Írország hű mesebeli hírnevéhez. Akárhova is megy az ember, Dublinba, hogy ősi kéziratokat és hangulatos, élőzenés kocsmákat fedezzen fel, vagy bájos vidéki falvakba, távoli szigetekre és ősi kastélyok falai elé, Írország nem hagyja cserben az utazókat. Nem titkoljuk, vannak a 4-5 perces esők, de ettől egyedibb itt lenni, mint bárhol máshol.
A Wild Atlantic Way kétségtelenül az egyik leglátványosabb tengerparti szakasz a bolygón. A drámai Moher-sziklákról nem is beszélve, mely talán már ismertebb filmes szereplő, mint bármelyik Oscar-díjas színész. De a parttól nem messze számtalan kis szigetre is rátalálhatunk, melyek déltől északig terjednek. A szárazföld belsejében pedig hegyek, tavak és tolkieni szépségű erdők várnak a kirándulókra.
Az egyik ilyen elvarázsolt szépségű helyet Európa legnyugatibb pontjának tartják. Ez nem más, mint a Great Blasket Island, mely az említett szigetek között a legnagyobb. A Dingle-félsziget csúcsától nem messze találjuk, a félsziget névadó városától 13 kilométerre nyugatra. A helyet csak hajóval lehet megközelíteni, de amint a fenti videóban is látható, ha lehetőségünk van rá, nem érdemes kihagyni.
Az elmúlt pár évben fejlesztették a hely infrastruktúráját, hogy megfelelően tudja fogadni az ide utazókat. A lakható házak közül többet is felujítottak, és szerény, de annál hangulatosabb szállásokat alakítottak ki bennük, kandallóval, kényelmes ágyakkal, csodaszép kilátással a tájra. És bizony itt van mit nézni.
Ősi települések romjai között sétálhatunk, a nyugalmunkat pedig sem autók, sem hajók, sem pedig emberek nem zavarják, maximum az egymással veszekedő fókák a parton. Mert bizony fókákból elég sok van Great Blasket Island homokfövenyes partjai mentén. Akár egész nap elnézegethetjük őket.
A szigetre lehet foglalni egy vagy több napos túrákat szállással együtt. Csak keressünk rá a sziget nevére.
Írány a város
Ha a nagy túrák után valami finomságra vágyunk, akkor pedig irány Kinsale, mely Írország meglepően új felfogású, gasztronómiai központja, ahol nem csak a fogások egyediek, de a város színes épületei is.
Írországot azért választják egyre többen úti célként, az említett 4-5 perces esők ellenére, mert itt tényleg tetten érhető az a sok legenda és népmese, ami összekapcsolódott a vidékkel. És ezeket nem csak a lenyűgöző táj ihlette, hanem a sziget hosszú-hosszú történelme a pogányoktól és a keltáktól a vikingekig, a keresztény szerzetesekig, valamint a normann arisztokratákig. Ennek a történelemnek a maradványai mindenhol megtalálhatók, a valóban ősi Cashel-sziklától a híres Blarney kastélyig.
De a történelem a városokat is alakítja. Dublinban találjuk például a tiszteletet parancsoló Szent Patrik-székesegyházat (St Patrick's Cathedral), ami a legenda szerint ott épült, ahol Szent Patrik a Poddle-patak partján megkeresztelte a dubliniakat.
Az első templomot még fából építették ugyanezen a helyen, ezután, ismételten erre a helyre, kőből építettek egy templomot 1192-ben, kicsit komor, normann-gót stílusban. A főbb építkezések a 13. században zajlottak, katedrálissá pedig 1270-ben avatták az épületet. Jelenlegi formáját és historizáló-romantikus stílusát egy 1864-es restaurációnak köszönheti.
Persze egy írországi látogatás nem lenne teljes, ha kihagynánk Dublinban a Guinness Storehouse-t, ahol megtudhatjuk miként születik az írek fekete, sűrű söre és milyen kapcsolatban áll a híres ír whisky-vel melyek az ír történelem, kultúra és gazdaság sarokkövei. Egyetlen utazás sem érhet véget anélkül, hogy kóstolnánk belőlük egy zajos kocsma bárpultjánál üldögélve. Amíg az ital tart, mi is vérbeli írnek érezhetjük magunkat.
Források: theculturetrip.com; www.visitdublin.com