Isten éltesse a nőket, nem csak a mai, nemzetközi nőnapon, hanem minden egyes nap! A női szépség fogalmát nehéz lenne meghatározni, hiszen egyrészt belülről fakad, másrészt mindenki mást lát szépnek, vonzónak, ráadásul koronként változik ez az ideál. Azért induljunk most egy kis világkörüli útra, és nézzünk körül, hogyan definiálják a női szépség fogalmát a távoli vidékeken! Milyen évszázados, évezredes trükköket alkalmaznak a nők, hogy tetszenek önmaguknak és vonzónak lássák őket a férfiak?
Ajaktányér – etiópiai és dél-amerikai törzsek
Egyes nyugati kultúrákban az ajaktágító csonkításnak tűnhet, de az etiópiai murszi és suri törzsekben nem így gondolják. Náluk, ha egy fiatal lánynál elvégzik az ajaktágító elhelyezését, akkor azt jelzik vele, hogy a nő termékeny, vagyis már nem gyerek. Az ajak kitágításához el kell távolítani a két alsó szemfogat, és néhányat csiszolni is kell, hogy behelyezhessék az agyag- vagy fakorongot.
Minden évben nagyobb lemezt helyeznek be az ajakba, mert minél nagyobb a korong, annál szebbnek tartják a nőt. Ezt a gyakorlatot Dél-Amerika őslakos törzsei is alkalmazzák.
Zsiráf nyak – Mianmar, Thaiföld
Mianmarban (az egykori Burma) és Thaiföldön találkozhatunk olyan „hosszú nyakú" vagy „zsiráf nyakú" nőkkel, akik egyszerre 50-55 nyakgyűrűt is viselhetnek. A helyi törzsek nyújtott nyakú asszonyai már gyermekkorban elkezdik a sárgaréz gyűrűk viselését. A gyűrűk száma évenként nő, egészen addig míg fel nem nőnek.
A gyűrűk súlya nyomást gyakorol a vállra, hogy azok lejtsenek, és megnyújtsák a nyakat. Teszik mindezt azért, mert arrafelé úgy gondolják, egy nő annál szebb, minél hosszabb a nyaka. Egy felnőtt nő 55 gyűrűt is cipelhet a nyakában, de 11 kilogrammnál (!) nem lehet nehezebb a nyakékszer.
Hosszú fülcimpák – afrikai maszáj törzsek
A maszáj törzsekben és néhány más afrikai etnikai csoportban jellemző a nyújtott fülcimpa. Hogy ezt elérhessék, köveket vagy elefánt agyarból készült nehezéket dugnak keresztül a fülcimpájukon, ami így napról napra tágítja a kialakított rést.
A fülcimpatágítás a nők státuszát hivatott jelezni a törzsön belül.A színes gyöngyökkel és ékszerekkel borított fülcimpák deformációja, megnyúlása nyomatékosítja a helyüket a csoportban.
Porcelánfehér bőr – Dél-Korea, Kína, Japán
Nem titok, és a reklámokból is jól látszik látszik, hogy az ázsiai országokban régóta nagy divat, ha a nőknek sápadt, fehér bőre van. Dél-Koreában, Kínában és Japánban is sok nő hord hatalmas kalapot vagy napellenzőt, hogy megvédje magát a Naptól, mert a barna bőr egyáltalán nem szexi. A sápadt fehér bőr a gazdag emberek kiváltságát is jelképezi, hiszen a mezőgazdasági területen dolgozó szegény emberek folyamatosan ki vannak téve a napsugaraknak.
A dél-koreai nők egy része mindent megtesz azért, hogy halványítsa, fehérítse a bőrét. Nem sajnálja a pénzt krémekre, kencékre, beavatkozásokra. De mielőtt követni kezdenénk a példájukat, mint minden szépségideálos fotónál, itt is gondolkodjunk el azon, mennyi a valóság és mennyi a photosop.
Telt testalkat – Mauritánia
A legtöbb kultúrában a túlsúlyt nem tekintik vonzónak, bár ma már talán elfogadóbbak az emberek, mint a 80-as, 90-es években. A mauritániai kultúrában viszont éppen a domború, gömbölyű és vaskos nőket tartják szépnek.
Szerintük, a husis testalkat a szépségen túl a jólét és a termékenység szimbóluma. Olyan táborokat is szoktak szervezni, ahol kifejezetten arra "trenírozák" a nőket, hogy sokat egyenek, és szépen kikerekedjenek.
Ajak- és álltetoválás – Új-Zéland maori törzse
Sok kultúrában a tetoválás jóval több, mint egyszerű "testékszer". A maori kultúrában a tetovált nő a szépség szimbóluma. A Ta Moko nevű hagyomány részeként a nők állát tetoválják, ami kifejezetten vonzza a férfiakat.
Nincs egy ugyanolyan Moko-tetoválás, és konkrét információkkal szolgál arról, aki viseli. Jelzi például a nő etnikai csoporton belüli státuszát, és családi eredetét is. Manapság ezek a tetoválások állítólag már csak divatból készülnek, a de még mindig vonzzák a maori férfiakat.
Vörös haj és bőr – Namíbia, himba törzs
A namíbiai himba törzs tagjai állattenyésztéssel foglalkoznak. A himba nők minden reggel felkennek bőrükre és hajukra egy vajból, zsírból és vörös okkerből álló pasztát, az otjizét kennek, amelyet jellegzetes vörös árnyalatot ad.
Sok találgatás folyik ennek a gyakorlatnak az eredetéről és okáról. Egyesek szerint azért kenik be magukat, mert a paszta véd az erős napsugarak és a rovarok ellen, de a törzs tagjai állítják, hogy esztétikai megfontolásból készítik a pasztát. Egyfajta hagyományos sminknek tekintik; és bizony a férfiak nem használják.
Forrás: whyttmagazine.com, cnn.com