Mindenkitől azt hallom, hogy Londonba csak akkor éri meg kimenni, ha van legalább egy heted az ott tartózkodásra. Ezt valljuk be, sok dolog gátolhatja meg: idő, pénz és különböző nehézségek. Mi időszűkében bevállaltuk Londont egy 3 napos utazással, és azt kell mondjam, cáfolni tudom a cikkem elején lévő állítást. Tartsatok velem!
Megéri felkelni hajnalban!
A legnagyobb mumusunk természetesen még így is az idő volt a nyaralás alatt. Szerencsére tudtunk foglalni egy olyan gépet, ami 5:45-kor indult Magyarországról, így az időeltolódás miatt reggel 7-re már kint is voltunk Londonban, tehát volt egy egész napunk a nevezetességekre. Ezután egy igazi erőltetett menet vette kezdetét.
Meg sem álltunk estig
Előre elkészített lista mentén haladtunk – ami nyilván menet közben változott – de így még több dolgot bele tudtunk sűríteni az időbe. A reptértől a National Express-el jöttünk, ami mivel vonat, ezért sokkal gyorsabb, mint a busz. 45 perc alatt elértünk a Liverpool Streetig, onnan pedig metróval eljutottunk a Szent Pál megállóig, ahonnan egy hosszú séta vetté kezdetét. A gyönyörű Szent Pál-székesegyházat csak kívülről tudtuk megnézni.
Ezt követően a Milleniumi hídon áthaladva eljutottunk Bankside-ba.
Innen tökéletesen láttuk a Temzét és az azon áthaladó hajókat, majd tovább sétálva megláttuk a Shakespeare's Globe színházat. Ez rekonstrukciója az eredeti Globe-nak, amelyet Shakespeare és társai építettek a 16. században. A színház nem csupán egy helyszín a különböző színdarabok előadására, hanem egyfajta időutazás is, amely visszarepít minket a reneszánsz Angliába.
A London Bridge-en áthaladva elsétáltunk a Sky Garden-be, a séta alatt pedig fantasztikus kis eldugott éttermeket, pubokat találtunk.
A Sky Garden tetejére ingyenes felmenni, azonban előre kell foglalni időpontot, amit ide kattintva tehetsz meg. Egy kis sorban állás után beszálltunk a liftbe, ami felrepített minket 150 méter magasba, a 34. emeletre, ahol egy oázis van kialakítva, ahonnan ki lehet lépi a teraszra. A kilátás minden várakozást megér. A kilátón kívül egy étterem is van a Sky Gardenben, de vigyázat, borsos árat kérnek el érte.
A kilátóból a The Tower of Londonhoz vezetett az utunk, ami nem csupán egy egyszerű várfal vagy erőd, hanem egy történelmi emlékmű, amely a város egyik legismertebb jelképévé vált. Az épületegyüttes rengeteg szerepet töltött be az évszázadok során: börtön, kincstár és hadi erőd is volt egyben.
Aki valamennyire képben van Londonnal, az tudja, hogy most mi következik. A Tower Bridge az egyik legfelkapottabb hely Londonban, a legtöbb Londont bemutató képen szerepel. Azt kell mondjam, megértem a hypeot körülötte, hiszen lenyűgöző látvány.
Ennél a pontnál már a hasunk vezetett, egészen a Borough Marketig. Ez egy piac, ahol ki vannak alakítva teraszok, hogy a rágcsák mellett rendes ebédet is tudjunk fogyasztani.
Ebéd után metróra szálltunk, és elmentünk London másik legfelkapottabb helyszínéhez: a Big Benhez. Mondanom sem kell, hogy tömegnyomor volt a város ezen részén, lépni is alig lehetett a sok embertől. A látvány azonban kárpótolt minket mindenért.
Aznap ez volt az utolsó kirándulásunk, mert itt már nem éreztük a lábunkat. Körülbelül 20 kilométert gyalogoltunk, mindent láttunk, amit arra a napra terveztünk – sőt, még többet is.
2.nap
A második kirándulós napunkon több időt töltöttünk el bizonyos helyeken, és félbeszakította az előre betervezett Harry Potter Studió – amiről hamarosan egy másik beszámoló is érkezik –, így a többit másnapra terveztük.
A Trafalgar tér volt a kiindulási pontunk – ami sajnos a Szent Patrik nap miatti készülődések miatt le volt zárva. Várost néztünk, megtapasztaltuk a belváros zaját és tömegét. Ellátogattunk a Chinatownba is, ami bár csak pár utca, azonnal másik világba csöppentünk. A díszített utcák, a színes terek mind-mind elkápráztattak minket, és olyan hangulatba hoztak, amit kár lett volna kihagyni.
Ezen a helyen számos program van azoknak az embereknek, akik szeretnek nézelődni, vásárolgatni: több emeletes Lego, M&M's bolt, játékboltok, designer ruhaboltok, így ez akár egy egész napos program is lehet.
Itt már késő volt, így elindultunk hazafelé.
Másnap reggel egy igazi angol reggelire vágytunk, ezért betértünk az első igényesebb helyre. A reggeli fantasztikus volt, rengeteg íz volt egy tányéron, mégis összepasszoltak. Először féltünk megkóstolni a tejes teát, de úgy voltunk vele, ha már itt vagyunk, miért ne. Ízében nem volt nagyon más, egy kis utóíze volt, de egyáltalán nem olyan borzasztó, mint amire számítottunk.
Teli hassal vágtunk neki az újabb látnivalóknak. Az első megállónk a Buckingham-palota volt, ahol éppen őrségváltás zajlott. Eleinte szakadt az eső, de szépen lassan elállt, így teljesen élvezetes volt, bár rengeteg ember volt a helyszínen. Az őrségváltás gyorsan lezajlott, miközben lovas rendőrök felügyelték a helyszínt, ami még inkább hozzáadott a programhoz.
Miután megnéztük az őrségváltást, elsétáltunk a pár percre lévő Viktória-emlékműhöz, ami a brit birodalom egykori uralkodójáról, I. Viktória királynőről lett mintázva.
A Buckingham-palota előtt található St James's Park már mielőtt elindultunk, benne volt a terveinkben, hiszen mindenhol azt beszélik, hogy rengeteg ott a mókus. Mi az esős idő miatt picit féltünk, hogy nem fogunk látni egyet sem, de szerencsére ők már hozzászoktak ehhez a időjáráshoz, rengetegen voltak, és verekedtek a bedobott magvakért.
A következő megállónk Camden volt, egy sokszínű és vibráló kerület Londonban, amely híres a kulturális sokszínűségéről, az utcapiacairól és az alternatív életstílusáról.
A Camden Town nevű városrész a legismertebb része ennek a kerületnek, ahol az utcai művészet, a vintage boltok és a különleges éttermek alkotják az utcaképet. A piacon megtalálhatók a divatos ruháktól kezdve, az ékszereken át, antik tárgyakig minden. A környék a zene szerelmeseinek paradicsoma is, hiszen számos klub, koncertterem és fellépőhely található itt, ahol mindenféle zenei stílus képviselteti magát. Itt aztán tényleg sokszínűek az emberek, egy teljesen más világ, mint London többi része, de ezt meg kell tapasztalni, elmesélni úgysem lehet.
Camdenben sokat el lehet időzni, mi is ezt tettük egészen addig, hogy már el kellett indulnunk a reptérre.
Összességében amit mi meg szerettünk volna nézni, az sikerült így, három nap alatt is, természetesen sok-sok sétával, de megérte. Így meg tudom cáfolni a cikkem elején leírt állítást, akkor is megéri London, ha csak picit tudunk ott tartózkodni. Egy biztos: még visszamegyünk!
Közlekedés
Londonban konkrétan bárhova el lehet jutni, minden sarkon metrómegálló van, ahol pedig nincs, ott busz és vonat közlekedik. Mivel mi csak három napot voltunk kint, így nem lett volna érdemes Oyster kártyát venni, ezért a PayPassos megoldást választottuk. Nem kell más, csak egy bankkártya, amit oda tudsz érinteni a bejáratnál lévő kapuhoz, ami ezt követően átenged. Mint Londonban mindennek, ennek is borsos ára volt – még így is, hogy majdnem mindenhova sétáltunk, és alig tömegközlekedtünk – minden napra négyezer forint körüli levonásunk volt. Itt érdemes virtuális kártyával, például Revoluttal fizetni, mert minden külföldön indított tranzakciónak otthon külön extra banki költsége van.
Az időjárás
Az idő Londonban teljesen kiszámíthatatlan, így volt ez március 15-én is. Egyszer úgy fújt a szél, hogy a téli kabátom sem volt elég, majd szakadt az eső, két perc múlva pedig kisütött a nap, és elképesztő meleg lett. Második nap tökéletes időnk volt, azonban harmadik nap reggel 10-ig szakadt az eső. Ha itt jártok, készüljetek kapucnival, meleg kabáttal, esernyővel.
A beszámoló második része a Warner Bros. studióról hamarosan érkezik, maradjatok velünk!
Képek: Tuboly Alexandra, Csöbör Tamás, Shuttertock