Rendkívül érdekes, sokszínű, kultúrában meglepően gazdag ez a város, egy igazi gyöngyszem, ami szinte beleékelődött a természetbe. Rengeteg látnivaló van, de amit turistaként érdemes tudnotok: a világ három legdrágább városa között tartják számon Tokió és Moszkva mellett. Ha tehetitek, feltétlenül pattanjatok fel a következő járatra, és fedezzétek fel!
1. Kész dzsungel
Lehet, hogy Oslo a főváros, de hatalmas érintetlen erdő veszi körül a városmagot, ami tömegközlekedéssel kevesebb, mint fél óra alatt elérhető. Az egyszerűen Oslomarka néven ismert erdő védett, és olyan fajoknak ad otthont, mint a hiúz, a farkas, a hód, a jávorszarvas és az őz. A helyiek nyári hétvégeken gyalogtúrákra, télen sítúrákra indulnak az ösvényeken. Tavaly nagy feltűnést keltett egy óriási rozmár Oslo kikötőjében, amely csónakokra kapaszkodva napoztatta 600 kg-os testét. A hatóságok hosszas mérlegelés után végül úgy döntöttek, hogy a Freya névre keresztelt állatot elaltatják, mert veszélyesnek ítélték meg. Emlékére szobrot készítettek, amelyet idén április 29-én lepleztek le a kikötőben.
2. Becsöngethettek Harry Hole nyomozó lakásába
Jo Nesbo norvég író és zenész regényíróként főként krimijeiről ismert, melyeknek főszereplője az iszákos Harry Hole nyomozó. Krimijei sok valós helyszín leírását tartalmazzák, például az oslói rendőrkapitányság tényleges főhadiszállását, ahogy Harry Hole nyomozó lakásának a címét is, szintén Oslóban, a bisletti Sofies Gate-ben. A norvég főváros a szerző szülővárosa is egyben, így nem csoda, hogy ideszövi történeteinek jelentős részét. És az egyik csengő mellett tényleg ott virít Harry Hole neve, ahova bátran be is lehet csengetni, a szomszédban lakó úr ugyanis szintén lelkes Nesbo-rajongó, és boldogan kiáltja ki az ablakon, hogy Harry Hole éppen nincs itthon.
3. A szigetek városa
Míg a városközpont és a legtöbb lakónegyed a norvég szárazföldön található, Oslo számos szigetet tart számon a város határain belül. Ezek közül több személykomppal látogatható, amely a nyüzsgő nyári szezonban óránként egyszer közlekedik. Sok helyi lakos birtokol vagy bérel kis házikót a szigeteken, és ott tölti a vakációját. A szigetek sok érdekességet kínálnak a turisták számára is: történelmi romok, mesés kirándulóhelyek és kellemes strandok várják őket.
4. Három neve is volt
A királyi lét egyik nagy előnye, hogy a városokat róluk nevezik el. Ez történt azután, hogy 1624-ben tűz ütött ki Oslóban, és IV. Christian (Keresztyén) dán és norvég király elrendelte a város újjáépítését az öböl túloldalán, az Akershus-kastély közelében. Az „új" Oslo Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig, sokéves vita után 1925-ben visszakapta eredeti nevét.
5. Norvégia etnikailag legsokszínűbb városa
Oslóban nagyobb arányban élnek a bevándorlók és a norvég születésű, bevándorló szülőkkel rendelkező gyerekek, mint Norvégia bármely más régiójában. A hivatalos kormányzati adatok szerint a város lakosságának 25%-a máshol született, további 7,8%-a pedig bevándorló szülők gyermekei. A város bevándorló hátterű lakosságának nagy része Pakisztánból érkezik, ezt követi Lengyelország, Svédország és Szomália.
6. A norvégok közül az oslóiak a legegészségesebbek
A hivatalos kormányzati statisztikák szerint Oslo városában sok olyan ember él, aki jó önértékeléssel, egészségügyi és egészséges életmódbeli szokásokkal rendelkezik. A lakosság csupán 19%-a túlsúlyos, ami kedvező az országos 28%-os átlaghoz képest. A felmérésből az is kiderült, hogy az oslóiak az átlagosnál kevesebb cukros üdítőt isznak, és a napi legalább 30 percet sétálók száma is jobb az átlagosnál.
7. Itt adják át a Nobel-békedíjat
Minden ősszel Oslo jellegzetes barna városházának épületében adják át a Nobel-békedíjakat. A címzettet a Norvég Nobel-bizottság választja ki Alfred Nobel végrendeletében megfogalmazott kívánságai szerint. Néhány kivételtől eltekintve a díjat 1903 óta évente ítélik oda. A látogatók a városháza mellett található Nobel-békeközpontban tudhatnak meg többet a díjról.
8. Kétféleképpen írják a város folyójának nevét
Bárki, aki néhány évnél tovább él itt, tudja, hogy Norvégiában nyelvjárások uralkodnak. Ez még Oslóban is igaz, ahol egyesek Akerselvának, mások Akerselvennek mondják az Aker folyót, de a különbség más oslói helyneveknél is megfigyelhető.
9. Tigrisvárosnak is becézik
Annak ellenére, hogy a legközelebbi vadon élő tigrisek több ezer kilométerre vannak, Oslót Tigrisvárosként is ismerik. Ez valószínű Bjørnstjerne Bjørnson norvég költőnek köszönhető, aki egy ló és egy tigris harcát írta le 1870-ben megjelent „Sidste Sang" című versében. A tigris a veszélyes várost, a ló pedig a biztonságos vidéket képviselte. A város vezetői szerint Oslo nem veszélyes, mint egy tigris, de izgalmas hely. Az oslói központi pályaudvaron látható Elena Engelsen 4,5 méteres bronzszobra, amely millenniumi ajándék volt a városnak.
10. Itt több elektromos autó van, mint bármely más városban
Az elektromos autók használatát ösztönző hosszú távú politikának köszönhetően Norvégia a világ élvonalába tartozik a környezetbarát vezetési formára való átállásban. Így talán nem meglepő, hogy a fővárosban, Oslóban van a világon a legtöbb elektromos autó. A város utcáin több mint 50 000 regisztrált, teljesen elektromos jármű közlekedik. Sok ház beépített töltőpontokat a parkolóházába, de számos nyilvános töltőállomás is található a város utcáin.(Forrás: lifeinnorway.net, wikipedia.org, origo.hu)