Egy sziget olyan, mintha egy apró kontinensen lennénk. Önálló világ, amely mindössze annyiban különbözik a többi szárazföldi területtől, hogy a körülvevő víz elszigeteli a világtól. Éppen ezért olyan varázslatosak, olyan misztikusak ezek. Szigetekből pedig egészen aprók is léteznek Európa-szerte. Van, ahol csak egyetlen lakó él, van ahol egy 40 fős boldog közösség. Ezek közül mutatunk néhányat.
Porer (Horvátország)
Ha a legkisebb európai szigeteket keressük, a horvát Adriai-tengeren rögtön két versenyzőt is találunk. Az egyik Govan szigete, más néven Otok Života (magyarul az Élet szigete), amelynek jelenleg csak egyetlen lakosa van. Ez az apró földdarab a festői Mali Ston-öbölben található, épület azonban már sokkal több van, mint lakosa, szám szerint 11.
A másik Porer az Isztriai-félsziget legdélibb csücskénél, amely stratégiai fekvésének köszönhetően 1833 óta egy világítótoronynak ad otthont. Ezt a tornyot ki is lehet bérelni, a vendéglátónk pedig maga a világítótorony őre lesz, aki a szakmájába is betekintést nyújt ottartózkodásunk idején.
Isola Tiberina (Olaszország)
A Tiberis-sziget, amely a körülvevő folyóról kapta a nevét, Róma egyetlen szigete, és a legkisebb lakott sziget egész Olaszországban.
Ősidők óta az orvostudományhoz és az egészséghez kötik. A történet szerint a Krisztus előtti 3. században kitört pestisjárványt követően hozták létre mesterségesen azért, hogy a görög gyógyító isten, Aesculapius szentélyeként szolgáljon. 1582-ben a Szent János Lovagrend spanyol szerzetesei kórházat alapítottak itt
Az Isola Tiberina mindössze 300 méter hosszú és 90 méter széles, és figyelemre méltóan hasonlít egy hajóra. Két híd köti össze a város többi részével. A kórházon kívül tipikus tavernák is vannak itt, így akár egy ébdre, vagy vacsorára is átugorhatunk Olaszország legkisebb szigetére.
Saint-Cado (Franciaország)
Az Ile Saint-Cado Franciaország északnyugati régiójában fekszik. Ez az apró sziget nem a tengerben, de még csak nem is egy folyóban, vagy tóban található, hanem a Ria d'Etalban. A „ria" pedig a fjord dél-európai változata, egy szaggatott vonalú mélyedés, amelynek vízszintje az árapálytól függően állandóan ingadozik.
Ami Saint-Cadót illeti, ez egy aranyos halászfalu, amely egy román stílusú kápolnával is büszkélkedik. A szárazfölddel egy kőhíd köti össze. Ezt a legenda szerint az ördög építette, aki követelte az első teremtmény lelkét, aki átkel rajta. Saint-Cado, egy okos helyi fickó megoldotta, hogy egy macska legyen ez a teremtmény.
Ha Saint-Cadót nem találnánk elég kicsinek, akkor dél felé egy még ennél kisebb szigetecskét is lehet látni, amelyen egyetlen magányos ház áll. A korábban egy osztrigahalász tulajdonában álló házacska a tájképfestők kedvelt témája volt.
Tabarca (Spanyolország)
Spanyolország híres nagy szigetcsoportjai, a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek mellett vannak kisebb szigetei is, amelyek az előbbiek hírnevének árnyékában élnek. Sokan keresik fel a valenciai tengerparti üdülőhelyeket anélkül, hogy észrevennék, hogy itt található az ország legkisebb lakott szigete, Tabarca is.
A mór kalózok kedvelték az elszigetelt földdarabot, akik bázisként használták a spanyol szárazföld megtámadására, ez a magyarázata annak, hogy a szigetnek van egy névrokona Tunéziában, amit szintén így hívnak. Később genovai tengerészek népesítették be, ami abban is megmutatkozik, hogy a jelenlegi 80 lakos közül sokan olasz vezetéknevet viselnek.
A szigetet nem nagyon fedezték fel a turisták, még szerencse, ennek köszönhető ugyanis, hogy Tabarcát 1986-ban Spanyolország első tengeri rezervátumává nyilvánították. Itt található a Földközi-tenger nyugati részének legnagyobb tengeri fűtelepe, amely számos vízi lény számára biztosít életközösséget, ráadásul szénelnyelőként is működik.
Vorsø (Dánia)
Nem könnyű eldönteni, hogy Dánia számos szigete közül melyik a legkisebb lakott sziget, de a Horsens-fjordban található Vorsø egészen biztosan a legkisebbek közé tartozik. Területe mindössze 62 hektár, és teljes egésze a dán környezetvédelmi minisztérium tulajdona, amely védett rezervátummá alakította át, így évente csak néhány napig érhető el a nagyközönség számára.
Ennek ellenére legalább egy személy hivatalosan is otthonának nevezheti ezt a helyet. Ő egy minősített túravezető, aki a szigeten él, és gondoskodik arról, hogy a sziget élővilága érintetlen maradjon. Vorsø valójában egy természetes laboratórium. 1978-ig mezőgazdasági tevékenység folyt rajta, amikor is a hatóságok úgy döntöttek, hogy hagyják, hogy a természet zavartalanul fejlődjön.
Délosz (Görögország)
Ha lelkes rajongója vagy a görög mitológiának, akkor jól ismerheted Délosz nevét, Apollón és Artemisz istenek szülőhelyét. Ma mindössze 24 ember él itt ezen az 5 kilométer hosszú és 1 kilométer széles földdarabon, amelynek közepén egy 106 méteres hegy magasodik.
Az ókorban a görögök fő zarándokhelye volt, és vallási jelentőséggel bírt. Emiatt betiltották a temetkezéseket, és még a már eltemetett embereket is kiásták, és más helyekre szállították. Egy időben még az élő embereket is száműzték a szigetről. Ma a szigeten található ókori romoknak köszönhetően az UNESCO Világörökség része.
Manilaid (Észtország)
Manilaid kevesebb, mint 2 négyzetkilométeres kiterjedésű, és a Manija nevű közösség otthona, amelynek száma körülbelül 40 fő.
A listán szereplő többi szigettől eltérően ez a település meglehetősen újkeletű. Története csak 1933-ban kezdődött, abban az időben, amikor sok más európai szigetlakó ténylegesen felhagyott hagyományos életmódjával, és a nagyobb városokba költözött. De nem az észtek.
Az történt ugyanis, hogy a közeli, és nagyobb méretű Kihnu sziget lakossága kezdte kinőni a szűkös helyi erőforrásokat, így az emberek egy része átköltözött a szomszédos szigetre, miközben megtartották regionális hagyományaikat. Ezek pedig egyszerűek: a férfiak horgásznak, a nők kötnek és sütnek, és mindenki elégedett az élettel.
Forrás: themayor.eu