A világ legnagyobb költői és filozófusai több nevet is adtak Szamarkand városnak: a lélek kertje, a kelet gyöngyszeme, a világ tükre, sőt a Föld arcaként is becézték. Ez az 546 ezer fős település évszázadokon át a keletet a nyugattal összekötő Nagy Selyemút kulcsfontosságú központja volt, pozíciójának köszönhetően pedig kulturális öröksége meglehetősen gazdag. Kimagasló értékeit az UNESCO is elismerte, ezért a XXI. század elején Szamarkand – Kultúrák keresztútja néven felkerült a világörökségek listájára. Lássuk, mi mindent láthatunk, mi mindent kóstolhatunk, ha ebbe az Ezeregyéjszaka meséibe illő városba érkezünk.

A Regisztán tér

A tér neve homokos helyet, vagy sivatagot jelent. A középkorban Registannak nevezték a városok közigazgatási, kereskedelmi és kézműves központjait. Timur Lenk uralkodása alatt (1370-1405) ez a tér volt a kereskedelem fő központja.

Az emberek itt gyűltek össze, hogy meghallgassák a királyi kiáltványokat, és a nyilvános kivégzések is itt történtek. A timurid reneszánsz központjának is tekintik a teret, amelyen három jellegzetes iszlám épület, három medresze, azaz bentlakásos egyházi iskola áll. Egy közülük a 15. századból való, kettő pedig a 17-ből. A teret a Timurid reneszánsz központjának is tekintik.

A Bibi-Khanym-mecset

A hatalmas méretű építészeti emlék Szamarkand történelmi városának központjában található. Ez Közép-Ázsia legnagyobb mecsete, amelyet 1399-1404 között emeltek Timur Lenk parancsára. A fejedelem szeretett feleségéről, Bibi-Khanumról nevezték el, akinek neve idősebb hercegnőt jelent.

Alapját a Timur Lenk indiai hadjárata után rakták le, de a parancsnok nem sokáig figyelte a folyamatot, mivel ekkor már az Oszmán Birodalom ellen indult. Amikor Timur Lenk az 1404-es hadjárat után visszatért, dühös volt, amiért a bejárati portál nem olyan nagy, mint ahogy tervezték, ezért elrendelte, hogy rombolják le és építsék újjá.

Az épületkomplexum egy bejárati portálból, a fő mecsetből és két kisebb mecsetből áll. Az 5 ezer négyzetméter alapterületű épület udvarán akár 10 ezer ember is imádkozhat egyszerre. Az udvart négy oldalról fenséges minaretek veszik körül.

A Shah-i-Zinda nekropolisza

Ez a 16 mauzóleumból álló 15. századi nekropolisz Közép-Ázsia egyik legtiszteltebb helye a zarándokok körében. A nekropolisz egy iszlám prédikátor, Kuszama Ibn Abbász nevéhez főződik, aki Mohamed próféta unokatestvére volt. A legenda szerint itt támadták meg a medinai születésű férfit, akinek azonban sikerült elbújnia egy kútban, onnan pedig élve jutott fel a Paradicsomba.

A legenda miatt ez a hely szent lett a muszlimok számára, így minden uralkodó arra törekedett, hogy itt építse fel mauzóleumát, és itt temettesse el a szeretteit. A hely nem csak története, hanem építészeti kialakítása miatt is figyelemre méltó. A kék és türkiz csempével borított épületek a XI. századtól a XX. század elejéig tartó periódus építészeti remekeinek számítanak.

+ két népszerű étel

A híres helyi ételek közé tartozik a plov, mely rizsből, húsból (marha- vagy bárányhúsból), hagymából, sárgarépából, fokhagymából és aszalt gyümölcsökből, köztük nagy szemű mazsolából és borbolyából készül, és a kazannak nevezett hatalmas üstökben főzik.

Népszerű étel még az általunk is ismert kebab, melyet vékony rétegben főtt tésztából készítenek, és szárított borjúhússal, finomra vágott hagymával, szárított paradicsommal és retekkel tálalnak.

Forrás: Forrás: Ubekistan Travel, Wizz Air