Amióta a fényképe megjelent a Daily Mail és a National Geographic hasábjain, a Drina-ház a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. Vannak, akik arra kíváncsiak, vajon ki lakhat benne, mások az építés körülményeiről szeretnének többet tudni, nem mindennapi látványa azonban mindenkit elvarázsol.

A szerbiai Drina folyó közepén, Bajina Basta városa mellett álló ház története 1968 egyik forró nyári napján kezdődött, amikor egy baráti társaság egy közeli sziklán keresett menedéket a megduzzadt Drina könyörtelen hullámai elől. Az úszástól és a hatalmas folyóval való „harctól" kimerülten feküdtek le a magányos sziklára, hogy élvezzék a napsütést.

Egy idő után azonban rájöttek, hogy a szikla durva felülete és egyenetlen szélei miatt nem éppen a legkényelmesebb hely a napozásra, ezért úgy döntöttek, hogy visszaúsznak a partra, és hoznak néhány fadeszkát. Miután sikerült kényelmes fekvőfelületet eszkábálni, néhány deszkát függőlegesen is felállítottak, hogy árnyékot teremtsenek. Ekkor született meg az ötlet.

De hogyan lesz néhány fadeszkából ház? Valójában sehogy. Az első deszkákat, amelyeket Milija Mandić és barátai hoztak a sziklára 1968 nyarán, nem sokkal később elmosta a megszelídíthetetlen Drina folyó.

A társaság azonban nem adta fel a dolgot. A következő nyáron az akkor tizenhét éves Milija összehívta barátait azzal a szándékkal, hogy végre megvalósítsák a tervet, és felépítsenek egy házikót a sziklán, ahol eltölthetik a nyári szünetet. Akkor persze még nem is gondolták, hogy házuk világhírű lesz.

Az építőanyagokat csónakokkal és kajakkal szállították át, a nagyobb darabokat pedig egyszerűen a vízbe engedték, majd a sziklánál elkapták és kihúzták. Így épült fel az első, rendes ház formájú épület a Drina folyó közepén.

A Drina szeszélyes és kiszámíthatatlan, erős áramlása a következő évben hat ilyen házat is magával sodort. De győzött a vágy, hogy ez a szimbólum, az ember és a természet remekműve fennmaradjon. Ezért minden alkalommal, amikor a folyó elpusztított egyet, új és erősebb ház épült. 

A Drina-házat magányosnak neveztük a címben, de létezik egy még ennél is elszigeteltebb viskó, amely az Izlandtól délre lévő apró Ellidaey szigetén épült fel. A sziget a lundáktól, birkáktól és a fókáktól eltekintve teljesen lakatlan, így meglehetősen rejtélyes, miért épült oda mégis egyetlenegy ház. Ha kíváncsi vagy a történetére, kattints ide. 

Forrás: serbia.com