A csendes-óceáni Palmerstonra nem könnyű eljutni, de akinek egyszer sikerül, az az élet csodáját tapasztalhatja meg: türkizkék vizek, fehér homokos strandok, mesés korallzátonyok, kókuszpálmák népesítik be a trópusi szigetet, amelynek első lakosa hajóroncsokból építette fel otthonát, a jelenleg itt élők pedig mind ugyanennek a férfinak a leszármazottjai.
„Palmerston atoll egy megelevenedő trópusi képeslap, a legidillibb strandokkal és a legbujább növényzettel, amit csak el lehet képzelni." - írja a Life.hu a szigetről.
Ez a rombusz-alakú négyszögletes földdarab a Csendes-óceán közepén helyezkedik el, a Cook-szigetektől mintegy 200 kilométerre. Mivel igen távol esik a világtól, csak a legvakmerőbb utazók vállalkoznak a felfedezésére. A sziget igazi különlegességnek számít egész Polinéziában, amit nem csak elszigeteltségének, de sajátos történetének is köszönhet.
Sokáig még a térképen sem szerepelt; James Cook kapitány 1774-es megérkezése nyomán került csak be az ismert szigetek közé, de távol eső elhelyezkedése miatt később sem jutottak el ide sokan. A mai napig csak hajóval közelíthető meg Rarotonga vagy Tahiti felől, az út pedig általában igen hosszú, 2-9 napot vesz igénybe. A hidroplán sem tud itt leszállni a szigetet körülvevő korallzátonyok miatt, amelyek túl közel esnek a víz felszínéhez.
Az első személy, aki a szigetet otthonának tekintette egy 19. században élt brit kalandor, William Marsters volt. A férfi maori származású feleségével és annak két unokatestvérével költözött ide 1863-ban. Három lakót leszámítva a sziget összes jelenlegi lakosa a férfi közvetlen leszármazottja. A sziget lakossága idővel megfogyatkozott, az 1950-es években még 300 ember élt itt, mára azonban ez a szám 62-re csökkent.
William Marsters otthonát zátonyra futott hajók roncsaiból építette fel, amely 150 év és megannyi pusztító hurrikán után ma is eredeti állapotában látható, bizonyítva hozzáértését. Kókuszpálmákat is ültetett, ami a halászat mellett hamarosan a sziget fő bevételi forrásává vált.
„A leírhatatlan színekben pompázó lagúna, a kókuszfa-ligetek és a púderhomokos strandok mind hozzájárulnak ahhoz a varázslatos aurához, ami mágikus szintre emeli az itt töltött napokat. Kevesebb, mint egy óra alatt körbe lehet sétálni az egész szigetet - fantasztikus érzés a puha homokban mezítlábazni, és felfedezni a mahagónikkal szegélyezett utcácskákat!" - írja a Life.hu.
Palmerston búvárkodás szempontjából maga a mennyország, a helyi finomságok pedig még tovább fokozzák a paradicsomi élményt. A mindennapi fogások között szerepel a kókuszdió, a papagájhal, a kagyló és a makréla, de a vállalkozóbb kedvű turisták a tengeri madarakat is megkóstolhatják. ha kíváncsi vagy, hogyan élnek a helyi szigetlakók, kattints a Life.hu cikkére.