Egészen pontosan Walter Tschinkel, a Floridai Állami Egyetem biológusa volt az, aki egy afrikai vakációja során kitekintve repülőgépe ablakából, rácsodálkozott az alatta elterülő, szokatlan látványt nyújtó körökre. Hazatérve műholdfelvétel-sorozatokon keresztül tanulmányoznyi kezdte a látottakat, a képek pedig azt mutatták, hogy idővel egyes ilyen körök eltűntek, másutt viszont újak képződtek. Ez arra utalt, hogy ezek a körök valamilyen módon "élnek". Ugyanakkor nem tudott rájönni, miért jönnek létre az alakzatok.

Walter Tschinkel munkáját a Hamburgi Egyetem ökológusa, Norbert Jürgens folytatta. Ő 2006-ban utazta be Afrikát, hogy felderítse a tündérkörök titkát. A terepen tett 40 kutatóút és a tündérkörökből vett mintegy 1200 mintából arra a következtetésre jutott, hogy a homoki termeszek (Psammotermes) felelősek kialakuásukért, amik alulról elrágják a fűszálak gyökereit. Csakhogy a gyakorlatban egyetlen ilyen esetet sem figyelt meg, így elméletét nem tudta igazolni.

Újabb körök, újabb rejtélyek

2014-ben egy másik sivatagi környezetben, Nyugat-Ausztráliában is tündérköröket találtak, majd elkezdték ezeket a helyeket sorra feljegyezni, és megfigyelni. Dél- és Nyugat-Szaharában, Madagaszkáron, Délnyugat-Ázsiában és Közép-Ausztráliában is egyre több ilyen körre bukkantak.

Egy friss tanulmányban pedig mesterséges intelligenciát használtak a műholdfelvételek böngészésére, ami alaposan meglepte a kutatókat, mivel összesen 263 helyszínen bukkantak tündérkörökre.

"Sok olyan helyen fedeztünk fel tündérköröket, amelyek létezéséről korábban nem tudtunk, mivel a témával kapcsolatos kutatások nagy részét mindössze két országban, Namíbiában és Ausztráliában végeztük" – mesélte Fernando Maestre ökológus. 

Még mindig nincs rá tudományos magyarázat

A tanulmányok különféle hipotéziseket állítottak fel a tündérkörök létezésére, de azóta sem tudja senki tudományos bizonyossággal, miért alakulnak ki ezek az általában 2-15 méter átmérőjű körök. Mindenkinek megvan a saját elmélete: a tudósoknak, az ökológusoknak, a rovarokutatóknak, a abotanikusoknak és az utazóknak.

Vannak, akik úgy vélik, a körök azért jönnek létre, mert a sivatagi növényzet a talajban található kevés vízért és tápanyagért verseng. Szerintük a növények kör alakot vesznek fel, hogy maximalizálják a szűkös erőforrásokhoz való hozzáférést: a kör alakú kopár foltok felfogják a vizet, amely aztán a kör külső szélei felé áramlik. Mások, – Norbert Jürgenshez hasonlóan – a termeszekre hivatkoznak. Nincs véglegesen elfogadott, tudományosan bizonyított tény, így ez a furcsa rejtély továbbra is zavarba ejti a világ minden tájáról érkező bámészkodókat. Főleg, hogy mint az alább képen is láthatjuk, nem csupán sivatagban alakulnak ki a körök, és nem csupán fűcsomókból. 

Mondák, mítoszok, praktiák

A sivatagban élő népeknek is megvannak a maguk elképezelései a tündérkörökről. Van olyan népcsoport, amely a mennyei istenségek ajándékának tekinti, míg mások úgy vélik, hogy ezek Isten lábnyomai a homokban. Legendák, mítoszok is születtek már róluk. Egyik ilyen mítosz szerint ezeken a helyeken a tündérek kézenfogva, kört alkotva táncolnak.

A Namíb-sivatagban élő himba nép szerint ősük, Mukuru a felelős a tündérkörök létrehozásáért. Egy hiedelem szerint pedig egy sárkány alkotja a köröket, melynek mérgező lehelete megöli a növényzetet. Na és persze az UFO-hívőknek is megvan a maguk saját teóriája. Mások praktikusaban gondolkodnak: szerintük a sivatag jellegzetes állatai, a nyársas antilop csinál magának íly módon helyet, amikor aludni tér.

A Namíb-sivatagban élő himbák mindenesetre meglátták benne a praktikumot: a köröket felhasználják a mezőgazdaságukban, mivel a nagyobb tündérkörök legeltetést biztosítanak az egyébként kopár földön. Néha ideiglenes, fából készült kerítéseket állítanak a körök mentén a fiatal szarvasmarhák bekerítésére, hogy éjszakai védelmet nyújtsanak a ragadozók ellen.

(wikipedia.org, life.hu, origo.hu)