Persze a legjobb mind a két várost megnézni, de egy kis portugál életérzésért egészen nyugodtan utazhatunk közvetlenül Portóba, garantáltan le leszünk nyűgözve! Ide is indul fapados járat Budapestről, itt is megcsodálhatók a jellegzetes portugál azulejo-csempék, mindenütt kapható pastel de nata, van óceánpart, de amiben egy kicsit kényelmesebb, mint Lisszabon, hogy akár gyalog is bejárható. Vannak akik emiatt jobban is kedvelik a fővárosnál. A Harry Potter rajongók meg más okból is! Olvass tovább, és kiderül miért!

1. A gránit ezer arca a Ribeira negyedben

A város felfedezését kezdjük a Ribeira negyedben, mely Porto központjának számít. Az UNESCO világörökség részét képező városrészben középkori sikátorok labirintusa kanyarog le egészen a Douro-folyóhoz és a part menti sétányhoz. Az út mentén karcsú, pasztell színű házak és barlang szerű tavernák sorakoznak. A legtöbb helyről csodás kilátás nyílik a város másik látványosságára, a Ponte de Dom Luísra nevű hídra, és a folyó túloldalán húzódó Vila Nova de Gaiára, mely egy különleges borvidék a városban.

A portói városkép hasonló, mint a fővárosé, csak kicsiben. Ugyanúgy dombra települt, mint Lisszabon, és hasonló stílusú, színes épületek sorakoznak az út mentén, amelyekben parafából készült termékeket áruló szuvenírboltok váltják a csempeboltokat. De míg Lisszabonban inkább a mészkő és a márvány fehérsége keretezi a színes azulejó-csempékkel díszített épületeket, addig a portói házak gránitból készültek. Jól szemlélteti a tipikus építőanyagot a város ikonja, a portói katedrális, amelynek alapkövét a 12. században tették le, gránitból. Ez a szürke színű kő egy kissé kísérteties, öreg, sötét hangulattal ruházza fel a várost.

Mi október végén voltunk ott, épp egy olyan hétvégén, amikor viharos szél fújt, és sötét felhők gyülekeztek az égen. A sirályok vijjogva köröztek a templomtornyok körül. Nem azt a napfényes Portót láttuk, amit a stockfotókról ismerünk, de jól állt neki ez a sötétség: el tudtuk volna képzelni egy horrorfilm díszleteinek. Érdemes ezt az arcát is megtapasztalni, nem csak a fotókról ismert nyárias Portót látni!

Még ilyen időjárási körülmények között is egészen magával ragadó, ahogy a természet utat tör magának az öreg kövek között.

Portó éghajlata az Atlanti-óceán közelsége miatt enyhe és páradús, ezt pedig nagyon kedvelik a különféle páfrányok. Megtelepszenek a gránit falakon, a kövek közeiben, az öreg háztetők cserepein, mindenhol, mint a mohák.

2. Kiállítás múzeum nélkül

Ebben a városban nem kell feltétlenül múzeumra költeni, hiszen a város színes kerámiacsempéi – a portugál kultúra emblematikus alkotásai – bőven nyújtanak izgalmas látnivalót; ráadásul az utcán eredeti helyükön, eredeti funkciójukban, és nem egy múzeum mesterséges környezetében láthatjuk. A csempék mindenütt ott vannak: nemcsak az épületek homlokzatain, hanem a padokon, utcatáblákon és szökőkutakon is. Érdemes a keresésük közben kicsit elveszni a városban. 

Vannak közöttük tipikus mediterrán színekben pompázó, bonyolult geometrikus mintákat és virágokat ábrázoló darabok, de a legmagasabb művészi színvonalúak a fehér alapon kék figurális ábrázolások. Ilyeneket láthatunk például a São Bento vasútállomáson, ahol a portugál történelem jeleneteivel borították be a falakat. De láthatóak az Igreja do Carmo 18. századi barokk templom és a Capela das Almas kápolna külső falán is – ez utóbbinak egész felületét Alexandriai Szent Katalin és Assisi Szent Ferenc életének jelenetei díszítik.

3. Sétálj át az I. Lajos hídon kétszer!

Az I. Lajos portugál királyról elnevezett kétemeletes vashídon (Ponte de Dom Luis I.) alul és fölül is végig lehet sétálni. Az alsó szint közvetlenül a Ribeira negyedből indul, itt autósok is közlekedhetnek, míg a felső szint – ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra – csak a gyalogosok és a vonatok számára járható. A híd a 19. század második felében épült, nagyjából egy időben az igen hasonló kinézetű Ponte D. Maria vasúti híddal, amelyet a párizsi Eiffel-torony építőmérnöke, Gustave Eiffel tervezett.

4. Harry Potter rajongók, figyelem!

Nem ingyenes program, de a Harry Potter-rajongók biztosan nem fogják sajnálni az 5 eurós belépőt a Livraria Lello könyvesboltba. Állítólag ez a könyvesbolt ihlette Roxfort könyvtárát J. K. Rowling regényében, aki a 90-es években Portóban dolgozott. Az 1906-ban készült, neogótikus homlokzatú, eklektikus és Art Noveau-stílusú enteriőrrel, karmazsinvörös, spirális lépcsővel ellátott könyvesboltnak valóban van egy kísérteties aurája. Ha úgy döntötök, hogy bementek, a boltban le tudjátok vásárolni a jegyeteket.

5. A legendás portói

Portót senki sem szeretné úgy elhagyni, hogy nem kóstolta meg a portói bort. A legelegánsabb ezt valamelyik folyóparti borospincében megtenni. Az édes desszertbort a Douro folyó felső folyásánál, Portótól mintegy 100 km-re termő szőlőből készítik, és Porto mellett, a folyó túlpartján lévő Vila Nova de Gaia nevű település pincéiben érlelik. A portói oldalról nézve láthatók a különböző márkák cégérei: Dows, Grahams, Taylors, Sandeman.

6. Egy romantikus este a naplementében

Porto aranyszínű naplementéi úgy vonzzák az embereket, mint a mágnes. Még helyiként sem lehet megunni azt az arany fényt, amivel a lemenő Nap be- és feltölti a várost, mikor elkezd leszállni az este. A napimádók általában a folyóparton gyűlnek össze. Ha követjük a tömeget napszálltakor, akkor biztosan megtaláljuk a Jardim do Morro lejtőit, ahonnan káprázatos kilátás nyílik Porto látképére.

7. Korzózás az óceánparton

Ez egy egészen hihetetlen város abból a szempontból, hogy néhány buszmegállóra az óvárostól közvetlenül a vadul hullámzó óceán partján találhatjuk magunkat. Egy olyan városrészben, ahol bármerre is járunk, mindenütt hallatszik a víz morajlása, ahol az utcák között sétálva időnként feltűnik a tomboló víztömeg. Hosszú parti sétányon korzózva bámulhatjuk, ahogy a hullámok a sziklás-homokos partokat nyaldossák, ahogy a sirályok zsákmányért köröznek a part menti vizek felett. El tudunk képzelni ennél hangulatosabb helyet, hogy fussunk vagy sétáljunk egyet?