Az egyiptomi Turisztikai és Régiségek Minisztériuma által közzétett közleményből kiderült, hogy az ásatást az elsüllyedt ókori Thonisz-Héraklion városában végezték, amely körülbelül hét kilométerre fekszik Egyiptom északi partjától.

Az Ámon-szentély maradványai masszív kőtömbökből állnak, amelyekről azt feltételezik, hogy egy természeti katasztrófa során omlottak össze, az időszámítás előtti 2. század közepén. A templom kincsei között a régészek rituális ezüsttárgyakra, arany ékszerekre, és alabástrom tárolóedényekre bukkantak, amelyek Görögországból származhatnak. 

Iszlám Szelim, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa (SCA) és a Víz alatti Régészeti Osztály vezetője kiemelte, hogy rituális ezüsttárgyak felfedezése azért is ritka, mivel az ezüst rendkívül értékes volt az ókori egyiptomiak számára, és ezek a leletek betekintést nyújtanak az elsüllyedt város egykori lakóinak életébe, szokásaiba.

A helyszínen Aphrodité szentélye is előkerült, ami arra utal, hogy a környékre görögök is beköltöztek, akik gyakorolhatták vallásukat. A lelőhelyen görög fegyvereket is felfedeztek, ezek zsoldosoktól származhatnak. Mostafa Waziri, az SCA főtitkára megerősítette, hogy a szentélyben bronz és kerámia műtárgyakra is bukkantak. 

Hol is volt pontosan Thonisz-Héraklion? 

Thonisz-Héraklion évszázadokon át Egyiptom legnagyobb kikötője volt egészen Alexandria időszámítás előtt 331-ben történt megalapításáig. A város a földrengéseket követően került víz alá, az eseményeket cunamik is kísérték, de az elsüllyedéshez a tengerszint emelkedése is hozzájárult.

A város felfedezését az Európai Víz Alatti Régészeti Intézet (IEASM) jelentette be, amelynek elnöke, Franck Goddio 2000 óta dolgozik a helyszínen, ahol eddig körülbelül 64 hajót, 700 horgonyt, aranyérméket, szobrokat, és templomok maradványait tárták fel. A legjelentősebb maradvány eddig egy Ámon-Gereb tiszteletére emelt templom volt.

Forrás: Egyiptian Streets, The National News