Miről is van szó? A Da Vinci-izzás néven ismert jelenség napnyugta körül látható az égbolton, amikor egy félhold van a láthatáron, de a telihold körvonala is látható. A megjelenése egykor megfejthetetlen rejtély volt – írja a CNN.

A NASA szerint azért kapta nevét az olasz polihisztorról, mert Leonardo da Vinci tette fel a kérdést először, hogy mi okozza ezt a kísérteties telihold-effektust. A válasz: a Földről érkező fény, amely viszont nem a napsütés, hanem az úgynevezett Earthshine, ami a Földről még a napnyugta után is kibocsátott fényre utal – közölte a NASA. Ez a Földről érkező fényforrás körülbelül 50-szer erősebb, mint a telihold fénye.

Amikor da Vinci erről egy elméletet fogalmazott meg, Kopernikusz még nem publikálta azt az elméletet, hogy a Föld a Nap körül kering, a zseniális tudós mégis meg tudta állapítani, honnan származik a félhold körüli fény. Leonardónak igaza volt abban, hogy a Föld visszaveri a fényt, emiatt láthatók a Hold körvonalai, de ennél többet csak az 1969-es Apollo 11 űrhajósainak révén tudhattunk meg erről a jelenségről. Amikor ugyanis az űrhajósok a Földre pillantottak, látták, hogy a fényt nem az óceánok verik vissza, ahogy Leonardo gondolta, hanem a felhők – jelentette be a NASA.

"A Da Vinci-izzás gyakori jelenség, és könnyen észrevehető" – mondta Christine Shupla, a houstoni Hold- és Bolygóintézet tudományos menedzsere. Bárki, aki látja a Holdat, láthatja a Da Vinci-izzást, bár a körülményeknek megfelelőeknek kell lenniük ahhoz, hogy ez megtörténjen, tette hozzá.

„A legjobban akkor látható, amikor növekvő vagy fogyó félhold van. A Hold megtekintéséhez tiszta égboltra van szükség, de a Föld egyes részeinek elég felhősnek kell lenniük ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű fényt verjenek vissza a Holdra" – fejtette ki.

„Az égboltot kémlelőknek meg kell keresniük a banán alakú félholdat este, napnyugta körül, és meg kell figyelniük a Hold többi részét is, amely gyengén megvilágítva lesz látható" – tette hozzá Shupla.