Pompeji, a Vezúv mintegy két évezreddel ezelőtti kitörése során tökéletesen megőrzött ókori római város folyamatosan új titkokat tár fel. A romok között találtak már ókori gyorséttermet, tojásrakó teknőst, más leletekből pedig arra is fény derült, hogyan élhetett akkoriban a középosztály. Legutóbb pedig a történelem első pizzájának képére bukkanhattak régészek, melyet paradicsom és mozzarella helyett rengeteg gyümölcs borít – írja a The Mayor.

A legújabb felfedezés egy gyönyörű csendéletet ábrázoló freskó, amelyet a régészeti lelőhely IX. kerületének egyik házában tártak fel. A kép egy ételekkel teli tálcát és boros serleget ábrázol. De ami felkeltette a kutatók figyelmét, az a bal oldali kerek kenyérféle, amely rendkívül hasonlít a mai pizzára.

Az biztos, hogy pizza nem lehetett, mivel a klasszikus Margherita pizza összetevői akkoriban még Pompejiben sem léteztek – nevezetesen a paradicsom és a mozzarella. A paradicsomot csak Amerika felfedezése után hozták Európába, és még akkor sem kezdték azonnal ételként használni, a mozzarella receptjét pedig valamikor a középkorban alkották meg, a legkorábbi utalás erre a 12. századból származik.
A régészek szerint a falfestmény valószínűleg egy focacciát, az olaszok híres lepénykenyerét ábrázolja, amelyen különféle gyümölcsök vannak (gránátalma és talán datolya). A feltétet fűszerek, esetleg egy pesto-féle (latinul moretum) képviselik, amit a sárgás és okkersárga pöttyök jeleznek. A moretum hasonló a pesto-hoz, de friss sajtot is tartalmaz. A kutatók szerint a freskónak vallási, szakrális konnotációja lehet, amit festve látunk, az valamiféle fogadalmi felajánlás lehetett.