A Kairói Amerikai Egyetem (AUC) pár napja erősítettem meg azt a hírt, hogy a mai Egyiptom területén 41 millió éve élő bálna, a baziloszauridák egyik legősibb afrikai, mára kihalt fajának csontozatát fedezték fel.

Az ősbálna a Tutcetus rayanensis nevet kapta Tutanhamon fáraó gyermekkori nevéről és a Kairótól délre, a Fajjúm régióban található Raján-vádiról, ahol megtalálták. Az elnevezésében szereplő cetus bálnát jelent görögül.

Az egyetem közleménye szerint, ez a mostani a baziloszauridák eddig felfedezett legkisebb faja, egyben a baziloszauridák egyik legrégebbi példánya Afrikában. A kövület felfedezése "az egyik első szakaszt mutatja a bálnáknak a szárazföldiről a tengeri életmódra történő áttérésében" - közölte Hesham Sallam, a kutatócsoport egyik tagja. A csoport egy 2,5 méter hosszú, 187 kilogrammos állat koponyáját, állkapcsait és csontjait találta meg.

A bálnáknál ebben a szakaszban alakultak ki a halakra jellemző tulajdonságok, így az egyszerűsödött test, a hatalmas farok, az uszonyok, és még eléggé láthatók a végtagok maradványai ahhoz, hogy azonosítani lehessen a lábakat, amelyeket feltehetően nem a járáshoz, hanem a szaporodáshoz használtak.

A fosszíliát Egyiptom olyan részén találták, amelyet valaha tenger borított, itt található a Bálnák völgye is, amely az UNESCO szerint "felbecsülhetetlen értékű" őskövületeket őriz.

Két éve, 2021 augusztusában az egyiptomi régészek felfedezték Fajjúm térségében egy kétéltű bálna 43 millió éve élő, addig ismeretlen faját. A több mint 3 méteres és mintegy 600 kilós bálnát, a Fioumicetus anubist akkor Afrika legvadabb és legősibb bálnájaként mutatták be.
Egy tudóscsoport 2018-ban Egyiptomban fedezte fel az első afrikai dinoszauruszt, egy több mint 75 millió évvel ezelőtt élt példány csontvázát.

Forrás: MTI; phys.org