Aki egy kicsit maga mögött hagyja a tengerpartot és az Isztriai-félsziget szívébe látogat, egyedülálló élményekben lehet része. A félsziget belső területe még felfedezésre váró rész, melyet még nem rohamoztak meg a tömegek.

Manapság Terra incognita-ként is emlegetik, amely a régi térképészetben az ismeretlen, felfedezetlen területeket jelölte. Itt igazán megtapasztalhatjuk a horvát települések magával ragadó hangulatát.

Kisvárosai évszázadokon átívelő történelem lenyomatai, lenyűgöző tájba olvadva készen arra, hogy felfedezzék őket. Az Isztriai-félsziget városkái egymás mellett helyezkednek el az úton, így akár egy nap alatt is bejárhatjuk és felfedezhetjük mindet.

A szurdok szélén épült erődtelepülés, Pazin

Az Isztria központjában található Pazin, 130 méter magas sziklára épült erődtelepülésként emelkedik ki környezetéből és a félsziget közepén helyezkedik el. A középkori városka a Pazin szurdok fölé magasodik, és meseszép kilátást nyújt a környező vidékre. A város jelképe a Pazin-kastély oldalában tátongó 100 méter mély és 20 méter széles szakadék, ami a Pazinčica-patak szurdoka, víznyelő és barlang, mely eltűnik és több kilométerrel később, a Lim-fjordban tűnik elő újra.

A szakadékhoz két irodalmi mű is kötődik. A vélekedések szerint Dante Isteni színjátékában a Pokol kapuját innen mintázta. Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében pedig a tömlöcben raboskodó gróf a szakadék vizébe vetve nyeri vissza szabadságát.

Hum, a világ legkisebb városa

Pazintól északra található Hum, a világ legkisebb városa, mely valódi kuriózum. Szűk utcái, kereken kettő, és középkori hangulata olyan érzést kelt, mintha megállt volna az idő. Szó szerint, hiszen az elmúlt 1000 év során szinte semmit sem változott itt, a városban a 11. század óta szinte egyetlen új épületet sem húztak fel, így teljesen megőrizte kora középkori jellegét.

A megóvott városfalakon belül csak két utcácska helyezkedik el, két templom és egy konoba (vendéglő), ahol az évszázados receptúra alapján készített biska (fagyöngy) pálinka iható. Hum kis területe ellenére érdekes helytörténeti múzeumot és galériát is rejt, melyek bemutatják a város történelmét, kultúráját és művészeti örökségét.

A város bejáratánál rögtön találkozhatunk egy szeszfőzdével is, ahol a díjnyertes horvát Karbun gint, illetve a szintén számos aranyérmet elnyert Teranino likőrt készítik. Utóbbi családi receptúra alapján, Teran szőlőből előállított vörösbor gyümölcspárlat, titkos hozzávalókkal fűszerezve.

A horvát Párizs, Grožnjan

Észak-Nyugat felé haladva egy fennsíkon található Grožnjan művészközössége, az „Isztriai Párizs", ahol a művészet és a kreativitás szabadon szárnyal. A szelíd isztriai tájban fekvő település, és a festői vidék inspirációt nyújtanak a művészeknek és a látogatóknak egyaránt, miközben az utcákon sétálva az ember szinte megérzi a kreatív energiák pulzálását.

Grožnjan is középkori városka, mely bájos tereivel, hangulatos, szűk utcácskáival, ódon mediterrán házaival, számtalan képzőművészeti galériájával méltán foglal el előkelő helyet a térség látványosságai között. A városfalak mellől bámulatos panoráma nyílik a környező borvidékre míg a kör alakú óvárosban kellemes, helyi ízeket kínáló vendéglők, kávézók sorakoznak az egymást követő művészeti galériák ritmusát meg-megtörve. A város jazz fesztivállal és számos zenei programmal várja a látogatókat.

Labin nyáron a művészet köztársasága

Labin az Isztriai-félsziget keleti oldalán, a tengerhez közel fekszik. Az óváros a hegy tetejéről lenyűgöző kilátást nyújt a Kvarner-öbölre és a szőlőkkel borított domboldalakra. A városban nemcsak a középkori és barokk történelmi emlékeket fedezhetjük fel, de kulturális eseményekkel is szolgálnak az ott élők. A komolyzene kedvelői a „Kulturális Nyár" alkalmával élvezhetik a koncerteket, és számos művészeti élményt tartogat a „Labin Art Republiqua" (Labin Művészeti Köztársaság) elnevezésű rendezvény is. Az óvárosban remek éttermek és elsőrangú pizzériák várják a vendégeket.

Učka Natúrpark, a természetjárók paradicsoma

Ha inkább aktív kikapcsolódásra vágyunk, az Učka Natúrpark a lehetőségek tárházát kínálja számunkra. A vidék a hegyek és az erdők birodalma, ahol a természet szépsége mindenkit magával ragad. A természetkedvelők, túrázók és sziklamászók számára egyaránt számtalan túraútvonalat, lehetőséget kínál, amelyeken keresztül felfedezhetjük a helyi növény- és állatvilágot és gyönyörködhetünk a lenyűgöző panorámában. A tenger közelségének köszönhetően a hegy sajátos éghajlati viszonyai kedveznek a buja erdős növényzetnek, mely számos ritka és védett növény- és állatfajnak ad otthont.

A hegység legmagasabb pontján, a Vojak-csúcson egy jellegzetes kőtorony és csillagvizsgáló található. A torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Rijekára, és a Kvarner-öbölre. A Vela Draga óriási sziklaoszlopaival és sziklafalaival az Učka-hegység északnyugati lábánál fekszik, és nem véletlenül az alpinisták kedvence: Horvátország egyik legegyedülállóbb geomorfológiai látványossága, melyet vízfolyások vájtak a puha mészkőbe.

Osztriga, szarvasgomba, vadon termő spárga, jó borok

Az Belső-isztriai túra nem lenne teljes a helyi gasztronómia és a borok felfedezése nélkül. A félsziget konyhaművészete ötvözi a kontinentális és a mediterrán ízvilágot. Emellett a népi és a polgári konyha, valamint a fine dining nagyszerűen kiegészítik egymást, ami nem csoda, hiszen olyan közös, védjegyszerű, csúcsminőségű értékeken alapulnak, mint az autentikus tésztafélék, az osztriga, a rákok, a nemes halak, a fehér és fekete szarvasgomba, a vadon nőtt spárga, az isztriai szárított sonka (pršut), a szalonna, kolbász és ombolo (isztriai sertéskaraj), illetve az apró és nagy vadak. 

Az étkezés itt általában egy kis pohárka biska, mézespálinka, vagy rutapálinka lehajtásával kezdődik. Aztán jöhetnek a halak, tenger gyümölcsei, kukoricaleves, isztriai szarvasgombás tészta, vadasok, füstölt kolbászok, vadspárgás omlett, és sajtok. A helyi tavernák és éttermek a legfrissebb, legízletesebb helyi fogásokkal várják az utazókat, de az Isztrián létesültek az első horvát luxuséttermek is.

A térség dombjait szőlőültetvények borítják, ahol a helyi borászok szenvedélyesen ápolják a régi hagyományokat, és készítik a minőségi borokat.

Egy-egy bortúra során az utazók betekintést nyerhetnek a borászatok életébe, évszázados történetébe és megkóstolhatják a legjobb helyi borfajtákat.

A Belső-Isztria felfedezése során az ember különleges utazásra indulhat, ahol a történelem, a kultúra, a természet és a gasztronómia találkozik.Nagyot tágul a horvátországi élmények tárháza azok számára, akik a kék hullámok mellett ezekre is kíváncsiak. 

(Forrás: A Horvát Idegenforgalmi Közösség médiaképviselete, az Aviareps)