Éppen száznegyven éve, 1883. június 5-én indult útjára az első nemzetközi luxusvonat, a "királyok vonata, a vonatok királya", az Orient Expressz. A luxusvonat Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon szállította az utasokat a 19-20. században, és jelenleg is közlekedik London és Velence között, hamarosan pedig már az eredeti útvonalon, Párizs és Isztambul között is utazhatunk a felújított kocsikban.
A Párizs és Bécs közötti gyorsvonatok az 1880-as évek elején már – Budapesten és Orsován át – Bukarestig közlekedtek, ennek nyomán vetődött fel a gondolat Georges Nagelmackers belga bankárban, hogy az általa alapított Nemzetközi Vasúti és Hálókocsi Társaság (CIWL) a kor arisztokráciájának és kalandvágyó pénzembereinek minden igényét kielégítő luxusjáratot indítson a mesés kelet, Isztambul felé.
A belga üzletembert az Egyesült Államokban tett utazásain nyűgözték le a minden kényelemmel ellátott Pullmann-hálókocsik, s cége számára is hasonló, amerikai mintára készült, forgóvázas étkező- és hálókocsikat szerzett be. A pazar kivitelű, favázas, faburkolatos kocsik oldalát az egyik fő részvényes, a belga király oroszlános címere díszítette, az első világháborúig használt fényűző vagonok egyike ma a budapesti Vasúttörténeti Parkban látható.
A kezdetektől a fénykorig
Az első Orient Expressz (a nevet hivatalosan csak 1891-től használták) 1883. június 5-én indult Párizsból, és több mint 2500 kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu). Az utasok innen hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba, ahonnan újabb hét órát vonatoztak Várnáig, az út 15 órás tengeri hajózás után Isztambulban ért véget. A hajóutat is beleértve 3186 kilométer megtétele 83 és fél órát (három és fél napot) vett igénybe, a szerelvény magyar szakaszon 689 km-t tett meg.
A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani, ezért a kalandvágyó, gazdag utasok a 457 aranyfrank menetdíjra 20 százalék felárat is kellett fizessenek.
Az első vonatok két poggyászkocsiból, középen két hatfülkés, 14 személyes hálókocsiból és a 24 személyes, konyhával ellátott étkezőkocsiból álltak.
A favázas belső burkolathoz az első világháborúig teafát használtak, a berendezés monogramos bőrgarnitúrákból, és gazdagon díszített csillogó réztárgyakból állt. A kocsikban egyszerű gőzfűtés volt, a hálókban kezdetben gyertyával világítottak, ezt később felváltotta a gázvilágítás.
Az Orienttel utazni nemcsak az átszállás miatt volt viszontagságos, olykor dunai árvíz, földcsuszamlás és hóakadály is késleltette a szerelvényt, 1891-ben egyszer rablók támadtak a luxusvonatra és csak váltságdíj fejében engedték szabadon foglyaikat.
Az expressz első öt évében a Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Temesvár-Orsova-Bukarest-Várna útvonalon haladt. 1884-re elkészült a Budapest-Zimony-Belgrád, majd 1888-ra a Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz.
Az első közvetlen, átszállás nélküli járat 1888. augusztus 11-én ért Isztambulba, a menetidő 67 óra 35 percre rövidült.
Az expressz az első világháborúig élte fénykorát, uralkodók, politikusok is igénybe vették a pompával felszerelt kocsikat, mint például Ferdinánd bolgár cár, Daniló montenegrói trónörökös és Ranai maharadzsa az összes feleségével.
Egy darabig elveszette luxusjellegét
Az első világháború után már három Orient Express is közlekedett: a hagyományos útvonal mellett a Simplon Orienttel Párizsból az Alpokon át Lausanne, Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett eljutni a török fővárosba, az 1930-ban indult Arlberg Orient két végállomása London és Athén volt, a szerelvény Párizst, Zürichet, Innsbruckot, Bécset, Budapestet és Belgrádot érintette.
Az Orient Express a második világháború után elvesztette luxusjellegét. A vasfüggöny leereszkedése után a kommunista országok saját, másodosztályú kocsikat is kapcsoltak a szerelvényekhez, amelyek útvonala egyre rövidült. A vonat 1977-ben haladt végig utoljára Párizs és Isztambul között, az 1990-es évek végére Bukarestig, majd csak Budapestig, 2001-től Bécsig járt, 2007 és 2009 között már csak Strasbourg és Bécs között szállított utasokat.
Hamarosan újraindítják az eredeti Párizs-Isztambul útvonalon
Az évek során az Orient Expressz elnevezést több üzemeltető és vasútvonal is használta. Az 1982-től közlekedő Venice-Simplon Orient Expressen Londonból kiindulva Velencéig lehet eljutni fényűző körülmények között, a nosztalgia járat időnként a Keleti pályaudvarra is befut.
A járatot 2024-től az Egyesült Királyság EU-ból történt kilépése (Brexit) miatt átalakítják, megszüntetve a brit szakaszt. A svájci Intraflug vállalat 1976-tól az eredeti CIWL-kocsikkal indította meg a Nosztalgia Orient Expresst Zürich és Isztambul között, ez 2007-ig közlekedett. 2017-ben az Accor vendéglátóipari óriásvállalat ötven százalékos részedést vásárolt a francia államvasúttól (SNCF) az Orient Express márkában, s tavaly bejelentették, hogy 2025-től újraindítják a járatot a Párizs-Isztambul útvonalon. 2024-től egy másik járatot is indítanak Orient Express La Dolce Vita néven, amely nyolc különböző útvonalon közlekedik majd olaszországi városokba.
Agatha Christie képzeletét is megragadta
A luxusvonat a populáris kultúra része lett. Már Bram Stoker Drakula című regényében ezzel utaznak az Erdélyből Angliába tartó vámpír üldözői, az Oroszországból szeretettel című James Bond-filmben ezzel menekül el a 007-es ügynök Isztambulból. A luxusvonat Agatha Christie képzeletét is megragadta, a krimik királynője 1929-ben utazott a luxusvonattal, és egy isztambuli szállodában vetette papírra a Gyilkosság az Orient Expresszen című regényét.
Az 1934-ben megjelent műből 1974-ben Sidney Lumet, 2017-ben pedig Kenneth Branagh forgatott filmet a legnagyobb sztárok főszereplésével.
(Forrás: MTI, MTVA Sajtóarchívum, Wikipedia, borítókép forrása: Shutterstock)