatba, amely 2023-ban mintegy 2100 utazót fogadott.
Az időjárás kiszámíthatatlan, és időnként a készletek is elfogynak, márpedig a sziget 1930 kilométerre van a legközelebbi kontinenstől.
Emma Phillips szerint – akinek a férje, Nigel Szent Heléna kormányzója – nem a tipikus nyaralók, hanem azok az utazók keresik fel a szigetüket, akiknek valódi vágyuk, hogy világot lássanak, és tapasztaljanak.
„Fel kell készülnöd, hogy mindezt elfogadd" – mondja Emma. Ugyanakkor szerinte barátságos helyi lakosok, gazdag történelem és természeti csodák várják az ideérkezőket. „Nyitott elmével jöjjenek!" – tanácsolja.
A főváros, Jamestown az új és a régi eklektikus keveréke. A brit gyarmati épületekben kiskereskedelmi és élelmiszerboltok találhatók, de akad még néhány DVD-kölcsönző is.
A sziget keskeny útjai és hajtűkanyarjai nem valók kezdő sofőröknek. Aki biztos magában, kölcsönözhet autót, csak gyorsan szokjon át a bal oldali vezetésre! Ellenkező esetben a taxi a legjobb választás a szigeti kalandokhoz.
Egy kilátással teli edzéshez hasonlítható a város szélén fekvő Jákob lajtorjájának hívott 699 lépcső megmászása. A 600 méter magasra nyúló lépcső eredetileg egy szamaraknak kialakított út volt, amelyet áruszállításra használtak a város és a fenti sziklákon lévő erődítmények között.
Az éghajlat és a táj valóban rendkívül változatos: a hűvös trópusi erdőktől a napsütötte, hullámzó gyepekig és a szélfútta vulkáni sziklákig mindent meg lehet itt találni. A sziget két tucatnyi festői ösvényével a túrázók minden igényét kielégíti.
Napóleon utált itt élni
Szent Ilona leginkább Bonaparte Napóleon 1815-től 1821-ig, haláláig ott töltött száműzetési helyszíneként ismert, mely számos műemléki hellyel rendelkezik a francia császár tiszteletére. A látogatók bejárhatják jamestowni otthonait és megtekinthetik eredeti nyughelyét. Földi maradványait 1840-ben visszavitték Franciaországba.
Napóleon gyűlölte a szigetet és az angolokat, amiért ide száműzték. Azért adta meg magát a waterlooi vereséget követően a briteknek, mert bízott a nagy-britanniai menedékben, ám azok erre a távoli helyre küldték, mert nem akarták megkockáztatni újbóli szökését, és a vészterhes napóleoni háborúk fellángolását.
A sziget a maga kopárságával olyan lehangoló volt számára, hogy a császár napjai méla egyhangúságban teltek, ráadásul a szabadságát is korlátozta a kissé paranoid Hudson Lowe kormányzó.
Jonathan, a sziget másik híressége
A fővároshoz közel, délre található Plantation House egy nagyszerű kastély, amelyet 1792-ben a British East India Company épített. Jelenleg ez a kormányzó hivatalos rezidenciája, melyben királyi portrék és eredeti bútorok találhatók, köztük antik porcelán és egy csillár Bonaparte végső otthonából. Jól ápolt udvara pedig a sziget egyik leghíresebb lakójának, egy Jonathan nevű tiszteletreméltó teknősnek ad otthont.
A hozzávetőlegesen 192 éves Jonathan a Guinness Rekordok Könyve szerint a létező legidősebb szárazföldi állat. Az ikonikus lény átélte az amerikai polgárháborút, Viktória brit királynő uralkodásának nagy részét, a Szovjetunió felemelkedését és bukását, valamint két világháborút. E hosszú idő alatt több királyi uralkodóval is találkozott, köztük II. Erzsébet királynővel, aki 1947-ben kereste fel a szigetet.
"Ha Szent Ilonán jársz, az emberek általában két dologról tudnak: Jonathan teknősről és Bonaparte Napóleonról" – mondja Teeny Lucy, aki több mint egy évtizede a teknős egyik gondozója, és nem is tudja eldönteni, ki a nagyobb híresség.
A teknősről és különleges életéről bővebben itt írtunk.
Egyedi az állat- és növényvilága
A sziget egyéb látványosságai közé tartozik az ördögráják és cetcápák megfigyelése, amelyeket decembertől márciusig gyakran észlelnek. Júniustól decemberig púpos bálnákat is lehet látni a partok mentén.
Januárban a St Helena lile fészkelőszezonja van, mely madár csak ezen a szigeten található meg az egész világon.
Növényritkaságok is megtalálhatók itt. Több mint 500 faj sehol máshol nem él a Földön, köztük 45 virágos növény és páfrány. Szinte hihetetlen, hogy Napóleon nem látta meg a szigetben a természet szépségét, pedig az alábbi kisfilmben bőven van min ámuldozni.
A Blue Point Trail mentén lenyűgöző kilátás nyílik a Sandy Bayre, a Sperry-szigetre és a Castle Rockra. A sziget híres, szív alakú vízesése is a túrázók kedvenc helye, amely csak télen és kora tavasszal zúdul le a hegyoldalról.
A szigeten a kávé ínyencei előszeretettel keresik a St Helena kávébabot, amelyet exportköltségei és egyedi származási státusza miatt gyakran a világ egyik legritkább és legdrágább fajtájaként emlegetnek.
Az interneten fél fontonként 150 dollárért árulják. Tökéletes klímájuk van hozzá, és saját maguk készítik. Egyéb helyi kulináris élvezetek közé tartozik még a plo (a curry és a spanyol paella keresztezése), a friss halpogácsák és a kókuszujjak néven ismert, élénk rózsaszín színű cukormázas piskóták.
(Forrás. Independent, Wikipedia)